Releváns kérdés lehet-e ez egyáltalán ma, az internettel átszőtt hétköznapjainkban? Bizony az, hiszen mindenki másképp hasznosítja a technológiákat, a kismamák pedig egy, az átlagnál jóval speciálisabb helyzetben lévő csoport. Az első pár hónapban szinte folyton a csecsemő körül forog az életük, így adódik a kérdés: hogyan illeszthető be két örömteli pillanat közé a digitális valóság? Ezt járta körbe három előadó a MeetOFF Tech és Kismamák című rendezvényén.

A Habók Lilla és Mázsás István szervezte MeetOFF már hetedik éve rendez előadássorozatot, körbejárva az informatikai újdonságok és technológiai lehetőségek témakörét.

 

 

 

 

 

Az április végi alkalom a kismamákról, de nem csak kismamáknak szólt. Középpontba ezúttal az a kérdés került, hogy a technológia mennyire része a friss anyukák életének, hogyan használják azt, és hogyan tudnak profitálni belőle.
Három előadó kismama a saját területéről hozott digitális példát: Bitay Andrea social media managerként a kismamák netezési szokásait és az anyukabloggerek hétköznapjait tárta fel, Szabó Orsolya pszichológus, tréner a digitális anya időgazdálkodásáról beszélt, míg Táncsics Judit pszichológus egy saját ötletből született társasjátékról majd annak mobilalkalmazásra továbbfejlesztett ötletéről beszélt a közönségnek.

BLOGOK ÉS ANYÁK

Bitay Andrea social manager, blogger a kismamák a social media világában témát járta körbe. „Az anyák mindig is részesei voltak az online világnak, beszélgettek különböző fórumokon. Megjelentek az ún. anyuka influencerek (hatásgyakorlók), akik hatással voltak és vannak a netező anyukákra. Ez egy komoly tényező kezd lenni, hiszen egy női magazin már egy díjkategóriát is létrehozott a social mediában tevékenykedő anyukáknak.

Ezek a hatásgyakorló anyukák általában közszereplők közül kerülnek ki, például tévés személyiségek, vagy Instagramon aktív szereplők, esetleg meghatározó bloggerek.

Ezek a kismama-tematikára épülő blogok pedig nem csak nevelésről, hanem életmódról is szólnak. Mit viselünk anyaként, mit játszunk a gyerekkel és egyéb vitaindító témákat dolgoznak fel.” – foglalta össze Bitay Andrea.
Szerinte azért is jelentős ezeknek a blogoló anyukáknak a szerepe, mert felszámoltak egy sztereotípiát, hiszen az addig tökéletesnek mutatkozó anyák fel merték vállalni, hogy nincsenek mindig toppon. Mádai Vivien (a La Mome blog alapítója és szerzője) ebben élen jár. Ő is egyike azoknak, akik bátran kiállnak amellett, hogy nem mindig könnyű feladat az anyaság.
Szóba került a Mommynity, amely egy másfajta anyaközösség. „Sose volt jelen a tökéletesség ezen a fórumon – ennél az anyaközösségnél a hétköznapokról szóló természetes vallomások az összetartó erő. Ezeket a felületeket, blogokat napi szinten fenntartani és adminisztrálni sok munkával jár. Talán éppen ezért nincs sok ilyen.” – utalt rá az előadó. Szintén külön közösséget alkotnak az úgynevezett Instamamik, vagyis az olyan anyukák, akik az Instagram által lettek ismertek. Ők – a korábban említett példákkal szemben – elsősorban a csinos megjelenésükre alapoznak, és azzal érnek el sok követőt. Sokszor minden apró részletet megosztanak a mindennapjaikról, van olyan anyuka is, aki a szoptatáson keresztül a gyerekek esti fürdetéséig mindent kiposztol a közösségi oldalra. Ettől egyébként nem lesz sokkal több követője a netes felületen, de mindenképpen egyedi, személyes tartalmat közöl. Ez azonban nem mindenkinek lesz szimpatikus.
Bitay Andrea a netezés egyik veszélyeként említette, hogy az anyukák gyakran hamarabb kérnek egymástól tanácsot, mint szakembertől. Ezzel pedig nagyon óvatosan kell bánni, hiszen egy jótanács nem helyettesítheti a valódi, hozzáértő segítséget. Egy másik érdekes aspektus, hogy egyre többen vállalják fel, inkább játszanak többet a gyerekkel, mint hogy nagy tisztaság és rend legyen otthon, vagyis a pár évtizeddel korábbi eszmények valóban átalakultak.
A digitális kérdésekkel kapcsolatban: érezhető magabiztosságot adott az anyáknak az őket érintő, interneten megélhető nyíltság, de negatív hatása is bőven akad. Nyomást jelenthet például az a tény, hogy társaik esetleg tökéletesnek láttatják magukat, ez pedig önkéntelenül is versenyhelyzetet alakít ki, és rivalizáláshoz vezet.
Andrea zárszavában megemlítette, hogy érdemes figyelni az apukákra is, hiszen ők is elkezdtek blogolni az apaságról és az őket ért kihívásokról. Ám mindez továbbra is egy kiforratlan terület, ahol bőven akad még hely bloggerkedő anyáknak és social media influencernek.

IDŐGAZDÁLKODÁS ÉS A SZÜLŐI LÉT

Szabó Orsolya pszichológus és tréner digitális mentálhigiénével és időgazdálkodással foglalkozik, így nem is meglepő, hogy egyből egy kérdéssel kezdte az előadását: arra volt kíváncsi, ki hogyan használja szülőként a netet. Kiderült, hogy a szoptatós applikációtól kezdve, a Youtube-meséken át, a Facebook-csoportos fórumozáson keresztül, az anyukák szinte minden platformot kihasználnak, és igyekeznek utánanézni az információnak.
„Van egy produktivitási lista, amit érdemes követni, ha időgazdálkodásról beszélünk. Hogy szülőként mindez hogy is néz ki? Tudjam, hogy egy adott feladatot mikor végzek el és tudjam, hogy miért végzem el azt. A szülői munkában néhány dolog hasonló, néhány meg eltérő, így tudunk tanulni másoktól és magunktól is. A produktivitás alapja a work-life balance (munka-élet egyensúly) kialakítása.” – összegezte. A szakember ugyanakkor azt is elmondta, nem hisz abban, hogy ezeket a területeket el kellene, vagy el lehetne választani egymástól. Szerinte manapság az egy alapvetés, hogy amikor „work” van, akkor ezerrel kell dolgozni és semmi mást sem szabad közben csinálni, de amikor tart a „balance”, akkor viszont még a telefonunkra sem vethetünk egy pillantást, holott ezt ennyire sarkosan nem lehet különválasztani. „Egyik szülői tevékenységben sem lehet erről beszélni, mert például a reggeli elkészítése az munka, de a mosolygás, amit a gyermekünk kivált belőlünk az már magánélet. Nincsenek éles határok, nem lehet ezeket a tevékenységeket ennyire különválasztani.”
Az anyaság éppen ezért egy olyan terület, ahol összefonódik munka és magánélet szférája, viszont nincs benne szünet, mint egy átlagos munkahelyen. „Van a munkaidő és van, amikor nem dolgozol, mert éppen kávézol, vagy tartatsz egy kis szünetet. Itt valahogy magunknak kell megteremteni a pihenőidőt. Ennek egyik módja, hogy rábízod a gyereket az apukára, bébiszitterre, tesóra, nagyszülőre. Ez azért nagyon fontos, hogy legyen szabadidőd, tudj töltődni. Ennek lehetnek akadályai, például, amikor az anya teljesen lehatárolja a területét, mert úgy gondolja, hogy csak ő tudja megoldani ezeket a feladatokat, csak ő ért a gyerek nyelvén. Ugyanakkor ez egy nagyon nagy csapda, mert az ilyen anya az apukát sem hagyja gyakorolni a gyereknevelésben. „Vezetőknél is nehéz mozzanat ez, amennyiben nem tudnak vagy mernek delegálni, mert attól tartanak, hogy nem lesz olyan a feladat elvégzése, mint ha ők csinálnák. De fontos belátni, hogy előfordulhat, nem azért nem tud jól pelenkázni egy apuka, mert férfi, hanem azért, mert eddig háromszor pelenkázott összesen.”
Szabó Orsolya kitért arra is, milyen gyorsan ítélkeznek a mobilozó anyukák felett. „Rengeteg anyuka mobilozik a játszótéren, otthon, ebéd közben. Erre azt is lehet mondani, hogy »fúj, ezek a mai anyák«, vagy úgy is fel lehet fogni, hogy ez milyen csodálatos, hogy be sem kell menniük az irodába, mégis rengeteg dolgot meg tudnak oldani a mobiljukon keresztül.”

Az anyaság egy fizikai, érzelmi, szellemi munka, és ebben nagyon fontos, hogy boldog legyen maga az anyuka is

– összegezte az előadó. „Ha jókedvű vagyok, akkor szuper jó mondókát tudok mondani a gyereknek.”
Szabó Orsolya kiemelte azt is, hogy el kell gondolkodni azon, mik azok a dolgok, amik egy anyának kellenek ahhoz, hogy jól érezze magát? Ehhez fontos dolog a jó priorizálás, de lényeges azt is meghatározni, milyen célok vezetik, és miért szereti magát az anyaságot.
Zárszóként megemlítette, hogy nagyon fontos a minőségi időtöltés a gyerekkel: „Azt mondják, hogy napi harminc perc kell, amit teljességgel a gyerekre szentelünk, de szerintem ez személyenként eltérő, az a fontos, hogy akkor legyünk a gyerekekkel, amikor ők igénylik, és akkor töltsünk velük eleget.”

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin KAPCSOLATÉPÍTŐK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!