Évtizedekkel ezelőtt Robert Zemeckis, Ridley Scott vagy épp Luc Besson már számos filmben, megjövendölték a technika korának eljövetelét. A jóslatok pedig – gondoljunk csak az önjáró autókra, a telefonnal bekapcsolható kávéfőzőkre vagy épp a lakás hangvezérelt fényhangolására – mintha kezdenének beteljesedni. Ez azonban még csak a kezdet, és kár is lenne beérnünk ennyivel. Nem gondolja ezt másként Huber Krisztián sem, az Okos Jövő Innovációs Klaszter társelnöke, akivel a felokosított jövő lehetőségeiről beszélgettünk.

 

 

 

 

 

Az okosmegoldások szinte észrevétlenül szivárognak be az életükbe. Sokan kétkedve és óvakodva fogadják a technológiák fejlődését, a minél kisebb, okosabb, gyorsabb, önállóbb megoldásokat magukban rejtő kütyüket, gépeket és alkalmazásokat. Joggal tehetjük hát fel magunkban a kérdést, hogy vajon szükségünk van-e egyáltalán ennyi kényelmes megoldásra, hiszen az intelligencia bennünk is ott rejlik, a kreativitás és a racionális döntés képességével pedig szintén rendelkezhetünk gépek nélkül is. Érdemes azonban elgondolkozni azon, hogy hol is lennénk ma az ipari forradalom nélkül. Hogy még, ha sok minden pusztán kényelmi szolgáltatás is a technika részéről, azért mégiscsak jó érzéssel tölt el a pillanat, amikor a chipezett házi kedvencünk meglép otthonról, de a nyomkövető alapján végül könnyűszerrel megtaláljuk. Rohanó világunkban pedig, mivel fordított arányban rendelkezünk a szabadidőnk és a munkával töltött óráink felett, néha egy kis „okosságnak” azért mégiscsak hasznát tudnánk venni. Huber Krisztián mert nagyot álmodni, vizionálva a jövőben rejlő lehetőségeket, társaival ennek jegyében életre hívta az Okos Jövő Innovációs Klasztert.

Hogyan tudná összefoglalni olvasóinknak, hogy pontosan milyen tevékenységet is folytat az Okos Jövő Innovációs Klaszter?
Az Okos Jövő Innovációs Klasztert nagy-, közép-, és kisvállalatok alkotják. Az alapítók között elsősorban energetikai cégek szerepelnek, úgymint az MVM leányvállalatai, az EON vagy éppen az ELMŰ, amely által gyakorlatilag az energetikai ipar teljes spektrumát lefedjük. Ezen kívül olyan nagy IT-cégek, mint például az IBM. Az egyik fő célunk, hogy olyan platformot teremtsünk, ahol a nagy-és kisvállalatok közös projekteket tudnak kitalálni az adott technológiai piacon. A másik nagy célunk az energetikai és IT-okostechnológiák gondozása, és ezeknek az innovációknak a kezelése. Egy olyan helyet szeretnénk biztosítani, ahol az ezekben az iparágakban dolgozók és tevékenykedők egymásra találnak, és közösen gondolkodnak. Stratégiai együttműködéseket hozunk létre más, hasonló tudásközpontokkal, köztük a Jedlik Ányos Klaszterrel is, ami az e-mobilitással foglalkozik.

Milyen vezérelv és milyen célkitűzés mentén halad az Okos Jövő Innovációs Klaszter?
Az, hogy létrehozzuk az imént már említett kompetenciaközpontot, azt fenntartsuk, és megvalósítsunk egy olyan vitaplatformot, ahol a résztvevők egyeztethetik az ötleteiket, véleményeiket, és adott esetben szakmai viták is kialakulhassanak.

Számos okoskütyüről hallottunk már, mint például a NAS névre keresztelt, okostermosztát, ami folyamatosan figyelve a lakás hőmérsékletét és páratartalmát, kontroll alatt tartja a fűtésszabályzást, ezzel is pénzt takarítva meg az ott élőknek. Vagy idesorolhatnánk még a meganyi automatizált, lakásvilágítást vezérlő okosrendszert is. De mindezt persze más a filmekben látni és más a valóságban átélni. Ön szerint mennyire nyitottak az emberek a technológiai innovációkra, illetve arra, hogy az életüket, vagy annak akár csak egy kis részét, programok és gépek segítsék, irányítsák?
Minden emberben van egy természetes tartás és veszélyérzet, ami fontos és szükséges. Az új technológiák ugyanis számos veszélyt is hordoznak magukban. A fogyasztói csoportokat fel lehet osztani a korai és a késői felhasználókra. Van, aki az adott technikai eszközöket korán használja, és van, aki kicsit talán megkésve. Vannak, akik érdeklődőbbek, vannak, akik nem. Aki elsők közt próbál ki valamit, az annak tökéletlenségét is meg fogja tapasztalni, ezt azonban a fejlesztők már be tudják építeni a további fejlesztésekbe. Ember- és személyiségtípus kérdése, hogy ki és mikor fogadja be ezeket a technológiákat. Aminek a vége természetesen az, hogy ha egy technológia a társadalom számára hasznos, akkor az beszivárogva az életünkbe, idővel elkerülhetetlenül is részévé válik a mindennapjainknak – ilyen például a bankkártya vagy a bankszámla.

Tudna mondani néhány olyan „okos” eszközt – váljanak azok akár az otthonunk, akár egy élhetőbb világ és ökoszisztéma javára is –, amelyek megvalósulására, és beépülésükre a hétköznapokba reális esélyt lát?
Természetesen igen. Én is számos ilyen eszközt használok, például a Smart Home-rendszer alkalmazásának keretében, amiről úgy gondolom, hogy bárki életének és hétköznapijainak könnyűszerrel a részévé válhat akár már ma is. Ilyen például a távolról történő fűtés-és világításvezérelés. Hogyha például utazás előtt valaki elfelejti lekapcsolni a villanyt vagy lehúzni a redőnyt, az alkalmazással ezt ma már távolról is megteheti, így nem szükséges félútról visszafordulnia, hogy azt személyesen megtegye. Ezek azért jók, mert biztonságérzetet adnak, illetve kényelmi szolgáltatást is nyújtanak. Ma már néhány okoseszközzel és applikációval odafigyelhetünk otthonunk energiafelhasználására és biztonságára is. Olyan, kevésbé ismert telefonos applikáció is van már Magyarországon, amivel alig 12 perc leforgása alatt időpontot tudunk foglalni elveszett okmányaink pótlására anélkül, hogy hosszasan hallgatnánk valamely telefonos várakoztató zenét. A közösségi közlekedés ugyanez. Gondoljuk csak a metró-, villamos- és HÉV-megállókban kihelyezett digitális kijelzőkre, amelyeknek köszönhetően tervezhetőbbé tudjuk tenni a városi közlekedésünket. De ugyanezen az elven használhatjuk a Waze nevű alkalmazást is, amivel szintén rengeteg időt spórolhatunk meg magunknak, hiszen enélkül hosszú perceket, olykor órákat is a dugóban ülve töltenénk, szennyezve a környezetünket az araszoláskor elégetett üzemanyaggal. Számos okos, egészségügyi eszköz is van, amikkel például pulzust vagy vérnyomást mérhetünk. Olyan is van, ami képes lemérni komplex egészségállapotunkat, amelynek adatait végül egy központi adatbázisba feltöltve, akár az orvosunk is könnyűszerrel megnézhet és ellenőrizhet, illetve maga az alkalmazás is képes eltérések esetén riasztást küldeni az orvosunk felé. Az online számlafizetés és jegyvásárlás, vagy éppen az QR-kódos jegyek érvényesítésének lehetősége is egy okosmegoldás, hiszen nem kell papírt pazarolnunk a sárga csekkre vagy a jegyek kinyomtatására, amikkel a környezettudatosság felé is egy komoly lépést teszünk. Az okoshálózatok, az okosórák is mind-mind ilyen lehetőségek.

Az okosújdonságok itt vannak körülöttünk. Használjuk őket, részeseivé válnak a hétköznapi életünknek, csak észre kell azokat vennünk, és kellően fogékonynak lennünk irántuk.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin OKOS JÖVŐ című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!