Home»Lifestyle»Napjaink egyik legnépszerűbb technikai sportja a Drift

Napjaink egyik legnépszerűbb technikai sportja a Drift

1
Shares
Pinterest Google+

Sokak számára ismerős a drift kifejezés, ha máshonnan nem is, a Halálos Iramban című saga harmadik epizódjából, ahol üvöltő motorral, elmebeteg kormányszöggel, és hatalmas lendülettel keresztbe csúszó járgányokat láthatunk. A most következő cikkben a napról napra nagyobb népszerűségnek örvendő irányzatról szedtünk össze néhány fontos és érdekes tudnivalót. A 80-as évek japán őrülete mára már hivatalos FIA (Nemzetközi Automobil Szövetség) sportággá nőtte ki magát, ami nem csoda, hiszen izgalmasabb, mint sok más autós hobbi- és versenysport.

A drift mint sportág születésének története

A 80-as, 90-es években Japánban tombolt a JTCC-őrület (Japanese Touring Car Championship), emellett pedig a drift is kezdett egyre népszerűbbé válni a versenysorozatok nézői között. A 70-es években Kunimitsu Takahashi kezdte el lefektetni a drifteléshez szükséges vezetéstechnika alapjait. A mára „Drift King” néven emlegetett Keiichi Tsuchiya lett az első, aki hegyi szerpentineken gyakorolta a Takahashitól látott technikákat. Tsuchiya hamar hírnevet szerzett a versenykedvelő közönség körében. 1987-ben született meg a Pluspy néven ismert videó, amiben egy Toyota AE86 Corollával hegymenetnek lefelé veszi keresztbe a kanyarokat. Ez a video azóta is inspiráció minden versenyző számára, alapműnek számít a témában.

Az első önálló driftversenyeket Daijiro Inada, az Option Magazine alapítója és főszerkesztője segítette életre hívni D1 Grandprix néven, miközben ő maga is nagy lelkesedéssel ült a kormány mögé. A drift, mint autósport a világ többi részén a 90-es évek derekán kezdett elterjedni, erre volt példa, amikor a kaliforniai Willow Springs Raceway versenypályán tartott bemutatót Takahashi, Tsuchiya és Kenji Okazaki egy, az Option Magazine által vásárolt Nissan 180SX-el. A bemutatót követően egyre nagyobb vehemenciával törte be magát a köztudatba és az autósportok világába ez az elsőre értelmetlennek tűnő csúszkálás.

Mi a drift lényege?

A drift mint sportág talán leginkább a rallyhoz hasonlítható, a legfőbb különbség, hogy itt nem a részidő vagy a megtett szakasz hossza határozza meg az eredményt, hanem az autó csúszásának koordinálása, a vezetéstechnika és a stílus az, amit a bírók pontoznak. A legjobb az olyan vezetéstechnika, amikor egyetlen centimétert sem halad orral előre az autó. A minél nagyobb beesési szög és az indításkor mért sebesség döntő abban, hogy a pilóta kézifékezés nélkül el tudja-e érni, hogy a csúszás folyamatos legyen, ne tapadjon be és pörögjön el, boruljon fel az autó.

Az első japán utcai versenyeken – ahol még hegyi, erdőkkel övezett utakon versenyeztek a pilóták – egyszerre 4-5 autó is haladhatott úgynevezett „tsuisoban” vagyis egymás mögött. Napjainkban a nagy pályás versenyeken egyszerre két pilóta méri össze tudását, és minimum két kör alatt döntik el, hogy ki teljesíti jobban a szakaszokat. Mindig van egy vezető, és egy követő autó, a hátul haladó versenyzőnek lehetőleg minél közelebb, ráautózva kell teljesíteni a kört anélkül, hogy összeütközne az előtte haladóval. Ezután a pilóták pozíciót cserélnek, és még egy kört mennek.

 Az autók, amelyek nélkül sosem indult volna el az egész

 Manapság előszeretettel használnak gyakorlatilag bármilyen hátsókerekes járművet driftelésre: átépített BMW-ket, Mercedeseket is találni. Eredendően viszont nem ezek azok a járgányok, amelyek a hegyre születtek. Említésre került már a Toyota AE86 jelölésű Corollája, ami egy igazi nagyágyú, de van még mit felsorolni! Első helyen egyértelműen a Nissan 200SX/Silvia helyezkedik el. Számos modell került kiadásra a 80-as évektől a 2000-es évek elejéig.  Lehet szó 180/200/240SX-ről, karosszériát tekintve a három típus megegyező, motorbeli különbségek viszont akadnak. Érdemes talán először szemügyre venni az USA-ban elterjedt 240SX-et. A 2,4 literes szívó motoros autóból készült automata váltós is, de könnyen belátható, ha driftre használ valaki egy 200SX-et, nem igazán hasznos az automata váltó, hiszen a kuplungtechnikán múlik a sikeres driftelés jelentős része.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin SPORTSZÍV című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Judith Leiber, az ékszertáskák királynője

Következő cikk

„Egyfajta igényt elégítünk ki” – Interjú Orosz Zoltánnal, a British American Tobacco ügyvezető igazgatójával