Home»First Class»OSZD MEG ÉS URALKODJ! – II. RÉSZ

OSZD MEG ÉS URALKODJ! – II. RÉSZ

0
Shares
Pinterest Google+

Sharing economy – a megosztásra épülő üzleti modell sikertörténete

Mit jelent a megosztásra épülő gazdaság, és mely cégek a zászlóvivői? Mekkora szeletet hasítanak ki maguknak a világgazdaságból? Miért tiltották be Berlinben az Airbnb-t, mikor Szöul polgármestere szerint a sahring economy egy csodálatos dolog? Vajon csak egy divatos trendről van szó, vagy a hosszú távú siker a közösségi startupok kezében van? Cikkünkben körbejárjuk a sharing economyt érintő legfontosabb tényeket és információkat, létrejöttének gazdasági hátterét és várható kifutását. A megvilágításban három szakértő segítségét kértük: Berkovics Dalma, sharing economy szakértő, az OuiShare alapítója és képviselője. Dr. Parragh Bianka a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem és az Óbudai Egyetem adjunktusa, jogi szakokleveles közgazdász. Ságvári Bence szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, főbb kutatási területei az ifjúság, az információs társadalom és a társadalmi hálózatok.

Offline-ból az online-ba

A technológia a sharing economy mozgatórugója és háttere. Az egyes platformokon keresztül bonyolódik az az áru-, szolgáltatás- vagy termékcsere, amely a sharing economy rendszerében összeköti a szolgáltatót és a felhasználót. Közvetlenül kapcsolja össze az embereket, illetve az általuk használt

peer-to-peer: peer angol szó, jelentése: egyenrangú fél. Az információs hálózatok két alaptípusa a központon (csomóponton, szerveren) keresztüli illetve a P2P (egyenrangú végpontok közötti közvetlen) kapcsolatra épül. A sharing economy esetében úgy fordíthatnánk: használótól a használóig.

eszközöket (jellemzően okostelefonokat), így a szétszórt hálózatok rendszerében az igény alapján talál egymásra, és lép partnerségre a szolgáltatást kínáló és az azt kereső fél. Az online piacterek megjelenésével pedig gyakorlatilag a világ bármely területéről beszerezhető bármilyen termék. A sharing economyt jellemző legfontosabb két kifejezés az informatikából is ismert peer-to-peer és az on-demand.

 on-demand: angol kifejezés, jelentése: igény szerint. A felhasználó azonnal ki tudja elégíteni fogyasztási igényét, és a felhasználás mértékének függvényében fizet.

A napjainkra teljesen kiépült technológiai háttér mellett egy másik fő pillér a személyközi kapcsolatokat érinti. A sharing economy fenntarthatóságát olyan elvek kell, hogy jellemezzék, mint az egyenlőség, a bizalom, a kölcsönösség és az önzetlenség. A szükséges bizalom kiépítését a digitális platformok értékelési rendszerei biztosítják. A felhasználók star rating rendszerekben jellemezhetik, hogy mennyire elégedettek egy-egy szolgáltatással, vagy szolgáltatást nyújtóval és hogy mennyire ajánlják más felhasználóknak az adott terméket.

De mennyire működik a bizalom az online térben? Ságvári Bence szerint nem arról van szó, hogy jobban megbízunk az online világban, inkább arról, hogy nem alakult ki bennünk az a fajta bizalmatlanság, mint a valós interperszonális kapcsolataink esetében. Ugyanakkor a technológia lehetőséget ad arra, hogy véleményt mondjunk, és felhívjuk a figyelmet a kétes ügyletekre, a visszaélésekre, vagy egyszerűen a rossz tapasztalatokra. Az online reputáció pedig nagyon fontos a szolgáltatók számára, hiszen a lepontozásnak rengeteg negatív hozadéka lehet. Ságvári szerint a fő kérdés az, hogy egy-egy lepontozás, egy rossz sztori vagy visszajelzés mekkora hatással van, mennyire befolyásolja a piacot.

A cikk előző része itt, következő része pedig itt olvasható.

(Forrás: potfolio.hu; Kalóz Eszter: A közösségi gazdaság: elméleti megfontolások és a gyakorlat jellemzői, PricewaterhouseCoopers, sharingeconomy.hu)

Előző cikk

OSZD MEG ÉS URALKODJ! – I. RÉSZ

Következő cikk

OSZD MEG ÉS URALKODJ! – III. RÉSZ