Egyes tudósok szerint a nemrégiben előbukkant Zélandia lehet planétánk nyolcadik kontinense, továbbá a közelmúltban a NASA bejelentett 7 Föld-szerű bolygót. Az ilyen és ehhez hasonló nagyszabású felfedezések mégis eltörpülnek a kereskedelemben zajló eseményeket övező feszültségek mellett. Kasszás Erzsi, vörös csillag, parkolóadó és osztrák–magyar minőségkülönbség jellemezte az elmúlt heteket – az ezek kapcsán felmerülő kérdésekre kerestük a választ.

„Voltak nehéz időszakok, amikor azt mondtuk, hogy nem bírjuk. Amikor mindannyian fel akartunk mondani. Amikor felkelni sem volt energiánk, csak azért, hogy bemenjünk, hogy megint ostoba emberek vegyenek körbe, mert igen, a betérő vásárlók is képesek borzasztóan tudatlanok, logikátlanok, és sok esetben – sajnos – bunkók is lenni” – nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő, nagyvállalatnál dolgozó kereskedelmi alkalmazott.

Az ágazat közismert a váratlan helyzetekről és a rohanásról, amelyek nagyban befolyásolják az alkalmazottak munkaidejét. „Talán ez az egy, amiben úgy igazán fejlődnie kellene. Sajnos még mindig ott tartunk, hogy nem saját magunktól függünk. Egy, a távolból irányító, az adatokat nem feltétlenül valósan kezelő anyacég máshol, másként szervez. Bosszantó olykor keveset aludni, napi sok órában dolgozni és mindenféle rendszert nélkülözni az életünkből. A kereskedelmi szektor, ha nem csak hétfőtől péntekig tart, teljesen kiszámíthatatlan. Kevésszer van arra lehetőség, hogy csak reggeli, csak napközbeni, vagy esti műszakot vállaljon az ember. Teljes munkaidős beosztással pedig lehetetlen is.”
Mindazonáltal a legfájóbb az tud lenni, amikor a vásárló ismeretlenül bírál. Mint, ahogy elmondta, a kassza mögött nem tudatlan, buta dolgozók állnak, sokuk diplomával rendelkezik, ebből adódóan lenne más választásuk is. Gyakran előfordul, hogy kevésbé intelligens vásárlók kritikán aluli megjegyzéssel ostromolják őket: „Voltak sértegetések, személyeskedések, fenyegetőzések.” – sorolta. Arra a kérdésünkre, hogy mint kereskedelmi alkalmazott nem tartja felháborítónak a Kasszás Erzsi-jellegű reklámokat (mint ismert, a CBA új kampányának arca Kasszás Erzsi, a mindig vidám és segítőkész eladó-pénztáros – a szerk.), azt felelte: „Nem lehet ezeknek száz százalékosan bedőlni. Mindennek két oldala van, de a reklám jól alkalmazza a pszichológiát.

 

A 9-esekre végződő számok, az, hogy a vevőnek mindig igaza van, hogy hova is pakolják a polcokon a slágertermékeket… Mindezek hatnak a vásárlókra, ahogy végső soron, az ilyen kampányok is.

Az pedig, hogy mivel hagyja magát befolyásolni a vevő, az már csak intelligencia és objektív döntés kérdése.”
„Sajnos a vállállatnak jelenleg nem áll módjában a marketingtevékenységével kapcsolatos felvetéseket kommentálni.” – ezt a választ kaptuk a McDonald’s gyorséttermi hálózat hazai képviseletétől, hiszen az utóbbi időben napvilágot látott reklámjaik – amelyek nem kaptak Erzsiéhez hasonló médianyilvánosságot – szintúgy megkérdőjelezhetően ábrázolják az alkalmazottak életét. Bár testvérágazatról, a vendéglátásról beszélünk (és a tisztesség kedvéért el kell mondani, hogy az előbb megkérdezett interjúalanyunk nem ennél a cégnél dolgozik), a feljebb olvashatóak tükrében az olyan jelenetek, amelyek a rugalmas beosztás előnyeit, és a bulizós, jó kedélyű munkakörnyezetet próbálják pozitívan feltüntetni, más megvilágításba kerülnek, még ha nincsenek is erről pontos információink. Ugyanakkor az egyik ilyen promóciós videóban az alkalmazottak közti ismerkedés (értsd: csajozás) is terítékre kerül, amellyel kapcsolatban megkérdezett szakemberünk diplomatikusan úgy nyilatkozott: „Azt gondolom, hogy nem helyes a munkatársak közti viszony, ha ugyanott, ugyanazon a helyen és részlegen dolgoznak.”

Megkerestük a CBA-t is, hiszen egy országot érintő kérdés, hogy látjuk-e még Erzsit a televízió-képernyőkön: „2017-ben a CBA marketingstratégiája a márka újrapozícionálását tűzte ki céljául. A kampány több szakaszból áll, az első, márciusban induló, az új platform bevezetéséről, a főszereplő karakterének felépítéséről szól, az awareness növelése végett. A sikerességet az év második felében lehetséges megállapítani, azt megelőzően nem áll rendelkezésre elegendő adat. Az viszont már az indulásakor nyilvánvalóvá vált, hogy messze a várakozásokon felüli érdeklődés övezi reklámot. Március első két hetében a 2.-ik legkeresettebb Google-kifejezés a Kasszás Erzsi volt, szinte minden online és offline médium foglalkozott a reklámfilmmel vagy az azt követő online videókkal. A közösségi média dialógusra adott lehetőséget a fogyasztók és a márka között. A későbbiekben a karakter a nagyközönség mellett megszólítja majd a CBA-dolgozókat és -tulajdonosokat is, mintegy követendő példát állítva eléjük” – nyilatkozta lapunknak a cég kommunikációs igazgatója, Fodor Attila.

A SZOMSZÉD FŰJE MINDIG ZÖLDEBB

„Visszatérő jelenség az, hogy a magyar piacon elérhető termékekhez silányabb, gyengébb minőségű összetevőket, fűszereket használnak fel, kevesebb a természetes alapanyag és több az ízfokozó alkalmazása. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, visszautasítjuk azt, hogy a magyar vásárlók, a kelet- és közép-európai vásárlók egyfajta élelmiszer-diszkrimináció áldozatai legyenek, visszautasítjuk azt, hogy a megkülönböztetés ebben a formában is megjelenjen” – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A nyilatkozat előzménye, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) vizsgálatot folytatott le, amelyben 96 (hazai–külföldi) termékpárt hasonlítottak össze. Az eredmény 70%-ban mutatott ki minőségbeli eltérést, a 84 élelmiszer, a 7 sör és az 5 kutya- és macskaeledel között. „A 71 különbséget mutató termék közül 30-ban érzékszervi, 8 esetben összetételbeli és 33 esetben pedig mindkettő, érzékszervi és összetételbeli különbség is látszott a termékeken. Az összehasonlítás kiterjedt a feltüntetett összetevőkre, az ebből adódó esetleges minőségi különbségekre, valamint az azonos összetevők melletti érzékszervi különbségekre is” – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. De ha ez nem volna elég, a vizsgálat arra is rávilágított, hogy a multinacionális cégek saját termékei között is kimutatható eltérés. Mindazonáltal érdekesség, hogy a NÉBIH-nek nem volt törvényi felhatalmazása arra, hogy összehasonlító terméktesztet végezzen, továbbá az általuk kiadott, az eredményeket tartalmazó füzetből sok esetben nem derül ki, hogy mi alapján különböznek az árucikkek (például a többi ország élelmiszer-szabályozása játszhat-e ebben szerepet) – írta meg a Magyar Nemzet. Az egyes részletesebb, ugyan nem annyira lényeges elemzés mellett (a Dr. Oetker vaníliás cukor sárgásabb, a Milka táblás csokoládé pedig sötétebb és kisebb kockából áll össze a sógoroknál) egyes produktumoknál, például bizonyos söröknél, csak annyi olvasható a hivatal kiadványában, hogy „gyengébb minőségű”. A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. kereskedelmi igazgatója, Heiszler Gabriella a HírTV-nek azt mondta a hírekkel kapcsolatban: „Nyilván pontos ismeret nélkül nagyon nehéz nyilatkozni arról, hogy egy érzékszervi vizsgálatnál milyen különbségek találhatóak, hiszen ilyenkor egy olyan információ, mint mondjuk egy termék lejárati ideje, nagyon fontos. Tehát, ha mondjuk egy kekszet vizsgálunk, nagyon nem mindegy, hogy még fél év van-e hátra a minőség megőrzési idejéből vagy egy év, hiszen az más roppanósságot, más állagot eredményez a terméknél”. Bár Fazekas Sándor a korábban felsoroltaknál konkrétabb összehasonlítást is említett (Kellogg’s Corn Flakes osztrák változata árpamalátával, a hazai pedig malátaaromával készül), egyes tényezők arra utalnak, hogy a kormány a multik ellen folytatott háború egyik színterének szánja a minőség-összehasonlítást. Egy 2014-es hasonló eljárás során 24 olyan termék kivizsgálása már megtörtént, amely a mostaniak között is szerepel, továbbá a kormányközeli Magyar Idők napilap melegítette fel a témát a nagyérdemű számára, amely a harc folytatólagosságára enged következtetni. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szerint az eredmény viszont arra utal, hogy valójában nincs a tárca által hangoztatott kettős mérce, tehát nincs alapvető különbség a hazai és a külhoni termékek között. Véleményük alapján a vizsgálatokból arra lehet következtetni, hogy az árucikkek túlnyomó többsége között semmiféle összetételbeli vagy érzékszervi eltérés nem volt tapasztalható. Továbbá, ahol mérhető volt a differenciáltság, ott sem minőségi másságra kell gondolni, tehát arra, hogy a gyártók megkülönböztetést alkalmaznának a magyar és az osztrák fogyasztók között. Hangsúlyozták: az érzékszervi bírálatokon mind az itthon, mind a külföldön vásárolt gyártmányok jól szerepeltek, egyetlen termékpárnál sem állapítottak meg jelentős különbséget. Az esetek felében pedig a kis eltérés épp az itthon vásárolt készítmény javára szólt. A szövetség a hazai élelmiszergyártás megerősítéséhez elengedhetetlennek látja, hogy a szegmens versenyképességének javítása megtörténjen, viszont ehhez állami támogatás szükséges. „A kemény regionális és európai versenyben csak egy erős, modern, korszerű ágazat tud lépést tartani” – szögezték le sajtóközleményükben. Egyébként a hazai közönség nemcsak az élelmiszerek közti vélhető különbséget vette már észre. Egy, a 24.hu-n megjelent cikk a mosószerek differenciáltságát taglalja olvasói hozzászólások alapján, amelyekből kiolvasható, hogy a vélemények szerint a termékek eltérő hatóanyag-tartalommal, gyengébb minőségű alapanyagokkal és több adalékkal bírnak, mint nyugati társaik. Az írásból az is kiderül, hogy a Magyar Márkaszövetség főtitkárának egy korábbi nyilatkozata szerint a multiknak nem éri meg különböző termékeket gyártani, ezért furcsák a feltételezett eltérések. A szakember továbbá korábban azt is elmondta a portálnak, hogy szakmailag tűzbe teszi a kezét azért az állításáért, miszerint nincs kettős mérce. „Ha van különbség, akkor az a különféle termékváltozatok sajátja, amelyet az egyes országok ízlésére szabtak. A differencia okai lehetnek az eltérő, és a vonatkozó jogszabály szerint jelölendő alapanyag-összetevők is. De ez nem termékminőségi kérdést jelent, hanem azt, mi egy adott ország ízpreferenciája.” – állítja.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin OKOS JÖVŐ című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!