Home»First Class»Oktatás a felsőfokon innen és az intézményrendszeren túl – Vállalati oktatás nem felsőfokon

Oktatás a felsőfokon innen és az intézményrendszeren túl – Vállalati oktatás nem felsőfokon

2
Shares
Pinterest Google+

Amikor gazdaságunk fejlesztése kapcsán az edukációról és a hozzáadott szellemi értékről beszélünk, rendszerint az intézményesített oktatásra és az innovációra ösztönző oktatási rendszerre gondolunk, holott már a műszaki és gyártó tevékenységeket végző gazdasági társaságok is jelentősen részt vesznek ezek megvalósításában. Riportunkban megnéztük, hogy egy kisvállalkozás, egy multinacionális vállalat és egy szellemi műhely milyen edukációs programmal dolgozik.

Mivel egész Európa munkaerőhiánnyal küzd, a jól képzett, lojális munkaerőért bármit megadnának a munkáltatók. A béren túl számos vállalat talál ki olyan oktatási programokat, amelyekkel elégedettebbé, képzettebbé teheti dolgozóit, nagyobb valószínűséggel a vállalatnál tarthatja őket, valamint fejlesztheti az egyre nélkülözhetetlenebb digitális, valamint egy-egy munkaprojekt végrehajtásához szükséges komplex kompetenciáikat. A Magyar Nemzeti Bank egy 2016-os tanulmánya szerint hazánkban minden második feldolgozóipari vállalat azt jelöli meg a termelés legnagyobb akadályának, hogy nem talál megfelelően képzett dolgozókat, nincsenek szakmunkások, nincs elég fémesztergályos, villanyszerelő, informatikus és mérnök, ugyanakkor a munkanélküliség és a közfoglalkoztatottak száma érdemben nem tud csökkenni. A duális képzés és az átalakított szakiskolarendszer a ma munkanélkülijeinek nem segít, és nem kínál gyors megoldást a munkáltatóknak sem. Ami a képzés területén gyors segítséget nyújthat, az az átképzés, a felnőttképzés és a munkaerőpiaci politika, amit az Európai Unió kiemelten támogat, hiszen az előrejelzések szerint 2025-re Európában az állások feléhez magasan képzett munkaerőre lesz szükség, ehhez hasonlóan a betöltendő állások 90%-ához szükség lesz digitális ismertekre.

Az iskolán túl

A belső képzések és a teljes körű projektszemlélet fontosságát ismerte fel egy kis hazai gyártóvállalat is, az érdi GIA Form Kft., ahol rendszeresen képeznek ki olyan szakembereket, akik aztán évekig, évtizedekig maradnak a cégnél, így a folyamatosan bővülő létszám mellett, a kapacitásukat is növelni tudják. Ez egy műanyagfröccsöntő, szerszámgyártó cégnek kiemelten érzékeny terület, hiszen jó szakmunkásból óriási hiány van, sok hasonló méretű vállalat küzd magas fluktuációval és munkaerőhiánnyal. „A gépkezelést, a gyártást magát, a folyamatokat semmilyen iskolában nem lehet elsajátítani, csak gyakorlat közben. A mi egyéni gyakornoki programunk 10 hónapig tart, legyen pályakezdő fiatal vagy rokonszakmából érkező kolléga, ezt a lépésenként felépített programot végzi el, mielőtt önálló munkavégzésbe kezd. Megtanulja hatékonyan kezelni az általunk használt gépeket, platformokat, irányítási rendszereket. Lehetősége van megismerni a tervezés, az analízis, a szerszám- és a termékgyártás folyamatait, az olyan kiegészítő tevékenységeket, mint a logisztika vagy a raktározás. Ez a tudás természetesen máshol is hasznosítható, de az egyéni képzés abszolút növeli a dolgozói lojalitást. Ez adatokkal alátámasztható: 2015-ben 5%-kal, 2016-ban 18%-kal nőtt a dolgozói létszám, ráadásul munkatársaink kétharmada több mint 2 éve dolgozik nálunk.” – foglalta össze Gaszt Attila, a GIA Form Kft. ügyvezetője a vállalatuknál folyó belső szakmai gyakorlat előnyeit.

Pályára állunk

A magyarországi iskolarendszerű képzés évtizedek óta problémákkal küzd, komoly reformokra lenne szükség – vetődik fel egyre több fórumon. Az iskolarendszer oktatási módja még mindig az, hogy egy nagy tudású ember előadja, amit tudni kell, a hallgatók bemagolják, és visszaadják. Ha egy friss diplomás vagy más pályakezdő bekerül az első munkahelyére, ott továbbra is tanulnia kell, mert azokat a képességeket, ami a munkavégzéshez szükséges, nem tanították meg neki sehol. Ha a fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy projektjellegűen, egy többlépéses feladatsort az előkészítéstől a kivitelezésig végigcsináljanak, akkor kifejlődik a tervezés, szervezés, projektszemlélet képessége és kvalifikáltak lesznek a feladatmegoldásra, tehát a munkavégzésre.
A 2011-es szakképzési törvény módosításával kialakult a duális középfokú szakképzési gyakorlat, ami áthelyezte a gyakorlati képzést az iskolákból a vállalatokhoz, cégekhez. Gmoser Anikót, a Siemens Képzési Központ vezetőjét kérdeztük, hogy egy nagyvállalat milyen változásokat tapasztalt az edukáció terén, amennyiben pályakezdőkről, szakképzésüket megkezdő diákokról van szó. „A Siemens számára kiemelten fontos a duális képzés, amit mi különböző szinteken valósítunk meg: a duális szakképzésben hegesztők, ipari gépészek, CNC-gépkezelők és gépi forgácsolók, mechatronikai technikusok készülnek fel a jövő kihívásaira; a duális felsőoktatásban nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatók tanulnak nálunk; valamint elindítottunk egy duális mesterképzést a műszaki felsőoktatás területén. Egyértelműen előnyösebb a diákok és a későbbi munkáltatók számára is, hogy a gyakorlati képzések valós tevékenységet végző cégeknél történnek, így a tanulóknak lehetőségük van az elméleti és a szakmai tudás mellett megszerezni a gyakorlatot, valamint a vállalati kultúrába és a munka világába is betekintést kapnak. A Siemens Képzési Központjában a 18 és 25 év közötti diákok szakmát tanulnak, a diákok durván fele marad a cégnél, anélkül, hogy átvételi vagy elhelyezkedési kötelmük lenne. Igaz, a kezdetekben mindig magas a lemorzsolódási százalék, hiszen sokan csak útkeresők, de akik már idősebbek, a 20-22 éves tanulók, jóval nagyobb motivációval vannak jelen. A szakmai gyakorlat, az államilag előírt kompetenciákon túl a modern gyakorlati tudás elsajátítására is hangsúlyt fektettünk, és soft skill képzéseken is részt vesznek a diákok, ahol megtanulhatják, hogy milyen a vállalaton belüli viselkedéskultúra.” Ez a képzési forma, az ebben rejlő lehetőségek mindkét fél – tehát a vállalat és a tanuló – számára előnyösek, az egyéni karrierút jól vázolható már a középfokú szakképzés ideje alatt is, a cég számára pedig a legértékesebb munkaerő az, aki az érettségit követően részt vesz a kétéves szakmai képzésen, majd felsőoktatásban folytatja tanulmányait, és a diplomaszerzés után a munkaerőpiacról visszaérkezik a vállalathoz. Sőt, ha nem is megy vissza, akkor is lehet piaci előnyökkel számolni, hiszen a Siemens eszközeit, rendszereit, technológiáját megismerve, jó eséllyel ezeket ajánlja más vállalatok projektjei számára is.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin ÉN-KÉPZÉS című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

 

Előző cikk

„A COOLSÁG ESZMÉLETLENÜL FONTOS FOGALOM” – TÓTH ÁRPÁD KARNAGY ZENÉRŐL ÉS PEDAGÓGIÁRÓL

Következő cikk

Interaktivitás és virtuális valóság az online tanulásban