Az ipari forradalmak közel sem olyan hevesek és gyors lefolyásúak, mint a társadalmakban végbemenők, sokszor évtizedek telnek el egy innováció megjelenésétől, annak forradalmi hatásainak megvalósulásáig. A digitális forradalom – amely évtizedek óta zajlik – jelentős változást eredményezett a világban.

A kutatások, az innovációk, az új technológiákat kihasználni képes eszközök – mind-mind szenvedélyből születtek meg. Jelenleg a negyedik ipari forradalom idejét éljük, és az idei év az, amikor inflexiós pontra ért az Ipar 4.0, és beépült a gyártásba, a szolgáltatásokba, a mindennapjainkba. A digitális átalakulás az élet minden területén felborítja a megszokott rendet. Változásokat hoz magánéletünkbe, alakítja a szabadidőnket, a munkavégzésünket, a tanulási módszereinket, megváltoztatja az ipart, az üzleti életet, a közigazgatást, sőt, még a mezőgazdaságot is.

Forradalmi vívmányok körül szerveződnek mindennapjaink, szenvedélyesen gyűjtünk adatokat minden mozdulatunkról, minden gondolatunk manifesztálódásáról, kapcsolatainkról, tartózkodási helyünkről, ízlésünkről, hogy nekünk kényelmesebb, kompaktabb életünk lehessen egy olyan biztonságos világban, ahol a felesleges emberi döntések nem akadályozzák cselekedeteinket.

 

IoT, Big Data és Ipar 4.0

Azt, hogy az adat mekkora érték, jól mutatja a General Electric magyarországi gyárában történtek. Lencsés Gergő, a GE Power veresegyházi gyárának igazgatója már több digitális transzformációval foglalkozó konferencián elmesélte, hogy a gázturbinás erőművekhez alkatrészeket gyártó üzemben az éves karbantartási költségek felét annak a hat nagy értékű plazma spray berendezésnek a cseréje és folyamatos karbantartása teszi ki, amelynél pont a digitalizációval sikerült a korábbi karbantartási gyakorlat költségeit a felére csökkenteni. A plazma sprayk, meghibásodás nélkül 2-4 magas üzemi hőmérsékletnek kitett gázturbina alkatrészt tudtak megfesteni. Mielőtt elromlottak, megváltozott az üzemhangjuk, amit az eszközzel dolgozó munkások vettek észre. Miután a gyárvezető figyelmét felhívták a jelenségre, hanganalizátorokkal kezdték mérni a pisztolyok hangját. A mérési adatokból kiderült, hogy a meghibásodás előtt az addigi legmagasabb hangfrekvencia eltűnik. A mérési eredmények alapján a gyár szakemberei a berendezések működési paramétereit megváltoztatták  kevesebb nitrogént és több argont fecskendeztek be, így az argon kisebb súrlódási együtthatójával jobb lett a pisztoly hangja , háromszorosára növelve ezzel a berendezések élettartamát. Ez az egy fejlesztés közel 100 millió forinttal csökkentette a veresegyházi gyár karbantartási költségét. Bár a hiba előrejelzésének a felfedezését, az emberi hallásnak köszönhetik, a pontos adatokat, az ezeket biztosító szenzorokat viszont a digitalizációnak. Lencsés Gergő elmondta, hogy a jelenleg begyűjtött adatok összesen 2%-át használják, viszont legalább már nem teljesen ismeretlen a Big Data, amiről korábban mindenki beszélt, de senki sem használta ki az ebben rejlő lehetőségeket.
A digitalizáció felgyorsulása nagymértékben befolyásolja az üzleti, a tudományos és a társadalmi életet is. A dolgok internetre kerülése megváltoztatja a körülöttünk lévő világ működését, az infrastruktúrától kezdve az iparon át az egészségügyig mindent átformál.

A jövő biznisze az emberiség és a technológia kapcsolatán alapul, ami az adatok intelligens feldolgozásával veszi kezdetét.

A 2011-ben bevezetett fogalom, az Ipar 4.0 (más néven a negyedik ipari forradalom) elemei integrálódnak a már meglévő gyártási, logisztikai és kereskedelmi rendszerekbe.
Egyszerűen ipari forradalomnak nevezik a technikatörténetben a mechanizációt, ami az 1850-es évekig lezajlott, és beindította az ipari méretű termelést. Ezt követte a taylorizmus, az automatizmus kora (a második ipari forradalom), amit a harmadik ipari forradalom, a számítógépek és az informatikai rendszerek megjelenése követett az 1970-es évek elejétől. Napjainkban éljük az Internet of Things forradalmát (IoT), amikor intelligens eszközök a már meglévő szabványokba integrálódnak, és új, autonóm gyártási rendszerek kiépülése megy végbe, mindezt az internetre kapcsolva, tehát egyetlen hálózaton belül megvalósítva. A pár éve még ismeretlen kifejezések – mint a Big Data, IoT, felhő, kiterjesztett valóság – hétköznapivá váltak sokunk számára. A technológiai fejlődés egyre gyorsabb ütemű, hatásai erősítik egymást, és olyan megoldások jönnek létre, amelyek pár éve még csak sci-fi történetekben voltak jelen. Gondoljunk az önvezető autóra, amihez a fejlett szenzortechnika, a robotika, az adatfeldolgozás, a kommunikáció, a mesterséges intelligencia egymást stimuláló, gerjesztő fejlődésére volt szükség.

A robotok elveszik a munkánkat, és ez jó, de tudásunkra szüksége van

Minden intelligens gyárnak az alapját az internet, valamint a rendszerek és gépek hálózatba szervezése képezi. Egy digitális üzem olyan virtuális gyártási rendszert kapcsol össze a valós gyártással, ami magának a negyedik ipari forradalomnak a víziója. Az informatikai úton történő vezérlést, a termékfejlesztés és a gyártás közötti közvetlen adatcserét nagy teljesítményű PLM-programok biztosítják. Ezek segítségével lehet virtuálisan szimulálni az összes termékinformációt. A kutatási és fejlesztési folyamatokból, a virtuális szimulációkból származó összes termékinformációt egy gyártásvezérlő rendszerhez továbbítják, ami valós időben vezérli a gyártás teljes folyamatát. A termékek irányítják a saját gyártásukat: termékkódokkal kommunikálnak a gyártásban részt vevő gépekkel és eszközökkel a gyártási jellemzőkről és követelményekről, ezáltal előrevetítve a szükséges gyártástechnológiai lépéseket. Mindezt gyári dolgozók nélkül. Az automatizálás három fő célja a jól használható munkahelyi megoldások, a test és az elme folyamatos fejlesztése, illetve az erős és autentikus kapcsolatok fenntartása, amelyek segíthetnek az embereknek teljesebb életet élni. Bárki, aki el akarja érni a boldogságot, nehéz munkát végez annak ellenére, hogy soha senki nem fizetett még azért. Jelenleg súlyos pazarlás folyik a humán potenciál és a mentális energia terén. A fenti három célt integrálni kell, ami egy pozitív jövőképet valósít meg.
Ahogy Doransky (Dobó Mátyás) mondta: „A dolgok akkor történnek meg, amikor a felhatalmazás találkozik a felelősséggel. A felhatalmazás az, amikor egyénként azt érzed, hogy létrehozhatsz valamit, hogy hozzátehetsz a dolgokhoz. A felelősség pedig az, amikor tudod és érzed, hogy te vagy az eredményért a felelős.” De a robotizálás és a negyedik ipari forradalom idején az emberi tényező nem csak a felelősségvállalás miatt fontos. Az innováció, a fejlesztések, a célmeghatározások mindig is emberi feladatok lesznek. Ezért a tervezéshez és a gyártáshoz, valamint a szolgáltatásokhoz interdiszciplináris tudású csapatra van szükség, amely egyesíti a mechanikai, az elektronikai, a szoftvermérnöki és az általános mérnöki szakértelmet. Egy egészen új tendencia, hogy a gyárakban a kezelők és karbantartók helyett a munkát távoli irányítással operátorok végzik, összevonnak különböző feladatköröket, és egyre jobban képzett embereket alkalmaznak. Ma már a legegyszerűbb operátori feladatok elvégzéséhez is szükség van minimális informatikai tudásra, számítógépkezelői ismeretre. A negyedik ipari forradalom idején egyenesen aggasztó a lakosságra vetített digitális analfabetizmus aránya, ami jelenleg 42%. A 2013-as PIAAC-felmérés alapján (az OECD Felnőtt Képesség- és Készségmérési Programja) 70 millióra teszi azoknak az európaiaknak a számát, akik nem tudnak elég jól olvasni, írni, számolni és nagyjából az EU-lakosság 40%-ának nincsenek megfelelő digitális készségei. Mivel azok a sci-fi és Terminátor-víziók, amikkel sokszor találkozunk, hogy a gépek átveszik az irányítást – tehát nem lesz szükség emberi munkavégzése – egyszerűen nem igazak, ezért a fejlődéshez mindig szükség lesz innovációra, és ezeket ki más tudná feltalálni, mint az emberiség?

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin SZÍVÜZLETEK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!