Az autógyártás rendkívül anyagigényes iparág, ami azt is jelenti, hogy a leselejtezett személyautók – méretüktől függően – egy-két tonna hulladékot jelentenek. Ráadásul néha olyan anyagokból, amelyekre a laikusok nem is feltétlenül gondolnak. Szerencsére egyre több ezek közül már újrahasznosítható!

A probléma nagyságát jól mutatja, hogy csak az Egyesült Államokban évente 12–15 millió gépjármű kerül a roncstelepekre, miközben az Európai Unióban 2015-ben hatmillió autó kötött ki a legális bontókban. Igaz, közben 4,6 milliónak nyoma veszett, vagyis ennyi olyan autót vontak ki a forgalomból, amely később sem a bontókban, sem az exportstatisztikákban nem bukkant fel. Talán még szemléletesebb adat, hogy ha ezt a hatmillió autót egy hatalmas mérlegre tennénk, akkor valamivel több, mint ugyanennyi tonnát nyomnának, vagyis évente ekkora roncsmennyiség bontását és hasznosítását kell valahogy megoldani az EU-ban.

Értékes fémek

 

Az autók súlyának65 százaléka fém, ebből készül többek között a karosszéria, a kerekek, a fékek és a motorblokk. A leggyakrabban acélt és alumíniumot használnak – egyes modellek motorblokkját és karosszériáját ugyanis ebből gyártják –, de találni bennük rezet, sőt aranyat is. Ezeket nagyon megéri kinyerni, mert az autók fém alkatrészeinek újrahasznosításával csak az Egyesült Államokban annyi energiát tudnak megspórolni, hogy az 18 millió ottani háztartás éves energiaszükségletét fedezné, pedig a világ azon részén aztán nem nagyon takarékoskodnak az energiával. Ez azért lehetséges, mert 74 százalékkal kevesebb energia felhasználásával lehet hulladékból új fém alkatrészeket gyártani annál, mintha újonnan kellene az alapanyagot előállítani. Ha a megspórolt energiát az ennek előállításához szükséges kőolaj mennyiségében kellene kifejezni, akkor ez bizony hozzávetőleg 85 millió hordó olajat jelentene, vagyis ennyi elégetését lehet elkerülni, ennek környezetvédelmi hatását pedig aligha kell magyarázni.

Évi 3,4 millió tonna gumiabroncs

Gumiból is sok van a kocsikban, a gumiabroncsok és az ablaktörlők nyilvánvalóan ebből készülnek, de a felfüggesztésnél és a motornál is találkozni vele. Közülük természetesen az abroncsok jelentik a legnagyobb problémát: az EU-ban évente 3,4 millió tonna használt gumiabroncsot dobnak ki, amelyek nagy része szabálytalan módon lerakókban köt ki, miközben jól használható alapanyagot jelentenének zajvédő falak vagy éppen aszfaltburkolat gyártásához.

Mi lesz a műanyagokkal?

Az autók másik kulcsfontosságú eleme a műanyag, ebből készül többek között a műszerfal, a visszapillantó tükrök burkolta, a belső panelek, a kapcsolók és a lökhárítók. Mivel a műanyagok nem vagy csak nagyon nehezen bomlanak le, ezért fontos, hogy minél nagyobb részük ne egy lerakóban végezze. Ez persze ugyancsak kétirányú dolog: egyrészt a roncsokból minél több használható műanyagot kell kinyerni, másrészt az autókba a lehető legtöbb újrahasznosított műanyagot kell beépíteni. A Volvo ez utóbbiban élen jár, legalábbis a nemrég bemutatott XC60 plug-in hybrid – vagyis tölthető akkumulátoros, elektromos motorral is felszerelt – modelljükben már alkalmazzák a megoldást. Az autó kardánalagútja például régi halászhálókból és hajókötelekből készül, míg a szőnyegek és az üléskárpitok egykor PET palackként vagy éppen ruhagyári pamuthulladékként végezték. A Nissan is elkötelezte magát a fenntarthatóság mellett, népszerű elektromos autójában, a Nissan Leafben például újrahasznosított PET palackból készült műanyagot is felhasználnak már egy ideje.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin ZÖLDÜGYEINK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!