Home»Startup»A Paniq-Szoba brand és egyéb „koppintások”, avagy a sikeres vállalkozó, aki alig múlt harminc

A Paniq-Szoba brand és egyéb „koppintások”, avagy a sikeres vállalkozó, aki alig múlt harminc

0
Shares
Pinterest Google+

A sikeres vállalkozásokhoz nem szükséges „feltalálni a spanyolviaszt”. Ezt bizonyította be Koltai Balázs üzletember is, aki mindössze harmincévesen már hat nyereséges cég tulajdonosa, és nem is akarja eltitkolni, hogy ötleteit hazai vagy külföldi mintákból merítette. Az első és legnagyobb vállalkozása, a Pániq-szoba ma már három kontinensen van jelen. Ehhez persze szükség volt bátorságra, egy kevés tőkére és sok kreativitásra – na meg a fogyasztói igények folyamatos nyomon követésére.

Ha nincs, hát legyen!

Már az érettségi után azt érezte Koltai Balázs, hogy bele kell vágnia valamibe, így alvállalkozóként egy pénzügyi tanácsadó cégnél kezdett dolgozni, ahol hitelszerződésekkel és befektetésekkel foglalkozott. Emellett az International Business School egyetemre járt, de közben több különböző munkát is kipróbált. „Voltam futár, árultam kapszulás kávéfőzőt, festettem kerítést, mindig próbáltam megállni a saját lábamon, de éreztem, hogy vállalkoznom kellene” – emlékezett vissza az indulásra az üzletember a Sherlock nevű Pániq-szobában, ahol találkoztunk. Az ötlet, amelyben végül meglátta az üzletet, a szerencsének is köszönhető volt, hiszen el akarta vinni az akkori barátnőjét karácsony előtt az ország első szabadulószobát üzemeltető cégéhez, a Para-Parkba, de a diszpécser közölte, hogy csak a következő évre tud időpontot adni. „Gyorsan kiszámoltam, hogy ha két szobára tízezer forintot kapnak óránként, akkor ez egy jó biznisz, így belevágtam, és január 15-én már volt egy érvényes bérleti szerződésem” – idézte fel a kezdeteket.

Így indult be 2012-ben a vállalkozása. Az első szobát a Bajcsy-Zsilinszky közben nyitotta meg egy 75 négyzetméteres pincében. „Garázsvállalkozásból indultam. A diákhitelemből és a kávéfőzésből összegyűjtött nyári zsebpénzemből, 600 ezer forintból építettem ki.” Ez az összeg tartalmazta a 80 ezer forint bérleti díjat, a régi gyerekszobájából felhasznált bútorok összeállítására fordított költségeket, amelyeket számzáras lakatokkal és lakatpántokkal variált úgy, hogy izgalmas játékmenet legyen a végeredmény. Emellett egy filmes cégnél technikusként dolgozó barátja segített az installálásban, és néhány effektet is beépítettek az elemekbe. Az üzlet sikerét az hozta meg, hogy írt néhány hírportálnak a vállalkozásról, majd egy megjelent cikk után a Pániq-szoba Facebook-követőinek száma 400-ról 1400-ra ugrott egy nap alatt. „Folyamatosan csörgött a telefonom, és már nem tudtam játékot vezetni, mert a pincében nem volt térerő.” Így amíg ő a foglalásokkal foglalkozott, felvett egy játékvezetőt, majd beszállt az üzletbe társtulajdonosként Urecky Balázs is, aki felismerte a növekedési potenciált az üzletben, és különböző átszervezéseket vittek véghez. Kialakítottak egy foglalási rendszert, weboldalt hoztak létre, vezetőket vettek fel, és nem sajnáltak időt és pénzt fektetni a brandépítésbe.
A befektetett energia hamar meg is térült, hiszen egymás után nyíltak a szabadulószobák itthon és külföldön is. A legelső szobába befektetett 600 ezer forint 10 nap alatt megtérült, hiszen a visszarendezési időt beleszámolva egy nap alatt 6 csapat tudott átmenni a pályán, amiből naponta 60 ezer forint bevétel származott.

Fél év után született meg a második pálya, amelyet még nagyrészt Koltai Balázs épített, de már hárman üzemeltették a helyet. Azóta minden évben átlagosan két új szobát nyitottak meg. Jelenleg összesen 13 szobával üzemel a Pániq-szoba Budapesten, Győrben, és van egy franchise, amelyben a vállalkozások csak a nevet használják, de saját maguk üzemeltetik a szobákat, illetve erős a külföldi lábuk is. „Az első külföldi megrendelőnk az Egyesült Államokból érkezett; Los Angelesben voltunk megépíteni a Paniq-Roomot, de az egyszeri együttműködés volt, ők azóta különváltak, és saját maguk üzemeltetik az amerikai egységeket. A magyarországi Pániq-szobához tartozik két ausztráliai, egy svédországi és két németországi szobánk is” – sorolta a gombaként szaporodó szobák helyszíneit. Mára a fiúk már különváltak a vállalkozásban, Koltai Balázs visszavásárolta Urecky Balázs részét, de továbbra is jó kapcsolatot ápolnak. A szabadulós játéknak ma már 70 konkurenciája van az országban, a Paniq-Szoba brand azonban piacvezető maradt.

Underground szobaevolúció

A szabadulószobák is folyamatos fejlődésen mennek keresztül a fogyasztói igényeket követve. Az első generációs szobák főként kulcsokra, szöveges feladványokra, dobozokra, zárakra épültek, kezdetleges elemekkel. A második generációs szobákban már megjelentek az elektronikák, a mechanikus játékelemek. A harmadik generációsokban pedig már egyáltalán nincsenek kulcsok, lakatok, csak mágneskapcsolók, lézerek vagy fényérzékelők. „Minél újabb generációs a szoba, annál nagyobb a kialakítási költsége. Míg az első szoba költsége csupán 600 ezer forint volt, ma egy pálya 5-10 millió forint között mozog. Az emberek ingerküszöbe emelkedik” – mondta a tulajdonos.

A Pániq-szobák az underground szabadulószobák közé sorolhatók, hiszen – bár nincsenek bennük ijesztegetések – dark vonalat képviselnek, és főként a klasszikus, misztikus kultuszfilmekre épülnek. „Régebben nem érdekelte a fogyasztókat, hogy homogén legyen egy szoba berendezése, de mára már kialakult egy verseny a piacon, és ezzel együtt az igények is nőttek, egyre több effekt kell.” A Paniq-Szobának vannak családi pályái, mint az Indiana Jones és az elveszett piramis, a Sherlock Holmes, a Keresztapa és a Trónok harca, az erősebb idegzetűeknek pedig a Helyszínelők, a Lost 2, az Észvesztő, a Fűrész, a Predator, a Sötétkamra, a Láthatatlan erdő vagy a Vámpírvadászat. A célközönség nagyon széles, hiszen már a hat-hét éves gyerekek is élvezik a játékot, de volt már 85 éves nagymama is szabadulni, mégis a fő célcsoport a 20–35 éves fiatal felnőttek és a cégek. A szobák általában 4-5 főre vannak kalibrálva, de a cég a legény- és a leánybúcsúsokra is gondolva kialakított egy legfeljebb 15 főt befogadó erotikus pályát. Az eddigi legsikeresebb szobának a Fűrész bizonyult, amely egyben a legelső pálya is volt, majd két év után átalakították, és a jelenlegi formájában öt éve működik. Az üzleti stratégia alapján ha egy pályának kevesebb mint 70 foglalása van havonta, akkor azt le kell cserélni, mert nem jövedelmező eléggé. Például az X-akták szoba is ilyen sorsra jutott.

Az adatok azt mutatják, szeretünk szabadulni, hiszen a tulajdonos elmondta, hogy a látogatók több mint 90 százaléka hazai, és csak közel 10 százaléka turista. A Pániq-szobákat közel egy éve egy üzletvezető, Tamás Adél vezeti, aki olyan megbízhatónak bizonyult, hogy Koltai Balázs új vállalkozások kialakításába is belevágott. „Ő volt az egyetlen, akire teljesen rá tudtam bízni a 13 budapesti pályát. Újakat már nem tervezünk nyitni, de minden évben átalakítunk egy-két szobát” – mondta a tulajdonos.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin FELTÖREKVŐK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

„Jó szakember vagyok, és nem csak egy fiatal tehetség” – Interjú Berczeli András vállalkozóval

Következő cikk

Töltőpontot minden oszlopra – az elektromos városi közlekedés jövője