Home»Cross»Kutatónak lenni menő! – SCIndikátor 2019

Kutatónak lenni menő! – SCIndikátor 2019

1
Shares
Pinterest Google+

A Budapest Music Centerben rendezték meg a SCIndikátor 2019 országos döntőjét, amely a tavaly november óta tartó felkészítő program végeredménye, és amelyen a szervezők szerint a legkiválóbbnak ítélt természettudományi, műszaki, informatika és matematika szakos felsőoktatási hallgatók vehettek részt és mérették meg magukat folyamatosan. Ellátogattunk az eseményre, ahol a két díjazottal is beszélgettünk, az ifjú startupperrel, a komposztálási technológiát fejlesztő Lévay Krisztinával és a közönségdíjas Horváth Ivett Szalómével, aki különleges, versbe szőtt gyógytornájával segít elsős gyerekeken.

Ha valamivel, hát a címben tett kijelentéssel biztos, hogy egyetértene a SCIndikátor szervezői csapata. Kutatónak lenni menő, sőt olykor szexi is – körülbelül ez az üzenet jött át az öt óra hosszúra nyúlt SCIndikátor 2019 döntőből, ahol 13 tehetséges fiatal állhatott színpadra, hogy három percben bemutassa – vagy az itthon is elterjedt, nemzetközi kifejezéssel élve pitchelje – saját tevékenységét, kutatását és projektjét. A közönség nagyrészt rokonokból, ismerősökből és csillogó szemű egyetemistákból, hallgató- és kutatótársakból állt, a szervezők elragadóan kedvesek voltak, a döntősök pedig felkészültek, ügyesek, mégis rettenetesen izgultak. Hogy mi is a SCIndikátor rendezvénysorozat – vagy nevezhetjük akár mentorprogramnak is –, az keretes írásunkból kiderül.

SCIndikátor 2019
„A Nők a Tudományban Egyesület harmadik alkalommal szervezte meg egyetemista és PhD-hallgatók körében a rendkívül népszerű SCIndikátor mentorprogramot. Az ingyenes képzés során kiválasztott kutatók személyre szabott mentorálás és csoportos tréningek keretében a közérthető kommunikáció, a szórakoztató előadás és színpadi fellépés, valamint a hatékony self branding alapjait sajátíthatták el. A program célja, hogy felkutassa és bemutassa a tudomány új példaképeit, olyan egyetemistákat és PhD-hallgatókat, akik a közönség számára izgalmasan és lebilincselően mesélnek tudományos és technológiai szenvedélyükről, kutatási területükről” – olvasható a hivatalos sajtóanyagban.

„A Nők a Tudományban Egyesület harmadik alkalommal szervezte meg egyetemista és PhD-hallgatók körében a rendkívül népszerű SCIndikátor mentorprogramot. Az ingyenes képzés során kiválasztott kutatók személyre szabott mentorálás és csoportos tréningek keretében a közérthető kommunikáció, a szórakoztató előadás és színpadi fellépés, valamint a hatékony self branding alapjait sajátíthatták el. A program célja, hogy felkutassa és bemutassa a tudomány új példaképeit, olyan egyetemistákat és PhD-hallgatókat, akik a közönség számára izgalmasan és lebilincselően mesélnek tudományos és technológiai szenvedélyükről, kutatási területükről” – olvasható a hivatalos sajtóanyagban.

Projektek és gazdáik

A 13 projektből több is volt, amelyet nem sikerült egészében megemészteni, részben, mert a cikk írója aránylag kevéssé járatos a gráfok, a halmazelmélet vagy a neurobiológia témaköreiben, részben pedig, mert akadtak témák, amelyek kifejtése nem igazán sikerült úgy, hogy az egyszerű, tudományokban nem jártas hallgató megértse őket. Az izgalmat és érdeklődést felkeltő faktor azonban kivétel nélkül mindegyikben jelen volt. B. Varga Emese újszerű építészeti megoldásával a természetben is fellelhető, gömbölyded formák kialakításában látta meg a lehetőséget, amelyek éppen olyan formák, mint amilyet például a vízipók is sző. A megalkotott algoritmussal éppen ilyen, nyilvános terek és csarnokok átfedésére alkalmas épületeket tud kreálni. Steinmann Vilmos geográfus mesterszakos hallgatóként a földi és a feltételezett marsi folyóvölgyek között keresi az összefüggést, és talált is pár hasonlóságot például az amerikai Mississippi-folyó és a Mars egy felszíni fotóján kivehető vájat között. Meglátása szerint a Marson egykor volt víz, amely aztán leszivárgott a bolygó mélyébe, Vilmos a kutatásában ezekre az összefüggésekre koncentrál. Lévay Krisztina Plantoon nevű startupjával egy újfajta hulladékkezelési rendszert dolgozott ki a műanyag komposztálására, míg Dálya Gergely a fekete lyukak által keltett gravitációs rezgések tér-idő változásának újfajta mérési technológiáját vizsgálja; témájára egy nemzetközi kollaborációban talált rá, ahol létrehozott egy galaxis-adatbázist. Putti Krisztián feladatául például az üzemanyag neurális hálóinak megtalálását tűzte ki, Vida Ágnes pedigúgyfogalmazott a prezentációjában, hogy a matematika annyi lehetőséget kínál például a gráfok tanulmányozásán keresztül, hogy ezzel az ismeretanyaggal később dolgozhat akár banki, akár várostervezési, akár telekommunikációs területen is.

Sánta-Bell Evelin a baktériumok által előállított fehérjék kutatásának szentelte a tudományos munkáját, amely hosszú távon segíthet sütőolajból biodízel vagy fehérjeterápiás készítmények szintetizálásában. Kis Dávid szerint a sejtjeink „leveleznek” egymással, míg a daganatos sejtek „spammelik” a szervezetet, hiszen rossz információkat közvetítenek, ezért ionizáló sugárzással sejteket szaporít, és izolálja a megbetegített üzeneteket, amivel a korai stádiumú daganatos megbetegedések javulási esélyeit növelheti a tudomány. Vékony Kata szerint a kutyákra jellemző jutalomérzékenység összefüggést mutat az emberi függőséggel, míg Horváth Ivett Szalóme adigitális eszközök következtében egyre csúnyább gyerekkori kézírást segíti fejleszteni általa írt versekbe ágyazott kézgyakorlatokkal. Erdei Gergő maga is kövér kisgyerek volt, így témájául a gyerekkori elhízás kutatását választotta, és eredményeivel szeretne egy hathatós döntéstámogatási rendszert kidolgozni Magyarországon. Vajda Kitti egykórházban dolgozva ismerkedett meg az autizmussal, ezért élete középpontjában most egy érzékenyítő tréning áll, amellyel jobban megérthetővé válnak az autisztikus jegyek és az autizmus maga. Weintraut Rita pedig egy csodálatos dolgot vállalt: sclerosis multiplexes betegeknek tart mindfullness foglalkozásokat, javítva az életminőségüket.

2019-es kedvenceink:
Lévay Krisztina, mert szeretjük a zöld megoldásokatKis Dávid, mert közérthetően beszél a legkomolyabb betegségről, a daganatos elváltozásról
Vékony Kata, mert kutyások vagyunk, és mert a kutatási területe izgalmas és innovatív
Horváth Ivett Szalóme, mert gyerekeket edukál, reagálva egy újkori problémára
Erdei Gergő, mert közügyért tesz és kutat
Weintraut Rita, mert emberfeletti vállalkozást visz véghez fiatal kutatóként, és mert elképesztően érzékeny

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin JÁRMŰIPAR című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Agyhullámlovasok

Következő cikk

A fiatal generáció átalakítja a világpiacot