A fiatal generáció átalakítja a világpiacot
![](https://bcmagazin.hu/wp-content/uploads/2019/06/Képernyőfotó-2019-06-05-14.44.13-750x498.png)
Egyre több klasszikus iparág esik áldozatul a fiatal generációk fogyasztási szokásainak, ezzel párhuzamosan azonban újak is születnek. Csak néhány egyszerű példa: az ifjabbak nem vásárolnak saját lakást vagy autót, inkább bérelik és megosztják őket. Elutasítják a fosszilis és nukleáris energiaforrást, mert inkább a fenntartható energiában hisznek. A luxustárgyak és értékek halmozása helyett pedig az élményre költenek. Megvetik a gyorséttermeket és a cukros üdítőket, és egyre inkább az egészséges ételek fogyasztása felé hajlanak. Pogátsa Zoltán közgazdásszal beszélgettünk az ilyen módon átalakuló világpiacról.
![](https://bcmagazin.hu/wp-content/uploads/2019/06/Képernyőfotó-2019-06-05-14.44.13-1024x681.png)
Kevesebb tárgy, több élmény
A mai világban általános tendencia, hogy a házasságkötés, a saját lakás vásárlása és a gyerekvállalás is egyre kijjebb tolódik vagy akár teljesen el is marad. Hiszen a fiatal generáció inkább albérletben lakik, és nem is az ingatlan vásárlása áll vágyai toplistájának élén. Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a jelenségre egyszerű a magyarázat: „ez az első generáció, amely kevesebbet keres, mint a szülei, emiatt kevesebben tudnak közülük nagy beruházásokat meglépni, autót vagy lakást venni már a húszas-harmincas éveikben.” A szakértő szerint éppen ezért kevesebbet is költenek tárgyakra, hiszen nincs például szükség bútorokra, ha folyamatosan költöznek. Ezek alapján jól látszik, hogy valóban a sharing economy elvénműködő iparágakban van a jövő, mivel az új generáció például a közösségi autóhasználatot tartja célszerűnek: autóvásárlás helyett inkább a mobilitást bérli.
A luxustermékek iránt is egyre kisebb a kereslet az ezredfordulósok körében. A gyémántgyűrűkre, drága ékszerekre már nem költenek. Ez összefügg azzal a ténnyel is, hogy a fiatalok a kapcsolatot egyenrangú félként élik meg, „a dolgozó férfi és otthon ülő feleség” sztereotípiák kezdenek eltűnni, kevesebben házasodnak, amivel az eljegyzési gyűrű vásárlása is végérvényesen a múlté lehet.
![](https://bcmagazin.hu/wp-content/uploads/2019/06/Képernyőfotó-2019-06-05-14.44.42-1024x686.png)
A pénzügyi tudatosságukba nem fér bele, hogy nagy divatáruházak kínálataiból válogassanak, így a többség inkább kevésbé ismert márkájú ruhákat szeret vásárolni magának, amelyek olcsók, hamarabb eldobhatók. Egyébként a generációtól független jelenség a vásárlás áttolódása az e-kereskedelem szférájába, ami beindította a kiskereskedelem válságát, az úgynevezett retailgeddont. Ennek következtében a Sears és a Kmart amerikai holding is több mint 300 áruházat zár be Amerikában, a Macy’s hálózat pedig 68-at. Az online vásárlás idővel megölheti a plázákat is.
A fast fashion népszerűségét erősíti, hogy a fiatalok sokkal inkább élményekre szeretnek költeni, mint az utazás, a szórakozás, az étterembe járás, a borkóstolás, a wellness és különböző tanfolyamok, mintsem státuszszimbólumként szolgáló tárgyakra. Hogy trendről van szó, arra rámutat Adam Henderson, a Millennial Mindset tanácsadó vállalat vezetője is, aki úgy gondolja, hogy a jövőben az Y generáció még több pénzt fog költeni élményekre és az önfejlesztésre. Ez nem feltétlenül a klasszikus egyetemi továbbtanulást jelenti, hiszen az nagyon drága, inkább az online kurzusokra és workshopokra eshet a választásuk. „Mivel a mai generáció a tárgyakból kevesebbet vásárol, és élményekből, tapasztalatokból többet, így az eseményszervezők, utazási irodák, koncertszervezők fellendülnek” – emeli ki Pogátsa Zoltán, rámutatva, hogy a szórakoztatóiparban van a jövő.
Csak környezettudatosan!
A legtöbb felmérés szerint az Y generáció vásárlási szokásait nagyban befolyásolják a környezetvédelmi és etikai kérdések. „Értékrendszerük már abban a világban formálódott, amikor a globális klímaváltozás és a környezetszennyezés nagy mértéket öltött. A fiatalok szemlélete sokkal inkább posztmodern abban az értelemben, hogy ők már nem akarják uralni a természetet, és nem hisznek abban a fosszilis plasztikvilágban, amelyben a szüleik éltek. Ebből a szempontból már az elektromos autó, bicikli, moped korszakát éljük” – fejti ki Pogátsa Zoltán.
Az egyre környezettudatosabb generációnak már nemcsak az számít, hogy mennyi lóerő dübörög alattuk, hanem az is, hogy a járművük mennyit fogyaszt, vagy éppen mennyire károsítja a természetet. Szintén trendről van szó, és nem véletlen az sem, hogy a fogyasztási szempontok átalakulásával az elektromos autók néhány évtized múlva valószínűleg teljesen átveszik majd az uralmat az autóiparban. Az ezredfordulósok zsigerből elutasítják az ipari jelenlétet; kutatások alapján a fiatalok döntő többsége sosem szeretne például az olajiparban dolgozni, és megkérdőjelezik annak életképességét és jövőjét. Nem látják stabilnak ezt az iparágat, és nehéznek, a társadalomra nézve veszélyesnek is tartják. „Elutasítják a káros fosszilis és nukleáris energiaforrásokat, és sokkal inkább a decentralizált és fenntartható szél- és napenergiában hisznek.” A környezettudatosságukból adódóan emellett pedig kevesebb műanyagot próbálnak használni, és gyakran a csomagolásmentes üzleteket keresik fel a szupermarketek helyett.
![](https://bcmagazin.hu/wp-content/uploads/2019/06/Képernyőfotó-2019-06-05-14.44.28-1024x682.png)
Fő az egészség!
Jason Dorsey, az ezredfordulósok elemzésére szakosodott Center for Generational Kinetics elnöke úgy véli, az edzőtermek is nagy változáson mehetnek át, sőt rövidesen sok közülük be is zárhat, ha nem változtatnak a struktúrájukon. Meglátásai szerint az Y generáció tönkreteszi a hagyományos edzőtermeket,mert súlyzók emelgetése helyett inkább csoportos edzésekre járnak, amelyek a mozgás mellett a szociális igényeiket is kielégítik, de hozzáteszi, hogy a fiataloknak igazán fontos az egészség és a mozgás. Úgy véli, ez azért lehet, mert kezdenek rádöbbenni, hogy lassan ők is megöregednek, és a testük egyre többször hagyja őket cserben, ezért is fordítanak elődeiknél sokkal több időt az egészséges táplálkozásra és az edzésre.
Ennek szerves része, hogy a fiatal generáció egyre inkább elutasítja a nagyrészt állagjavítóból álló gyorséttermes hamburgereket, a cukros üdítőitalokat, és inkább olyan éttermek felé fordul, amelyek egészséges készételeket vagy egyszerűen elkészíthető fogásokat kínálnak. Megnövekedhet a „szelleméttermek” száma is, amelyek kizárólag házhozszállítást vállalnak. Emellett mivel a legolcsóbb és gyakran a legegészségesebb megoldás a főzés, sok fiatal választja az otthoni ételkészítést. Nem véletlen, hogy több olyan startup is megjelent a piacon, amelyek személyre szabható napi étkezést kínálnak ügyfeleiknek.
![](https://bcmagazin.hu/wp-content/uploads/2019/06/Képernyőfotó-2019-06-05-14.44.21-1024x688.png)
Egészen érdekes oka van annak, hogy az Y-Z generáció miért fogyaszt sokkal kevesebb müzlit reggelire. A Mintel egy közvélemény-kutatásának adatai szerint a megkérdezett fiatalok 40 százaléka azért nem eszik gabonapelyheket, mert takarítani kell utána. Az elmúlt 15 évben 30 százalékkal esett vissza a müzlik eladása, mert egyre többen választanak olyan ételt, amely menet közben is elfogyasztható – egészségesebb street foodok –, vagy pedig egyáltalán nem reggeliznek. A Nielsen piackutató intézet adatai szerint csökken a kereslet a joghurtok iránt is, zsinórban negyedik éve esik a joghurtok eladása. A legnagyobb vesztes a piacon belül a light joghurt, amely 2016 óta 8,5 százalékot zuhant. Ennek egyik oka, hogy az ezredfordulós generáció a proteinben gazdag, laktató, ugyanakkor természetes tápanyagú élelmiszerek felé nyit, és kevésbé érdeklik őket az alacsony zsír- és kalóriatartalmú ételek. Egy nyertese mégis van a dolognak: a görög joghurt, amely piaci rést képez az egészséges és finom joghurtok skáláján.
![](https://bcmagazin.hu/wp-content/uploads/2019/09/JÁRMŰIPAR.jpg)
A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin JÁRMŰIPAR című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!