Home»Cross»A tudomány nevében – Szükségesek-e még az állatkísérletek?

A tudomány nevében – Szükségesek-e még az állatkísérletek?

1
Shares
Pinterest Google+

Vannak kérdések, amelyek esetében szinte lehetetlen igazságot tenni – az állatkísérletek témaköre pont ilyen. Hiszen jogos elvárás, hogy 2019-ben ne „kínozzanak” állatokat a tudomány nevében, ugyanakkor be kell látni, hogy létfontosságú területeken sérülne a haladás, ha megválnánk ezektől a módszerektől. Mégis jó volna betiltani például a kozmetikai célú állatkísérleteket, amilyen gyorsan csak lehet. A kérdésben Kovács Dominikát, a Pécsi Tudományegyetem PhD-s hallgatóját, biológust kérdeztük.

Időről időre visszatér a kérdés, hogy szükséges-e, hogy állatokon kísérleteket végezzenek? Sokunkban élénken élnek azok az internetről és természetfilmekből ismert felvételek, amelyeken majmokat, egereket, macskákat és más gerinces emlősöket „bántalmaznak” a tudomány nevében. De vajon tényleg ennyire sarkos a helyzet?
„Véleményem szerint az állatokon való kísérletezés nagyfokú tudatosságot, felelősségteljes magatartást igényel, és elengedhetetlen hozzá az állatok tisztelete. Bízom benne, hogy a tudomány fejlődésével az állatok felhasználását helyettesítő módszerek egyre megbízhatóbbá válnak, azonban azt gondolom, hogy ehhez további, elő szervezeteken végzett kísérletekre lesz szükség, és mindig is lesznek a tudománynak olyan szegmensei, amelyek nem tudják nélkülözni az állatkísérleteket” – nyilatkozta lapunknak Kovács Dominika, a Pécsi Tudományegyetem PhD-s biológus hallgatója.
Az állatkísérletek évszázadok óta rendkívüli szerepet játszanak az orvostudomány és a biológia fejlődésében, nemcsak az emberi test működésének megismeréséhez kerülhetünk általa közelebb, hanem rengeteg életmentő gyógyszert is ezen eljárásoknak köszönhetünk:

az antibiotikumok, a védőoltások, a szervátültetések, a kemoterápia, a bypass műtétek nem lennének állatkísérletek nélkül, továbbá sokkal kevesebbet tudnánk olyan súlyos betegségekről, mint a himlő, a malária vagy a tuberkulózis.

Ráadásul az állatkísérletek nemcsak az emberi élet megmentéséhez járulnak hozzá: nem szabad elfelejteni, hogy az állatok gyógyulása vagy éppen egy-egy faj fennmaradása függhet tőlük, továbbá az alapvető kiskedvenceink, valamint a haszonállatok életminőségét is javítani lehet általuk.
Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani azt is, hogy nemcsak az orvostudomány látott lehetőséget az állatkísérletekben: 2013. március 11-én betiltották az állatokon tesztelt kozmetikumok behozatalát az Európai Unióba, előtte azonban évente 10-12 millió állatkísérletet hajtottak végre. Az Európai Bizottság azért hozta meg ezt a döntést, mert úgy látta, a kozmetikai cikkek előállítása során nem indokolt, hogy állatkísérleteket hajtsanak végre a cégek, helyette kutatni kell az alternatív módszereket.
Ez azonban nem feltétlenül garantálja azt, hogy az unión kívül egyes társaságok ne hajtsanak végre állatkísérleteket, ugyanis nem mindenhol ennyire szigorúak a szabályok. (Egyébként a fogyasztók elméletileg tudnak tájékozódni arról a termékek logóit fürkészve, hogy azok tényleg állatkísérlet-mentesek-e). Ráadásul a Demokrata egyik 2017-es cikke szerint

az állatkísérletek csupán 6 százalékát végzik életmentésre szolgáló gyógyszerek kifejlesztésére, a tesztek 63 százalékáért a hadiipar felelős, amelyet a kozmetikai ipar követ 31 százalékkal.

Tisztelet a kivételes cégeknek, amelyek kiállnak az állatkísérletek ellen: a Lush 2012-ben szervezett egy kampányt, amelynek részeként egy hölgy vállalta, hogy az állatkísérletekre jellemző procedúrának veti alá magát. A 24 éves aktivistát 10 órán keresztül injekciózták, leborotválták a haját, illetve még elektródákat is helyeztek rá. A Daily Mail szerint a kampány sikeres volt, hiszen a nő a fájdalmait egyáltalán nem színlelte.  

Génmódosított egértörzsek

Kovács Dominika a kollégáival együtt gyulladásos bélbetegségek (IBD) patomechanizmusának (olyan mechanizmus, amely során egy etológiai tényező okozza a betegséget) kutatásával, új terápiás célpontok azonosításával foglalkozik, és ehhez kapcsolódóan végeznek állatkísérleteket. A betegségre jellemző tünetek többféle módon kiválthatóak rágcsálókban.
Rendelkezésükre áll számos olyan állatmodell, amelynek során kémiai szerekkel indukálják a tüneteket, de léteznek például olyan génmódosított egértörzsek, amelyekben spontán kialakulnak a tünetek. A modellek alkalmasak a szöveti és immunológiai (a szervezet védelmét ellátó rendszerrel kapcsolatos) elváltozások reprodukálására, azonban külön-külön egyik forma sem tükrözi a betegség rendkívüli összetettségét, viszont mindegyik értékes információt nyújthat a kórkép adott aspektusairól – tudtuk meg Kovácstól. „Mi a kémiai szerekkel indukált colitis modellek különböző típusait alkalmazzuk egértörzseken. A kezelések kevesebb mint egy hétig tartanak, közben az állatokat folyamatosan megfigyeljük. Naponta mérjük a súlyukat, és ellenőrizzük az egészségi állapotukat” – szögezte le.

Akik a vérüket adják

Az egér a klasszikus gerinces kísérleti állat, rengeteg különböző egértörzs érhető el a kutatók számára. Emellett nagy mennyiségben végeznek kísérleteket patkányokon, tengerimalacokon, nyulakon, sertéseken, valamint madarakon. A főemlősök felhasználása csak korlátozásokkal engedélyezett, az emberszabású majmok ilyen célú felhasználása pedig tilos. A gerinctelen állatok között is találni számtalan, széles körben alkalmazott modellorganizmust, ilyen például a fonálféreg és az ecetmuslica.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy léteznek-e olyan állatkísérletek, amelyekben az állatoknak „nem esik bántódásuk”, tehát például a szellemi képességeiket mérik fel logikai feladatok vizsgálatával. „Nem, az általunk végzett kísérletek a súlyossági besorolás szerint a súlyos és mérsékelt kategóriába esnek. Ha az állatok állapotának súlyos és tartós romlását tapasztaljuk a kísérlet lejárta előtt, a szenvedés elkerülése érdekében az életük kíméletes kioltása mellett döntünk” – válaszolta Kovács Dominika. Hozzátette, munkájuk során folyamatosan arra törekednek, hogy minél kevesebb állat felhasználásával tudjanak eredményeket elérni. A kísérletek tervezésekor, az engedélykérelmek benyújtása előtt nélkülözhetetlen a témához kapcsolódóan elvégzett kísérletek eredményeinek megismerése, hiszen ezzel tudják elkerülni a kísérletek szükségtelen megismétlését.
„A kísérleteink végrehajtását minden esetben átgondolt tervezés előzi meg, a mintaelemszámot statisztikai programmal határozzuk meg, ami szintén segíti a felhasználni kívánt állatok számának minimalizálását. Fontos arra törekedni, hogy egy kísérletből a lehető legtöbb információt nyerjük ki, az állatokból vett szövetmintákat pedig lehetőség szerint többféle vizsgálat alá vessük.”

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin BOHÓCOK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

A társasjáték mint üzlet

Következő cikk

A cirkusztól az Öt Kapuig