Home»Cross»A társasjáték mint üzlet

A társasjáték mint üzlet

0
Shares
Pinterest Google+

A mai világban körbevesz minket a technológia, hiszen szinte elképzelhetetlen, hogy ne használjunk akár munkához, akár szórakozáshoz valamilyen digitális eszközt. Mégis – vagy éppen ezért – elképesztő növekedés tapasztalható a hagyományos társasjátékok eladásaiban. Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen okai lehetnek a növekedésnek, illetve megnézzük, milyen befektetési lehetőségeket kínál a társasjáték-iparág.

A társasjátékok már évezredekkel ezelőtt kikapcsolódásként szolgáltak az uralkodói és a legszegényebb réteg számára is. Az egyiptomi, senet nevű játékot már időszámításunk előtt 3000 évvel is játszották, és még Tutanhamon sírkamrájában is találtak egy példányt belőle. Egy másik, közel 5000 éves játék volt az Ur királyi játéka, amelyet a leletek alapján már Egyiptomtól Indiáig játszottak. Azonban nem csak olyan több ezer éves játékot találni, amelyet legfeljebb kíváncsiságból próbálnak ki manapság az emberek, hiszen az ókori kínai go a mai napig elképesztően népszerű. Hatalmas versenyeket tartanak, világbajnokot avatnak, és óriási tisztelet övezi a profi játékosokat.
Emlékezhetünk, apáink és nagyapáink sokszor ütötték el az időt briddzsel, römivel, vagy védték a királyukat mindenáron sakkban. Viszont ahogy egyre több háztartásban jelent meg a televízió, úgy lett egyre inkább a közös családi szórakozás helyszíne a kanapé. A technológia fejlődésének köszönhetően ma már a zsebünkben hordhatunk akár több ezer játékot, amelyekkel bármikor és bárhol játszhatunk. Amikor hazaérünk, ott vár a számítógép vagy a játékkonzol, és a világába szippanthat minket egy-egy fantasztikus grafikájú játék. Azt kérdezhetnénk, hogy ilyen feltételek mellett mégis ki vásárolna manapság társasjátékot? Nos, sok millióan, és a szám egyre csak növekszik.

Miért lett hatalmas üzlet a társasjáték?

A modern társasjátékok a fénykorukat élik, évente több ezer új játékot adnak ki, növekednek az eladások, és persze a társasjátékos közösség is, amelynek tagjai egyre gyakrabban töltik játékkal a szabadidejüket.

2016-ban lépte át az évi 3 milliárd dollár bevételt a társasjáték-iparág világszerte, amely 2018-ban egészen 4,6 milliárd dollár bevételig nőtt. A Value Market Research kutatás szerint pedig a növekedés nem áll meg itt, 2025-re 16,3 milliárd dollárig növekvő piacot prognosztizálnak.

Mégis, hogyan lehetséges, hogy a modern játékok mellett egyre nagyobb a piaca egy tipikusan klasszikus szórakozási lehetőségnek? Az egyik legnagyobb okot éppen a modern technológiában kell keresni. Bárhova megyünk, bármit csinálunk, a napunk kisebb-nagyobb részében valamilyen kijelzőt bámulunk. Egyszerűen jó érzés úgy szórakozni, hogy nem kell monitor előtt ülni, de még a televíziót sem kell bekapcsolni hozzá. Ráadásul a játékelemeket még meg is kell fogni, arrébb kell tenni, le kell helyezni a játéktérre, ami plusz élvezeti faktort nyújthat a játékosoknak.
A másik vezető ok lehet az egyik legalapvetőbb emberi tulajdonságunk, hogy társas lények vagyunk. Szükségünk van az emberi kapcsolatokra, amelyeket manapság egyre nehezebb fenntartani. Társasjátékozás során összegyűlik a család, a barátok, és a játék megköveteli mindenkitől, hogy egy kicsit elszakadjon a telefonjától, és kommunikáljon az asztal körül ülőkkel. Nem mellesleg az agyunk szeret gondolkodni, ötletelni, különböző stratégiákat kitalálni. Ugyanúgy, ahogy bele lehet merülni egy kiváló könyvbe, ahogy lenyűgöz bennünket egy-egy film, a társasjátéknak is megvan a maga varázsereje. Számtalan döntési helyzet elé állít minket, így fejlődik a stratégiai gondolkodásunk, a kommunikációs és problémamegoldó képességünk. Vágyunk a kalandra, az ismeretlenre, és már gyerekkorunktól kezdve lenyűgöznek minket az érdekes történetek.

Végül, de nem utolsósorban az egyre több témában, egyre magasabb minőségben kiadott játékok is erősítik ezt a piacot, amely már bőven nem a Monopolyból, a Gazdálkodj okosan!-ból és a Rizikóból áll. A grafikai megoldások pedig sok esetben igazi művészi alkotások. Olyan mennyiségben jelennek meg az új címek évente, hogy szinte követni is képtelenség őket. Manapság már mindenki megtalálhatja a kedvére való játékot, teljesen mindegy, hogy milyen nemű, mennyi idős, vagy mi tartozik az érdeklődési körébe. Ha a növekedés a következő években is fennmarad, izgalmas kérdés lehet, hogy befektetőként hogyan tudjuk kivenni belőle a részünket.

Ezernyi játék a dobozokban
Egy társasjáték ugyan más módon „mesél”, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne lebilincselő a történet, amely kibontakozik egy-egy játékban. Hosszú órákon át lehet különböző szörnyekkel megküzdeni az Odalent című játékban, csatázhatunk a területekért és a Vastrónért a Trónok harca társasjátékban, vagy megtervezhetjük álmaink otthonát az Álomházban. Különböző népeket irányítanánk, új területeket foglalnánk el, építkeznénk, és beindítanánk egy jól működő gazdaságot? Válasszuk a Birodalmi telepeseket! Képesek lennénk bolygókat terraformálni, ha a rendelkezésünkre állnának a megfelelő eszközök? Kipróbálhatjuk tudásunkat a Mars terraformálása című játékban. Szeretnénk mások bőrébe bújni, és közben nagyokat nevetni? Az Álarcosbál a mi játékunk. A Magyar népmeséken nőttünk fel? Akkor próbáljuk ki a Magyar népmesék társasjátékot!

Egy társasjáték ugyan más módon „mesél”, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne lebilincselő a történet, amely kibontakozik egy-egy játékban. Hosszú órákon át lehet különböző szörnyekkel megküzdeni az Odalent című játékban, csatázhatunk a területekért és a Vastrónért a Trónok harca társasjátékban, vagy megtervezhetjük álmaink otthonát az Álomházban. Különböző népeket irányítanánk, új területeket foglalnánk el, építkeznénk, és beindítanánk egy jól működő gazdaságot? Válasszuk a Birodalmi telepeseket! Képesek lennénk bolygókat terraformálni, ha a rendelkezésünkre állnának a megfelelő eszközök? Kipróbálhatjuk tudásunkat a Mars terraformálása című játékban. Szeretnénk mások bőrébe bújni, és közben nagyokat nevetni? Az Álarcosbál a mi játékunk. A Magyar népmeséken nőttünk fel? Akkor próbáljuk ki a Magyar népmesék társasjátékot!

A társasjátékipar mint befektetés

Amikor a kutatásomat készítettem, hamar nyilvánvalóvá vált számomra, hogy hiába a több ezer kiadott játék, a számtalan kiadó, csak nagyon kevés vállalat érte el azt a nagyságot, hogy részvénytársaságként működjön. Hiába a növekvő bevétel, az iparág gyors fejlődése, a verseny hatalmas a fogyasztók pénzéért, és ugyan sok felvásárlás történik a cégek között, nagyon sok vállalat megmarad inkább kisebb, független cégnek. Ebben szerepet játszik a közösségi finanszírozás ereje is. A Kickstarternek köszönhetően egy kicsi, pár személyes cég a még csak készülőben lévő játékára is tud pénzt bevonni. A vásárló kvázi előre fizet, majd bízik benne, hogy a játék valóban elkészül, és majd megkapja, sokszor bő egy évvel az előfinanszírozás után. A Kickstartert azonban nemcsak a kisebb cégek használják, hanem az olyan nagyok is, mint a CMON. Ez a vállalat például több mint ötmillió dollárt gyűjtött össze a legutóbbi, zombigyilkolásról szóló játékához, amely a Zombicide: Zöld Horda nevet viseli. Ennek a cégnek már a részvényét is meg lehet venni a hongkongi tőzsdén. A bevezetése után hatalmasat zuhant az árfolyama, és azóta sem tért magához.
Részvénybefektetés esetén mindig hangsúlyozni kell a kockázatokat. Ez különösen fontos egy olyan szűk iparág esetén, mint amilyen a társasjátékoké. Amikor részvényt veszünk, tulajdonjogot szerzünk egy adott vállalatban. Nyereségünk keletkezhet az árfolyammozgásból abban az esetben, ha többet ér a cég a piacon az eladáskor, mint amikor megvásároltuk. Illetve ha a vállalat fizet osztalékot, akkor az is hozzájárulhat a pozitív eredményünkhöz. Fontos megjegyeznem, hogy az itt említett cégek csak például szolgálnak, semmiképp sem befektetési tanácsok vagy „tuti tippek”. Érdemes magunknak is kutatnunk, vagy legalább egyeztetnünk egy valódi pénzügyi tanácsadóval a befektetés előtt.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin GAMES&COMICS című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Hogyan hatnak a fiatalokra az erőszakos játékok?

Következő cikk

A tudomány nevében – Szükségesek-e még az állatkísérletek?