Tavaly a magyar autóipar minden korábbi rekordot megdöntve 8500 milliárd forintos termelési értéket állított elő. Bár vannak még új beruházások, az utóbbi hónapokban a német és a kínai gazdaság lassulása kihat a hazai autógyártásra, mivel a termelés egy részét olyan országokba telepítik át, ahol még olcsóbb a munkaerő – mint például Spanyolországban vagy Lengyelországban –, így több leányvállalatnak tömeges elbocsátásokkal kell szembenéznie.

Nő a magyar autóipar termelési értéke

A magyar autógyártás története több mint száz éve indult útnak, amikor Csonka János megtervezte a Magyar Posta számára az első levélgyűjtő autót. Ennek a járműnek mindössze három kereke volt, a Ganz vállalat pedig az 1900-as évben le is gyártott belőle kettőt, amelyek az év végén munkába is álltak. Az azóta eltelt közel 120 év számos változást hozott magával, ám a növekedés egyre nagyobb ütemben zajlik az iparágban.

A magyar autóipar éves termelési értéke hamarosan elérheti a tízezer milliárd forintot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint.

A legfrissebb fejlemények szerint 2018 végén a dél-koreai Doosan építeni kezdte gyárépületét Komárom-Esztergom megyében, Tatabányán. A jelenleg is folyó munkálatokhoz már keresik a szakembereket – a gyár az információk szerint ugyan elkezdi a termelést már 2020-ban, teljes kapacitással azonban csak 2023-ra fog működni. Az elképzelések szerint 120 főnek fog folyamatos munkarendben munkát adni a gyár, amely az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges vörösréz fóliát készíti. Kínába és Amerikába is exportálnak majd, azonban a hazánkban merőben új technológia a hazai elektromosautó-gyártáshoz is biztosítja majd a szükséges alkatrészt.

Többen fognak foglalkozni autóalkatrész-gyártással Újhartyánban is, hiszen a svájci REHAU-Automotive Kft. is hazánkban ruház be. A gyárban előreláthatólag több mint 700 új munkahely jön majd létre a szakembereknek és a betanított munkásoknak is, az alkalmazottak toborzása jelenleg is folyik.
Száz új munkahelyet teremt az indiai tulajdonú Samvardhana Motherson Group (SMG) autóipari beszállító cégcsoport új, ötmilliárd forintos beruházása – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter májusban Túrkevén, az új üzem avatóján. Az SMG-vállalatcsoport műanyag fröccsöntött alkatrészekre specializálódott része, a MATE (Motherson Automotive Technologies and Engineering) beruházásához a kormány 1 milliárd 480 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott. Emlékeztetett: Magyarország mellett döntött a BMW, idehozta az elektromos motorok szériagyártását az Audi, a Jaguar Land Rover pedig egy mérnöki fejlesztőközpont létrehozásáról döntött.
Tavaly a magyar autóipar minden korábbi rekordot megdöntve 8500 milliárd forintos termelési értéket állított elő.

A német gazdaság lassulása kihat a magyar autópiacra

A magyar gazdasági modell jelentős részben a német autógyárak hazai leánycégein alapszik. Az utóbbi hónapokban több magyarországi autóipari beszállító is létszámleépítésbe kezdett a német gazdaság lassulása miatt, hiszen hazánk gazdaságában mind exportunkban, mind importunkban 25 százalék körüli Németország részesedése.

A német autóipari vállalatok szakmai képviselete, a VDA (Verband der Automobilindustrie) számításai szerint a német autóipar termelése az idén öt százalékkal, 4,8 millió euróra csökkenhet. Legutóbb, április elején a Continental nevű cég hűtő-fűtő csövekre specializálódott magyarországi leányvállalatánál küldtek el néhány tucat embert egy munkavállaló elmondása alapján. A vállalat vezetése cáfolta a nagyarányú leépítéseket, de elismerte, hogy valóban küldtek el dolgozókat a tavaly október óta mutatkozó autóipari visszaesés miatt. Ugyanerre hivatkozva jelentette be alig valamivel korábban a szombathelyi TDK autóipari beszállító, hogy a tavaly októberi 2750-ről 2500-ra csökkent a dolgozói létszáma, mert a távozó alkalmazottak helyére nem vesznek fel újakat. Egy hónappal korábban az autókárpitokat és ajtóborításokat gyártó spanyol Antolintól bocsátottak el 150 embert, mert a termelés egy részét Spanyolországba telepítik. A Speedfm.hu értesülése szerint a cég – amely 2016-ban közel egymilliárd forint hazai és uniós beruházási támogatást kapott 68 munkahely létesítésére – közben él a túlmunka elrendelésének lehetőségével, amire a rabszolgatörvény ad módot. Tavaly decemberben pedig az autóiparban használatos kábelkorbácsok gyártásával foglalkozó Lear Corporation Hungary Kft. zárta be 500 főt foglalkoztató gyöngyösi gyárát, mert a megemelkedett bérek miatt már nem volt gazdaságos a gyártás.
A német autógyárak számára a legnagyobb gond a kínai autóvásárlások drasztikus visszaesése.

A kínai gazdaság lassulása és az ottani autóeladások csökkenése a drágább munkaerők elbocsátásához vezetett, ami a magyar dolgozókat is érintette.

A világszerte 92 ezer embert foglalkoztató Leoni kábelgyár több mint 2000 embert bocsátott el azokban az országokban, ahol ezt a bérek indokolták. Magyarországon Hatvanban van egy gyára, ahol közel 190-en dolgoznak. A legutóbbi elérhető, 2017-es beszámoló szerint a produktív dolgozók bruttó havi bére 342,3 ezer forint, az improduktív munkakörökben lévőké 504,1 ezer forint volt. Korábban a cégnek Egerben is volt üzeme, de 2008-ban leállította, és a termelést a lengyelországi Wrocław melletti gyárba helyezte át, mivel olcsóbb a lengyel munkaerő.
Tovább nehezíti a német autógyárak helyzetét, hogy az Európai Bizottság előzetes állásfoglalása alapján a BMW, a Daimler és a VW-csoport megsértette az Európai Unió versenyjogi szabályait 2006 és 2014 között, amikor a testület gyanúja szerint összejátszottak a kisebb károsanyag-kibocsátású motorok fejlesztésének korlátozásában. Az új típusoknál megkövetelt szigorúbb környezetvédelmi szabályok életbe lépése miatt, illetve mert az unió erőlteti az elektromos motorokra való áttérést, egyébként is jókora többletköltségeik vannak az autógyártóknak, így jelentős elbocsátásokra kényszerülnek.