Amióta fejlődőben van a robotika, visszatérő félelem, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkánkat. Bár sokan az ipari forradalomhoz hasonlítják az Ipar 4.0-nak is hívott digitális átalakulást, amelyet egy új, jobb világ eljöveteleként emlegetnek, a valóság ennél jóval komplexebb. Bár egykoron a gépesítés következményeként régi munkahelyek tűntek el, de újak is születtek, most a fizikai munkát végző dolgozóknak kevesebb esélyük van elhelyezkedni a technológiai szektorban.  

A cikk eredetileg a Business Class Magazin 2020/01. számában jelent meg.

Jogos a félelem?

Egy amerikai kutatóintézet, a Pew Research Center felmérése szerint a görögök tartanak a legjobban a robotoktól: 91 százalékuk hiszi, hogy 50 éven belül a munkájukat egy robot végzi majd. A magyarok összesen 66 százaléka tart ugyanettől, nagyjából ugyanolyan mértékben, mint az amerikaiak.

A Pew összesen tíz fejlett és fejlődő országban kérdezte meg a munkavállalókat arról, hogy mit gondolnak a robotmunkásokról. Még azok között az országok között is, ahol kevésbé tartják fenyegetőnek a robotmunkásokat, a többség úgy véli, hogy a váltás megtörténik majd – ha pedig már elkerülhetetlen, valakinek fel kellene készítenie rá a munkavállalókat.

Van, ahol a folyamat már meg is kezdődött: Dél-Koreában például 600 robot jut tízezer munkavállalóra a gyártásban, míg Japánban 300, az Egyesült Államokban 200.

Ez az arány a jövőben valószínűleg csak nőni fog – annál is inkább, mert egy robot egyórai üzemeltetése körülbelül négy dollárból jön ki, ugyanez egy embernél Németországban például több mint tízszer annyi, átlagosan 49 dollár. 

Abban mindenki egyetért, hogy a munkaerőpiacon komoly változásokra kell készülnünk, de korántsem mindenki annyira borúlátó, mint például a görögök: a Forbes többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a robotok fejlődnek, ezt nem maguktól teszik, és amíg az ember irányítja a fejlesztéseket, sokkal valószínűbb a közös munka, mint az, hogy egyszer csak elveszik a munkánkat. 

Ipari forradalom ≠ digitális forradalom

Asimov jóslatához hasonlóan, amely szerint a gépek inkább a veszélyes vagy unalmas munkákat fogják átvenni az emberektől, az üzleti lap is inkább a szénbányászatban és az ehhez hasonló munkakörökben képzeli el a robotikus munkaerőt, az így felszabaduló energiát pedig e szerint a forgatókönyv szerint az emberek inkább tanulásra és önfejlesztésre fordíthatnák.

Ez azt is jelenti, hogy a robotizáció elterjedésével, hiába nem vágynak a munkánkra, lesz olyan munkakör, amely akár meg is szűnhet: ahogy az ipari forradalom, úgy a robotikai is alapjaiban változtathatja meg a világot. Ennek ékes jele például, hogy 1900 előtt a munkavállalók 40 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, 2018-ban már csak a 2 százalékuk. 

Az optimista forgatókönyv szerint az átalakuló világban a megszűnő munkák helyett új, kreatívabb munkalehetőségek adódnak majd, illetve a munkavállalóknak több idejük jut a pihenésre és a tanulásra. Azok, akik ebben hisznek, gyakran azzal érvelnek, hogy az ipari forradalom sem hozta el a világvégét.

Subhash Kak, az Oklahoma State University mérnökprofesszora azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az akkori és a mostani forradalom között van egy fontos különbség: a robbanómotorral például csak a termelést gyorsították meg, a mesterséges intelligenciával viszont az emberi elmét akarják kiváltani. Szerinte itt nem is annyira gazdasági, mint inkább társadalmi kérdésekről van már szó, ahogyan a mai világban a munkára sem kizárólag gazdasági, hanem társadalmi igény is mutatkozik. 

Szakmák veszélyben

A tudat, hogy pótolhatók vagyunk, ösztönözhet arra is, hogy az élet más területén próbáljuk ki magunkat, és szerencsére még időben vagyunk akkor is, ha az új szakmához tanulásba kell kezdenünk. Mielőtt azonban lázasan belevetnénk magunkat a tanfolyamok világába, nézzük meg, hogy melyik szakmákat érinti majd először a technológia fejlődése.

Bár Indiában például a kormány pont a munkahelyek megőrzése érdekében tiltja az önvezető járművek használatát, Európában várhatóan pár éven belül hódítani fognak a robotok, hiszen már a budapesti 4-es metró is sofőr nélkül működik. A már említett gyári dolgozók is feleslegessé válnak, hiszen már évtizedek óta helyettesítik a gépek az emberi munkaerőt, különösen a fejlett gazdaságokban.

A technológia fejlődésének köszönhetően a jövőben egyre több vállalat engedheti meg magának a viszonylag gyorsan megtérülő automatizációt, ami érthető, hiszen ebben az esetben is igaz, hogy a gépek képesek megállás nélkül dolgozni extra igények, fáradtság vagy betegségek nélkül.

Az élő munkavállalókhoz képest a robot könyvelők már most is sokkal gyorsabban kielemzik a pénzügyi adatokat, ráadásul kutatások igazolják, hogy jóval kevesebb hibával dolgoznak.

A bevezetésüket elősegíti, hogy ha mégis hibáznak, kisebb és könnyebben helyreállítható kárt okoznak például az önvezető autóknál. Valószínű, hogy egy profi értékesítőnek a jövőben is nehezen akad párja, viszont a telemarketing terén a mesterséges intelligencia várhatóan 2024-re átveszi az emberek helyét.

A gépek gyorsabban elemzik a hívott fél válaszait, majd beépítik a stratégiaalkotás során, tehát egyre szélesebb tanult adatbázist hoznak létre, amelyet a másodperc töredéke alatt meg is tudnak osztani egymással. Ennek köszönhetően az értékesítésben is új dimenziókra számíthatunk. A termőföldeken dolgozó robotok nagy mennyiségű terményt képesek elültetni, gondozni és begyűjteni.

Egyszerűen programozhatók, sőt a legoptimálisabb termés érdekében maguktól képesek megfigyelni az időjárást, és annak megfelelően például öntözni, permetezni vagy szüretelni.

Japánban már ma is előszeretettel alkalmazzák őket, hiszen képesek egész nap dolgozni szó nélkül a perzselő napsütésben is. A recepciósok, pultosok és felszolgálók munkahelyei is veszélyben lesznek, hiszen az IoT vagy valamilyen humanoid mesterséges intelligencia könnyedén beenged és kiszolgál minket. Egy ilyen robot több mint húsz nyelven képes felismerni az emberi hangot, illetve azt is, hogy nő, férfi vagy gyerek beszél hozzá. 

Robotok dolgoznak emberek helyett Magyarországon

Magyarországon eddig az Enjoy Budapest Caféban alkalmaznak hasonlót, amely üdvözöl, leültet, szórakoztat, felveszi a rendelésünket, és fel is szolgálja a végén. Az itt működő rendszert ráadásul egy magyar cég, az integrált rendszereket fejlesztő E-Szoftverfejlesztő Kft. dolgozta ki. 

A Magyarországon tapasztalható egyre súlyosbodó munkaerőhiányra tökéletes megoldást nyújthat a munkáltatójukhoz végtelenül lojális robotok alkalmazása.

Egyre több magyar stratégiai ipari vállalat vág bele komoly beruházásokba, hogy minél több munkakörbe bevonja a robotokat. Ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank tavaly év végén publikált, friss inflációs jelentéséből. A jelentés növekedést állapít meg a „versenyszférában” foglalkoztatottak körében, ugyanakkor elárulja, ez a növekedés a szakértelmet nem igazán igénylő szolgáltatóipari szektorban keletkezett, míg például a feldolgozóiparban úgy növekedett a termelékenység, hogy közben a foglalkoztatás csökkent, tehát általánosan a leépítések jellemzőek a szektorra.

A jelenség magyarázata, hogy Magyarországon is egyre nagyobb mértékben cserélik le a szalagmunkásokat gépekre. Az így automatizált munkák tehát továbbra is termelik a bevételt, miközben számos dolgozó veszíti el az állását.Balatoni András, a jegybank igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a vállalatok eleve a tőkeállomány növelésével próbálnak enyhíteni a munkaerőhiány okozta helyzeten. Ennek során pedig szinte a teljes feldolgozó- és élelmiszeripar is ugyancsak tőkeigényes nagyberuházásokba kezdett, amelyek most szinte kizárólag automatizációt, tehát az egyszerűbb munkafolyamatok robotokra való átállítását jelenti. 

Felkészülés a jövőre – a kormánnyal

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére létrejött a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció a Digitális Jólét Program (DJP) keretében. A digitális technológiák, az automatizáció és az MI-alkalmazások javítják a hatékonyságot és a termelékenységet, lehetővé teszik, hogy az értékes emberi munkaerő a magasabb hozzáadott értékű munkafolyamatokra fókuszáljon” – mondta Solymár Károly infokommunikációért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia úgy alakítja át napjaink gazdaságát, mint a múltban a gőzgép vagy az elektromosság.

„Az MI Koalíció alapítóinak szándéka, hogy közösen határozzák meg a mesterséges intelligencia hazai fejlesztésének irányait és kereteit, állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosítva az MI-fejlesztők, az MI felhasználói oldalát képviselő piaci és állami szereplők, az Akadémia képviselői, a szakmai szervezetek és az állami intézmények között. Így a szakmai nap résztvevőit közös célok vezetik: minél hamarabb minél konkrétabb, megvalósítható terveket letenni mind a jogalkotók, mind más döntéshozók asztalára.

Cél, hogy a mesterséges intelligencia általunk már ismert, vagy legalábbis feltételezett lehetőségei minél hamarabb eljuthassanak az emberek széles tömegeihez, és a polgárok mindennapi életébe is beépülhessenek az e-technológia jelentette előnyök” – emelte ki Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) keretében működő Digitális Jólét Program (DJP) részeként elfogadott Digitális Oktatási Stratégia (DOS) fő célkitűzése, hogy senki ne hagyja el a megfelelő digitális kompetenciák nélkül az oktatás és a képzés rendszerét. Ma már minden 18 év alatti tanuló legalább három évvel fiatalabb, mint a Google. A jelen általános és középiskolásai egy olyan világban nőnek fel, amelyben az internet az életük szerves részévé vált, és algoritmusok válogatják ki kérdéseikre a válaszokat.

„Az oktatási rendszer digitális átalakítása a digitális világra a 21. század munkaerőpiaci elvárásaira való sikeres felkészülés legfontosabb eleme. A köznevelés feladata, hogy minden tanulónak lehetőséget adjon a jövő technológiáinak elsajátítására, ideértve az informatika mellett a robotikát, a kiterjesztett valóságot vagy akár a 3D nyomtatást is” – írják a közleményben.

A cikk eredetileg a Business Class Magazin 2020/01. számában jelent meg. Ha szeretné megvásárolni a lapot vagy előfizetne, akkor mindezt megteheti a Dimagon.