A dolgok internete a hozzá nem értők, illetve a technológiai világban kevésbé járatosak számára talán érthetetlennek tűnik. Pedig az Internet of Things, rövidebb nevén IoT a jövőnket komolyan befolyásoló tényező lehet, már amennyiben engedünk a megállíthatatlanul hömpölygő fejlődésnek, és kihasználjuk a technológia nyújtotta lehetőségeket. Az összekapcsolt mobiltelefonok, órák, táblagépek, laptopok, intelligens asszisztensek és a további számtalan eszköz a világhálót és egyszersmind a bolygónk működését is egy magasabb szintre emelhetik. Hogy képet nyújtsunk, és tisztább megvilágításba helyezzük az IoT-t, Damsa Andreit, a JátékosLét Kutatóközpont szakmai vezetőjét kérdeztük.

„Az IoT-t (Internet of Things), más néven a dolgok internetét legegyszerűbben egy olyan hálózatként képzelhetjük el, amely összeköti az okoseszközöket (vagy okostechnológiával ellátott készülékeket, gépeket), amelyek képesek az egymás közötti információcserére (kommunikációra).” – adta meg a tömör, de egyértelmű definíciót Damsa Andrei arra kérdésre, hogy tulajdonképpen mit is takar az IoT mozaikszó. Ide sorolhatóak tehát a mindennapjaink során használt smart eszközök (okostelefon, okosóra, laptop stb.), és az „okosított” rendszerek (gépjárművek, szenzorokkal felszerelt lakások stb.) is. „Az IVSZ (Informatikai Vállalkozások Szövetsége) megfogalmazásában

az IoT jelenti a negyedik ipari forradalmat, mely paradigmaváltást hoz a digitális technológia világában”.

 

A szakember elmondása szerint az IoT-eszközök komplexitása széles skálán mozog. Ilyen például az elhagyott kulcscsomó megtalálására szolgáló bluetooth tracker vagy az egész otthonunkat behálózó okosrendszerek. „Különösen közkedvelt területe a technológiának az orvostudomány, ahol az online lehetőségek segítségével folyamatos monitorizálás és prevenció folyhat” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kurrens felmérések szerint (HDI – Human Development Index alapján) Norvégia, Ausztrália és Svájc a világ 3 technikailag legfejlettebb országa. Ezeken a területeken az IoT különösen előrehaladott, mégis korunk egyik, e-technológiákban kiemelkedően fejlődő országa Észtország. „Az észt e-Estonia névre keresztelt program célja az ország legtöbb szolgáltatásának digitális környezetbe való átültetése. Ehhez szorosan kapcsolódik a dolgok internete, hiszen az információáramlás zavartalan biztosítása (ez lehet üzleti, egészségügyi vagy közigazgatási szektor) prioritást kell élvezzen” – fűzte hozzá. Damsa Andrei ugyanakkor kifejtette, hogy Magyarországon is megfigyelhető a digitalizálás már említett irányzata, illetve egyre több szolgáltatás kerül át online közegbe. Továbbá erős nemzetközi tendencia rajzolódik ki az okoseszközök számának növekedésében, ez pedig csak szélesíti az IoT gigászi méretét. A computerworld.com-nak nyilatkozó Király István (A Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese)

a hazai top IoT szolgáltatási területeként a járműbiztonságot, a lakásbiztosítást és az épületgépészetet említette meg”.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy véleménye szerint az Iot használata mikor válik a szó szoros értelemben hétköznapivá, amelyre azt a választ kaptuk Damsa Andreitól, hogy valamilyen szinten már hétköznapinak számít az IoT-technológiák használata, hiszen például telefonunk kommunikál a számítógépünkkel vagy éppen az okoskarkötőnk a telefonunkkal, továbbá egyre gyakoribbak a szenzorokkal felszerelt okosotthonok is. Véleménye szerint azonban azt is szem előtt kell tartani, hogy exponenciálisan nő a felbukkanó új megoldások száma, így az átállás lényegében egy folyamatosan zajló procedúra.

Biznisz a javából

Az elmúlt időszakban az „IoT-téma” innovatív lehetőségei és felfutása révén sokak fantáziája megmozdult. Erre jó példa, hogy napjaink egyik legnagyobb IT-vállalata, a mindenki háztartásába beférkőző Google teljes körű felügyeleti és kezelőrendszert ígért a közelmúltban bejelentett Cloud IoT Core megoldásával. A „felhőtermék”-szolgáltatással könnyen összekapcsolhatóvá és kezelhetővé válnak a globálisan elszórt eszközök millióiból felvett adatok. A kereső óriás újabb lépése azonban nem az egyetlen, ilyen irányú IoT-cselekmény a közelmúltból, hiszen a Microsoft is előhúzott egy újítást a kalapból: az új Azure IoT Edge hibridet, amellyel olyan IoT-megoldásokat valósíthatunk meg a felhőben és a peremhálózati eszközökön, amely a felhő képességeit a peremhálózatra is eljuttatja. Így – a termék hirdetői szerint – az általunk létrehozott adatok alapján, lokálisan működő eszközökkel mindkét világból megkaphatjuk a legjobbat, ugyanakkor a felhő előnyeit is kihasználhatjuk az adatok konfigurálásához, üzembe helyezéséhez, valamint megfelelően skálázott és biztonságos kezeléséhez – olvasható a vállalat magyar nyelvű honlapján.

Aki lemarad, az kimarad

A távközlésben az IoT-ipar hangsúlyosan előtérbe kerül, ugyanakkor még mindig vannak olyan szolgáltatók, amelyeknek stratégiája nem említi ezt a szegmenst. Ezzel szemben más cégeknél, mint például a Verizonnál, az Orange-nál, illetve a Vodafone-nál központi szerepet kap a dolgok internete. Erre ad magyarázatot az, hogy a hagyományos szolgáltatásokból 2025-ig jó esetben is csak évi 1%-os bővüléssel számolhat a világ mobilipara, amíg az IoT-megoldások akár évi 18%-os bevételgyarapodást is eredményezhetnek – írta meg Bitport.hu.
Az Analysys Mason nemrégiben publikált jelentése szerint

2025-re a teljes IoT-költés meghaladhatja a 200 milliárd dollárt. Ez a mutató közel negyede lesz a mobilszolgáltatásokra az adott évben elköltött, több mint 800 milliárd dollárnyi összegnek.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az említett szolgáltatóknak új stratégiát kell alkalmazniuk, hogy minél nagyobb részt hasítsanak ki maguknak a készülékek és alkalmazások 173 milliárd dollárra tehető részéből (a maradék 28 milliárd a hálózati részre megy el, az elemzés szerint).
A kialakult szituáció nagy kihívások elé állítja az mobiloperátorokat, amelyek nem rendelkeznek az életképes ajánlatok kialakításához szükséges tudással. Az Analysys Mason ajánlata szerint a szolgáltatóknak külön IoT-egységet kell létrehozniuk, amelyeknek a különálló döntéshozatal lehetőségével kell élniük. Ugyanakkor növelni kell a házon belül történő IoT-applikációk fejlesztésére fordított erőforrásokat is.
Egyes szolgáltatóknak már most is van önálló K+F infokommunikációs részlegük, amelyek az új képességekre és megoldásokra fókuszálnak. Ilyen a Deutsche Telekom leányvállalata, a T-Systems, illetve a Verizon „fejlesztői ökoszisztémája”, a ThingSpace. Ámbátor a cégek nem elégedhetnek meg a házon belüli fejlesztésekkel, bizony, merész befektetésekre, felvásárlásokra is szükségük lesz. Vannak, akik ezt belátva, belenyúltak a zsebükbe, például a Vodafone, aki a Cobra akvizíciójával próbál versenyképes maradni az autóipari IoT-értéklánc minden szegletében.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin KÓDHATALOM című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!