SMART 2018 – előadói interjúk
Petrik Máté, Nagy Szabolcs, Bartl István, Végvári Imre és Szendrei Irina előadókkal, a SMART 2018 konferencia kiemelt témáiról beszélgettek a szervezők.
A Ligetben tökéletes inkubációs környezetet fogunk biztosítani startupoknak
Petrik Máté vagyok, a Liget Budapest projekt okos fejlesztésekért felelős projektvezetője. A feladatom a Városliget komplex fejlesztésén belül a projekt Smart koncepciójának megalkotása és kezelése, illetve az ebből származó, ehhez kapcsolódó projektek koordinálása, felügyelete. Eredeti szakmám szerint múzeumi ember vagyok, a Szépművészeti Múzeum tudományos munkatársaként dolgoztam 5 évig aztán IT projektvezető lettem, elsősorban mobil alkalmazások fejlesztését koordináltam, de részt vettem olyan nagy fejlesztési projektekben is mint az e-útdíj vagy a Nemzeti Mobilfizetési rendszer fejlesztése. Szerencsés módon a Liget Budapest projektben ez a két szakterület, a múzeumi és IT fejlesztések összeértek nálam.
Az interjú itt olvasható.
Több évnyi kísérletből megszerezhető tudást teszünk elérhetővé pár hét alatt
A Turbine biológiailag pontos szimulált kísérletekkel igyekszik gyorsabbá, pontosabbá és jóval olcsóbbá tenni a gyógyszerfejlesztés folyamatát. Az itthonról indult startup vezetőjével, Nagy Szabolccsal beszélgetünk, aki a SMART 2018 konferencia egyik előadója.
Korábban a Tresorit felépítésében vettél részt, a Tresoritos tapasztalatokat tudod használni a munkádban?
A Tresorittal nagyon hamar a piacra léptünk, és ott mértük fel igazán, hogy kiknek szól a szolgáltatásunk. A Turbine-nal már a termék megépítése előtt lehetőségünk volt azt tesztelni a Bayer G4A accelerátor-programjának keretén belül. Először hipotézisekkel kezdtük, majd sok-sok beszélgetést folytattunk valódi piaci szereplőkkel, mielőtt megformáltuk az első koncepciót.
A Tresoritos tapasztalataim sokat segítenek a cégvezetésben is – rengeteget tanultam ott arról, hogy hogyan lehet jó csapatot építeni.
Vannak versenytársaitok?
Nem igazán. Akik hasonló problémákon dolgoznak, azok jellemzően akadémiai területen működnek, közvetlen versenytársaink nincsenek. Akik az AI piacon mozognak, többnyire más területekre fókuszálnak, pl. molekulák egyes fehérjékhez való kötődését tesztelik, kémiai viselkedésük predikciójával foglalkoznak.
Amiben mi egyediek vagyunk, az az, hogy arra keresünk választ, hogy egy új gyógyszer, aminek a hatásáról még nincs historikus adat, milyen módokon hat a rákra. A Turbine lényegében szimulációval adatpontokat hoz létre olyan mennyiségben, hogy az már gépi tanulásra alkalmassá válik
Az interjú itt olvasható.
“5-10 milliárd forint digitális transzformációra semmi, ha egy nagyvállalat életben maradása a cél”
Bartl Istvánnal, a Telekom ex-IT igazgatójával, a SMART konferencia egyik kerekasztalának résztvevőjével beszélgetünk a nagyvállalatok digitális transzformációjának realitásairól.
Sok cégnél már megfigyelhető a nyomás az üzleti vezetésen, hogy digitális transzformációt indítson el, míg az vállalat IT-je egy másik problémával küzd, az IT adóssággal – vagy IT debt-tel. Hogy látod ezt, hogyan oldható meg egyszerre ez a két kihívás?
Minden IT szervezet küzd valamilyen méretű backloggal, aminek számos és változatos oka van, hogy felhalmozódott. Lehet ez a technológiai vízió hiánya, esetleg túlságosan is a fenntartásra és nem a modernizációra rendezkedtek be, vagy éppen hiányoznak a szervezetből a kritikus digitális és innovációs képességek és emberek.
Ami nagyon nem mindegy, hogy egy digitális versenytárs megjelenésekor milyen egészségi állapotban van az IT és szélesebb értelemben véve a cég a digitális értettség szempontjából. A Telco szektorban szaporodnak a horror sztorik, hogy hogyan tudja letarolni a piacot egy zöldmezős, digitális márka, mint például a Jio Indiában, aki 100 millió ügyfelet szerzett az első 6 hónapban, és azóta is 4-5%-kal nő – havonta. Példáért nem is kell ilyen messze menni, a Netrisk online alkusz megjelenése nagy felforulást okozott a magyar biztosítási piacon és komplett üzletágakat tüntetett el.
Az IT debt meglétén túl van még pár elvárás, ami feszíti az IT szervezeteket: javuljon a time-to-market, csökkenjen a total-cost-of-ownership, legyen innovatív az IT és természetesen a szolgáltatási szint tekintetében is egyre erősebb SLA/OLA szinteket kell tudni teljesíteni.
Az interjú itt olvasható.
Tapinthatóan érzékelhető szerintem egyfajta “digitális optimizmus”
Végvári Imivel, a TEDxDanubia egyik alapítójával és a SMART digitializáció emberi következményeit tárgyaló programjának szervezőjével beszélgetünk a programról és a technológia társadalmunkra gyakorolt hatásairól.
Nagyon régóta ismerjük egymást, de azoknak, akik nem ismernek, bemutatkoznál röviden, ki vagy és mivel foglalkozol?
Hű, tényleg régóta ismerjük egymást, ha tippelni kellene, azt mondanám, lassan húsz éve
Röviden nehezen tudok bemutatkozni, mert mindig sok különféle projektben vagyok benne. Az egyetem után (ELTE – angol, pszichológia, média szakok) eredetileg az online kommunikációval kezdtem foglalkozni, egy interaktív ügynökséget építettünk fel. Ezt követően az internetes tapasztalataimat a Kürt Akadémiával együttműködve egy NET-WORKS elnevezésű képzésbe transzportáltam át … illetve ebben az időszakban veled együtt csináltuk a SMARTMOBIL képzést is. Beleszerettem a TED műfajába, világába – így amint a TEDx licensz elérhetővé vált, Mányai Csabi kezdeményezésére elkezdtük megszervezni a TEDxDanubia (www.tedxdanubia.com) eseménysorozatot, aminek keretében már több, mint 200 előadót készítettünk fel TED-jellegű előadására. Írtam emellett egy Jövőmenők című mesekönyvet, amiben a gyerekek a jövő technológiáival ismerkedhetnek meg (www.jovomenok.hu) … és mostanában az időmet egy Toptalq nevű tematikus hírportállal töltöm (www.toptalq.hu), amihez nagy reményeket fűzünk.
Az interjú itt olvasható.
Vannak személyiségjegyek, amit ai nem tud szűrni
2011-ben kezdtem a HR területtel foglalkozni, akkor még adminisztratív oldalról dolgoztam projekteken, majd lassan a recruitment területe felé fordultam. Végül 2013-ban mélyedtem el a toborzás rejtelmeiben, azt hiszem, akkor határoztam el, hogy beleásom magam a folyamatba és ha lehetséges jobbá teszem azt. Az MPS-el 2014 végén kezdődött a közös utunk, ami azóta tart, jelenleg Talent & Community Ambassador-ként dolgozom a cégnél. Ebben a feladatkörben immár egyik fontos küldetésemmel foglalkozhatok, hogy visszaadjunk a közösségnek és segítsünk jelölt és ügyfél oldalon is, igyekszünk minél több trendet, tendenciát feltárni. Szeretnénk eloszlatni a szakmánkat ért előítéleteket és az igazán értékes oldalát megvilágítani. Ezért veszünk részt konferenciákon ahol a kollégákhoz, cégekhez, jelöltekhez közvetlenül szólhatunk és ezáltal megközelíthetővé válunk a számukra. Jellemző rám, hogy szívesen vizsgálok folyamatokat, problémákat, amelyekre igyekszem kreatív és hatékony válaszokat adni. Talán emiatt is fontos számomra az ügyfelek, jelöltek elégedettsége, mert a gördülékeny metódusok híve vagyok
És úgy általában szerinted a most piacra érkező generáció milyen világba érkezik majd?
Egy felgyorsult, márkaorientált és vizibilis világba, ahol minden csatornából érkeznek feléjük a megkeresések. Ezzel azonban semmi gond nincs, mert a hamarosan munkába álló “Z” generáció alapvetően erre van kódolva Egyre több helyről kapnak majd automatizált válaszokat, egyre több helyről keresik majd meg őket párhuzamosan ajánlatokkal. A munkavállalók gyorsabban váltanak munkahelyet, több szakmát is kipróbálhatnak egymás után, mire megtalálják azt, amit valójában kerestek. A munkáltatók egyre színesebbek, modernebb technológiákat használnak és valóban fontos lett számukra, hogy kifelé és befelé milyen értékeket képviselnek. Őszinte üzeneteket igyekeznek közvetíteni, körítés nélkül, így könnyebb megtalálni az utat a valódi cégkultúrához. A tanácsadói oldal is egyre népszerűbb a jelöltek körében is, mi a részünkről az MPS-nél igyekszünk minden interjún a jelölt karakterét is építeni vele egyetértésben, hogy jobban lássa mi az ami a tapasztalatából rendkívül piacképes és milyen remek erősségei vannak.
Az interjú itt olvasható.
További híreink a témában:
EMBER ÉS TECHNOLÓGIA KAPCSOLATÁT VIZSGÁLJA A SMART 2018
SMART 2018: EGYÜTT LEHETNEK SIKERESEK A RÉGIÓ NAGYVÁROSAI A STARTUP PIACON