A SMART konferencián kiemelt figyelmet kapott az automatizáció. Szabó-Strell Dávid szerint keményen kell dolgozni e téren is, hogy Magyarország felzárkózhasson Nyugat-Európához. A Mol szakemberét innovációs rendszerekről, ipari és szoftveres robotikáról, valamint az elektromos töltőállomásokról faggattuk.

Kezdjük az egymillió dolláros kérdéssel: valóban elveszik a robotok a munkánkat?
Igen, de ezáltal jobb munkánk is lesz. A kis hozzáadott értékű tevékenységek felől a nagyobb értéket teremtő tevékenységek felé, illetve a back-office jellegű munkák felől a front-office típusú munkakörök felé tapasztalhatunk eltolódást.

A Molnál mely területeken alkalmaznak robotikus rendszereket?
A kutatás-termeléstől kezdve a feldolgozáson át egészen az adminisztrációs folyamatokig előfordulnak robotok. Ezek elsősorban ipari robotok, de örömmel jelenthetem, hogy a Robotic Process Automation, vagy röviden RPA-nak köszönhetően megjelentek a szoftveres robotok a funkcionális területeken és a szolgáltató területen is.

 

 

 

 

 

Magyarország hol tart e tekintetben?
Az RPA vagy szoftveres robotika talán most tart a hype ciklus tetején Magyarországon. Nyugat-Európában vagy éppen Észak-Amerikában a téma körüli felhajtás már alábbhagyott. Fontosnak tartom, hogy túllendüljünk ezen az időszakon, hogy lássuk a technológiában rejlő igazi lehetőségeket, és azokat a legjobban ki is tudjuk használni.

Nagy a különbség?
Technológiai értelemben nem, viszont az automatizáció szintjének tekintetében igen.

Ez a gazdasági környezetnek köszönhető?
Tőlünk nyugatabbra hamarabb kezdték el használni ezt a technológiát, így ott előrébb is tartanak.

 A jövő vállalkozói számáranagyon fontos lesz, hogy jó kritikai érzékkel rendelkezzenek, illetve kreatívak legyenek. Ezeket az erényeket egy magyar multinacionális vállalat hogyan tudja a legjobban kamatoztatni?
Egy nagyvállalati környezetben jellemzően hamarabb elfogy a levegő az innovációs törekvések körül, mint egy kis szervezetben. Az innovatív megoldásokat sokszor csak szigetszerűen sikerül alkalmazni a multiknál. Véleményem szerint az a jelen, valamint a jövő egyik nagy kihívása e vállalatok számára, hogy ezeket a fejlesztéseket a meglévő rendszerekbe integrálják, illetve a mindennapi működés részévé tegyék.

Ez hazánkra vonatkozik vagy mindenhol érvényes?
Meglátásom szerint ez nem csak Magyarországon van így.

Van elképzelése, hogyan lehet ezt a szigetszerű rendszert egységesíteni?
A szoftveres robotika platform jó megoldást nyújt arra, hogy a szigetszerű alrendszereket egy integrált rendszerbe foglalja. Hogy ez miért jó? Az egyes alrendszereket gyorsan ki lehet cserélni, nem szükséges a teljes rendszer átalakítása egy-egy változtatásnál. Az egyre gyorsabban változó környezet és a technológiai fejlesztések egy-egy alrendszer átlagéletkorát jelentősen lerövidítik, így az adaptivitás kulcskérdéssé vált.

A Kürt Akadémia munkatársa, Freisz Ferenc a SMART konferencián tartott előadása során arra próbálta meg felhívni a figyelmet, hogy az önvezető járművek által elkövetett hibák a gépeknél csak egy rendszerhibaként tűnnek fel, viszont lehet, hogy egy társaságnál sokkal nagyobb problémaként jelennek meg. Hogyan lehet erre felkészülni?
Sokszor felmerül az automatizáció során, hogy mi történik, ha a szoftver robot elüt egy bankszámlaszámot, illetve több vagy kevesebb nullát ír egy-egy tranzakció összegéhez. Ezekkel a félelmekkel mi is találkozunk nap mint nap. Kissé ironikusan azt mondhatnám, hogy a robotok nem hibáznak, csak azt csinálják, amit megtanítunk nekik. Álláspontom szerint nem feltétlen a technológia oldaláról kell megközelíteni ezt a kérdést. Egy automatizálásánál mindig úgy kell logikailag felépíteni a folyamatot, hogy az esetleges hibákat a kontrollpontok megfogják.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin ROBOTOK ÉS EMBEREK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!