Szétárad a szánkban a gyógynövény
A Business Class Magazin eddig sem volt rest helyet szentelni a gasztroforradalom képviselőinek, ugyanakkor úgy döntöttünk, itt az ideje egy lépéssel tovább menni, és nemcsak az éttermeken keresztül bemutatni a kulináris élvezeti cikkeket, hanem hagyományos módon, az ízlelőbimbókkal is tapasztalatot szerezni róluk.. A kéthavonta jelentkező Nagy kézműves kóstolás rovatunkat a Fentimans termékszortimentjének végignyalásával robbantjuk be: kisüzemi limonádék, kólák, gyömbérsörök, tonikok vannak terítéken.
1905-ben Thomas Fentiman vasárukereskedőtől kölcsönkért az egyik kollégája, aminek biztosítékaként átadta egy gyömbérsör receptjét. Mivel a pénzt soha nem fizette vissza, Fentimanra szállt annak a tulajdonjoga. Megfőzte hát a sört, majd háztól házra kezdte árulni, nem kevés sikerrel. Népszerűsége egyre csak nőtt, mígnem több gyárat is nyitott Észak-Angliában. Azóta is a család tulajdonában van a vállalkozás, ma már az alapító dédunokája vezeti az üzletet, és bárokban és éttermekben is megvásárolható a 100 éves Fentimans termékcsaládja.
Először egy, a Jászai Mari tér környékén található kávézóban kóstoltam meg a gyártó termékét, azóta foglalkoztat, hogy vajon miért érdemes kézműves üdítőkbe fektetni. Azért ez nem olyan, mint a sör- vagy a kávéipar, nincs az italokban alkohol vagy koffein, plusz a közösségi fogyasztás élménye sem párosul hozzájuk, ráadásul a Coca-Cola és a Pepsi árnyékában szinte lehetetlennek tűnik megélni, gasztroforradalom ide vagy oda. Amikor a szerkesztőségben felmerült az új rovat ötlete, nem volt kérdés, hogy ezen aggályaimat szeretném elhessegetni. Szerencsémre volt a Fentimansnak magyar nyelvű Facebook-oldala, így írtam nekik egy lehetséges együttműködésről, amelyre rábólintottak. A termékeket – amelyekből a kért mennyiség háromszorosát kaptam meg – az Óbudán található Culinaris üzletben vettem át, taxit kellett hívnom, hogy haza tudjam őket vinni. Egy szó, mint száz, érdekes kalandnak ígérkezett a körülbelül húsz különféle termék végigiszogatása. Ne húzzuk tovább az időt, jöjjenek a legérdekesebbek:
A Curiosity Colának nagyon intenzív fahéj- és gyömbéríze van, így főképp azok a fogyasztók szerethetik, akik rajongói ezeknek a fűszereknek, mert lehetetlen elsiklani e két aroma fölött. Amikor az ital az ember nyelvéhez ér, még nem fedezhető fel nagyobb különbség a már ismert kólagyártók termékeihez képest. Azonban amikor továbbcsurog a frissítő, és tovább súrolja a gégénket, akkor érezhetővé válik a különbség. Ekkor felteszi magának a fogyasztó a kérdést: Ez most kóla, vagy mégis mi? Hiszen az ital körtelékivonatból készül, megtalálható benne gyömbérgyökér, valamint különböző gyógynövények is, ugyanakkor kóladió nem, ezért az ízért aromák a felelősek. Érezhető továbbá egy könnyed, Jäger-szerű utóíz – nyilván a gyógynövényeknek köszönhetően –, ami viszont azoknak is tetszhet, akik egyébként nincsenek odáig a gyomorkeserűkért, mert az üdítő nem esik túlzásokba ezen a téren, nem akar egyfajta „gyógynövényekből készült kamukóla” lenni, amelynek semmi köze az eredeti eljárással készült termékekhez. Ugyanakkor igen távol áll a Coca-Cola megszokott ízvilágától, akárcsak a Cherry Coláé, amelyben a cseresznyelé-sűrítmény annyira intenzív, mintha egy túlérett, édes gyümölcsbe harapnánk. Kortyolgatás közben akaratlanul az jut az eszünkbe, mintha a Chelcey Red Dragon fekete teáját innánk, miközben egy marék gumicukrot tömnénk a szánkba. Érdekesség, hogy nem a kólaízt kíséri a gyümölcsaroma, hanem épp fordítva. Ha választanom kellene, melyiket rendeljem egy étteremben a kettő közül, az utóbbit mondanám: az ízvarázsért a cseresznyelé-sűrítmény a felelős, továbbá az enyhe karamellesszencia is, amely fellelhető az italban.
A Fentimans egy másik karakteres üdítőitala a Ginger Ale, amelynek olyan erős ízt ad a sűrű koncentrációban hozzáadott gyömbérfőzet, hogy szinte teljesen elnyomja a borókabogyó-, citromfű-, alma-, narancs- és hibiszkuszkivonatok és -sűrítmények ízeit. A keserű italból hörpintve először azt gondolnánk, megpenészedett a doboz tartalma, de aztán az utólag kitisztuló gyógynövényízeknek köszönhetően rájövünk, hogy az bizony csak az eltúlzott, erős gyömbéríz. Folytatva ezt az utat, az egyik legkülönlegesebb és legizgalmasabb ízvilágú Fentimans-terméknek a Ginger Beer tűnik, amelynek a csípős paprikával és a diszkrét körtebukéval kellemesen bizsergető íze van.
A Wild English Enderflower, a vad bodzavirágos szénsavas üdítőitaluk főként szomjoltásra tökéletes. Az ízesített vizekre hasonlító termék gyengén adja ki a bodza esszenciáját, az összetevők listáján olvasható gyömbér pedig egyáltalán nem érezhető. A kettő aromája viszont annyira intenzív, hogy behunyt szemmel egy bodzabokor hűvös árnyékában érezhetjük magunkat. A Gently Sparkling Elderflower azonban olyan érzetet kelt, mintha kaptunk volna egy lélegzetvételnyi szünetet az életünkben. Ez az ital a tökéletes bodzaszörp címet bármikor megkaphatná, nagynéném nyaranta készített ilyesmit. Persze abban a bodzán, a cukron, meg a vízen kívül más nem volt, szemben az említett itallal, amelyben a már megszokott körtelékivonat és a gyömbérgyökér-koncentrátum is megtalálható, viszont elhagyták a gyógynövényeket, citrusokat, és emiatt egy igazán könnyed frissítő lett. Mondjuk, ha ennyire hasonlít az átlagos bodzaízű italokhoz, akkor viszont el kell azon gondolkodni, hogy kiadjunk-e érte ennyi pénzt, vagy csak vegyünk egy Szobi szörpöt.
A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin SVINDLEREK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!