A rendszerváltás óta nem volt ilyen sikeres sztrájk, mint amilyet az elmúlt napokban az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) szervezett. Az eredmény béremelési hullámot indíthat el, az „első fecske” ebben a tekintetben a Bosch, ugyanakkor a kkv-k nehéz helyzetbe kerülhetnek. Összeszedtük az Audi-sztrájk körül történt legfontosabb eseményeket. 

2019. január 30-án, szerda délután megállapodott az Audi Hungária Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet. A döntés értelmében a vállalat 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal megemeli a dolgozók alapbérét január 1-jétől 15 hónapra; a választható béren kívüli juttatások mértékét 400 ezer forintra emelik az idei évben, és ez az érték marad 2020-ban is; május 1-jétől minden munkavállaló egy hónapban egy teljes szabad hétvégét kap; továbbá szabályrendszert dolgoznak ki március végéig, hogy a munkavállalók milyen módon rendelkezhetnek a gyermekek után járó szabadnapokról és a pótszabadságokról.
Szimacsek Tibor, az AHFSZ elnökségi tagja a távirati irodának azt mondta, elégedett a megállapodással. Mint fogalmazott, a dolgozók összefogtak a sztrájk alatt, és kitartottak a szakszervezet mellett, a résztvevők 4000–4500 fős létszáma hétfőn 5000-re emelkedett.
Az Audi-sztrájk sikerére nem lehet hasonló példát találni a rendszerváltás óta. De hogyan jutottunk el idáig?

Nem ment minden simán

„Én 23 éve itt dolgozom, szinte a kezdetektől fogva szakszervezetis vagyok, és ennyi ideig kellett várnom rá, hogy ez megtörténjen. Régi álmom, hogy megvalósuljon ez az egység, amit az elmúlt napokban mutattak a munkavállalók” – nyilatkozta az Indexnek Németh Sándor, az AHFSZ elnöke még az egyhetesre tervezett tüntetés második napján.
A portál tudósításából kiderült, a munkásoknak be kellett járniuk a gyár területére – ahol jó hangulatban sakkoztak, kártyáztak, illetve gyűléseket tartottak, meglehetősen fagyos időviszonyok közepette –, mert a sztrájk legalitásához hozzátartozik az, hogy jelen kell lenni a munkahelyen. Az alkalmazottak azt mondták, arra is fel voltak készülve, hogy esetleg a tervezett egyhetesnél hosszabb ideig kell demonstrálniuk.
A sztrájkbizottságot január 14-én alapították meg, 18-án pedig kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak, amelyen több mint négyezer alkalmazott vett részt. A történethez hozzátartozik, hogy az Audinál szeptember óta tartottak a bértárgyalások, azonban a valódi egyeztetések novemberben indultak be, mert a szakszervezet akkor tartja éves konferenciáját, ahol a bizalmi testület a bérkövetelésekről is dönt. A tudósításból kiderült, hogy kezdetben a társaság nem akart engedni a szakszervezet követeléseinek.

„Felvetettük, hogy legalább egy pontban egyezzünk meg, például a szociális elemek egyikéről, ami egy gesztus lehetett volna a munkaadó részéről a munkavállalók felé. Tudjuk, hogy a pótszabadságok feletti rendelkezés a munkáltatóknak is kockázat, és ezt a szakszervezet is figyelembe vehette volna, de ennek ellenére sem tudtak közeledni az álláspontok” – nyilatkozta az Indexnek egy munkavállaló.
Az Audi azzal érvelt, hogy a béremelés veszélyeztetné az üzemben gyártott új modellek érkezését, valamint a gyár jövőbeli darabszámait is, a szakszervezet viszont meg volt róla győződve, hogy a béremelés a társaságnak csak háromnapi bevételét vinné el, ráadásul az anyacég, a Volkswagen a régióban egyre magasabb béreket kínál.
„A sztrájk alapvetően azt a célt szolgálja, hogy egy kollektív munkaügyi vita keretében, ha patthelyzet kezd kialakulni, akkor a sztrájk hatására valamelyik fél kimozduljon, de alapja, hogy a sztrájk alatt folyamatos tárgyalásoknak kell zajlaniuk, és törekedni kell a bérmegállapodásra” – válaszolta a Business Class Magazin kérdésére Szimacsek Tibor, aki reagált azokra a hírekre is, amelyek szerint további béremelésekre, illetve béren túli juttatásokra is számíthatnak az Audi alkalmazottai. „A jelenlegi bérmegállapodás 2020. március 31-éig érvényes, tehát ez idő alatt nem látok esélyt arra, hogy további béremelés legyen” – fogalmazott.

Sztrájktörténelmi pillanat

Sajtóértesülések szerint hasonló mértékű megmozdulást a magyar szakszervezeti mozgalmak évszázados történetében a rendszerváltás óta nem – de lehet, hogy korábban sem – szervezett senki. A munkabeszüntetés miatt egész Európában akadozott az Audi termelése, a Győrből érkező motorok hiánya miatt az ingolstadti központban is leállt a termelés, de számos beszállítónak is szüneteltetnie kellett a munkát. Joachim Cordshagen kommunikációs igazgató a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy a német gyárban több mint tízezer autó nem készült el. A lap számításai szerint, mivel 2017-ben mintegy 540 ezer autót készített el a társaság az említett központban (ez napi 2400 darab), a mostani kiesés nagyjából 2 százalékot jelent a termelésben.