Home»Kult»Idill és acsarkodás

Idill és acsarkodás

1
Shares
Pinterest Google+

Felgördül a függöny, előtárul egy elegáns lazasággal berendezett szobabelső, bájos fiatalok, ünnep, derű és poénkodás… Felhőtlenül ragyog a képletes égbolt, aztán villám cikáz, és… zsupsz!

Nina Raine ifjú angol drámaírónő befutott darabjának, a Nemek és igenek vaskos humorú, vicces könnyedségű és mélyen megrázó magyar ősbemutatója volt a Centrál Színházban egy nemcsak a színpadról ismert színészcsapattal. Szól férfiakhoz és nőkhöz, szűkebb és tágabb társadalmi rétegekhez a nemek közötti konfliktusokról, szexről, szerelemről, vagyis mindenről kertelés nélkül, őszintén; feltár, boncol és szembesít a mindennapjainkat átszövő, kínos témákkal. Nem véletlenül kavart indulatokat a darab mindenhol, ahol bemutatták… Baráthy György fordításában a színház igazgatója, Puskás Tamás vitte színpadra.
Edward befutott ügyvéd és felesége, Kitty babaünnepéhez csatlakoznak barátaik, Jake és neje, Rachel és Tim. Jópofáskodnak, pörgő ritmusban először finomkodva, aztán begerjedve egyre keményebben, spontán kiteregetik magánéltünk árnyékos pillanatait, rejtett sikamlásait, sunyi kis titkait, félrelépéseit: lassanként lehámlik róluk a póz, a világ előtti manír, és kitárul valódi énjük. Az ünnepi buli parázs anyázássá fajul (a színház a trágár kifejezések okán az előadást 15 éven aluliaknak nem ajánlja).

Az indító szép világ egy másik lakásban folytatódik, a kidobott férj rinyál, válással fenyegeti a felesége, a barátai igyekeznek elmismásolni a viszályt, „ugyan már, jóra fordul minden”, csakhogy a biztatók is hasonló helyzetben vannak, a kérdés mindösszesen az, hogy náluk mikor borul ki a bili. Ez az egymás sebeinek nyalogatása vérbeli komédiafordulat, a hazugságlepleken átlátó néző pedig nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen. Minden kapcsolat veszélyes viszony, nincs veszélytelen, mióta világ a világ. S hogy mégis mi tartja fönn? Vagy a megalázó, vagy a simulékony kompromisszum. Mióta világ a világ.
Csavarodik az elhallgatásos, megcsalásos össztársasági csetepaté egy nő (Pokorny Lia) megerőszakolási szálával a belterjes cselekménybe, ami zsigerien érinti a társaságot igazságszolgáltatási oldalról: jogászok, ügyvédek, védők, ügyészek, bírók a darabbéli társaság tagjai. Hirtelen jelenetváltás, a szoba elé függöny hull, az előtér tárgyalóteremmé változik, pró és kontra vitaözön árad, és az ügy kifejletének igazságtevője, az esküdtszék maga a néző: rá van bízva, hogy lépést tartva a folyamatosan csapongó tényállással, kit tart bűnösnek, kit ártatlannak; követi a jogászi csűrcsavart, nyomja a lelkét a rokonszenv/ellenszenv érzelemtömegének súlya. Eddig sem volt a darab pehelykönnyű vígjáték, de az igazságosztó felelősség alatt ki-ki óhatatlanul szembesül saját magával, történéseivel, vívódásaival, kudarcaival és sikereivel, hogy aztán a színpadi játéktól átlényegülve a néző életének részévé váljon. Színtérből beltér.   

Ebben a bírósági ügyben, nincs mese, állást kell foglalni, ki kell bogozni a társadalmi és az intim szálakat, olyanokat, mint a szexuális erőszak, a megcsalás, a gyermekek családi státusza… Meg kell találni a törvény és a belső igazság harmóniáját, a hol derűs könnyedséggel, hol vitriolos gúnnyal, hol sunyi cinizmussal előadott „nemek és igenek” között. Rendes mélyfúrás ez.
Addig, amíg nem olvadunk bele mi, nézők a baráti társaság olykor felszínes, olykor halálkomoly jeleneteibe, bizony az egymás szavába vágó, pörgő szöveget nem könnyű követni. Itt-ott szavak, mondatok csúsznak el… Attól kezdve viszont, hogy benne vagyunk, gond nélkül vesszük a lapot. Ugyanakkor a remek színészgárda elsöprően dinamikus játéka nagyszerű színházi csemege. Edward szerepében Lengyel Tamás érzékenyen, egyik percről a másikra vált viccesből mélykomolyba, Bata Éva Kittyje új arcát mutatja nem kis meglepetésre, hasonlóképen Bereczki Zoltán Timje. Külön ki kell emelnem Schmied Zoltán Jake- és Kovács Patrícia Zara-alakítását, mindketten érett, remek színészi játékkal hozzák-viszik a rájuk szabott figurát. Nem marad el tőlük Pálfi Kata Rachelje, Pokorny Lia Gayle/Laura kettős szerepformálása sem.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin GAMES&COMICS című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Annyira népszerűek az autószimulátoros e-sport-versenyek, hogy még Alonso is beszállt

Következő cikk

„Reflexiónak lenni a társadalomban – ez a humorista feladata”