Sharing economy – a megosztásra épülő üzleti modell sikertörténete

Mit jelent a megosztásra épülő gazdaság, és mely cégek a zászlóvivői? Mekkora szeletet hasítanak ki maguknak a világgazdaságból? Miért tiltották be Berlinben az Airbnb-t, mikor Szöul polgármestere szerint a sahring economy egy csodálatos dolog? Vajon csak egy divatos trendről van szó, vagy a hosszú távú siker a közösségi startupok kezében van? Cikkünkben körbejárjuk a sharing economyt érintő legfontosabb tényeket és információkat, létrejöttének gazdasági hátterét és várható kifutását. A megvilágításban három szakértő segítségét kértük: Berkovics Dalma, sharing economy szakértő, az OuiShare alapítója és képviselője. Dr. Parragh Bianka a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem és az Óbudai Egyetem adjunktusa, jogi szakokleveles közgazdász. Ságvári Bence szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, főbb kutatási területei az ifjúság, az információs társadalom és a társadalmi hálózatok.

A fúró, a létra és a szabadidős tevékenység

A közösségi gazdaság különféle struktúrákat ölel fel, beleértve a forprofit és nonprofit szerveződésű, illetve a cserekereskedelmen és közösségi termelésen alapuló struktúrákat. Berkovics szerint az, hogy egy lakóközösség közösen használ egy fúrógépet vagy egy létrát, jól illusztrálja a sharing economy lényegét, de a valóságban a szolgáltatások működnek, szemben a lokális igényeket kiszolgáló kölcsönösségi megosztásokkal. Ami pedig ennél is motiválóbb, hogy a szolgáltatói oldal olyan extra bevételre tehet szert, amelyhez nem kell feltétlenül tovább képeznie magát. „Van egy autód, van egy ágyad és ezzel keresel pénzt.”

A sharing economy piaci szereplői több módon strukturálhatók. Berkovics Dalma négy csoportra osztotta a sharing economy megvalósulását attól függően, hogy az adott szereplő mennyire vesz részt aktívan az adott folyamatban, vagy inkább csak egy összekötő szerepet lát el a kereslet és a kínálat között, illetve hogy mennyire bír értékteremtő erővel az adott szolgáltató. Ebben megkülönböztethetők a közösségi céllal életre hívott szolgáltatók és az üzleti, piaci céllal működő szervezetek.

 

 

 

 

 

Az aktív szerepet vállaló, tehát a terméket, szolgáltatást közvetlenül, nem pedig kiközvetítés útján kínáló szolgáltató például a BMW DriveNow-ja, amely a saját fuvarmegosztó szolgáltatása. Az altruista szolgáltató közösségi céllal működik, ellentételezés nélkül. Ilyen például a Repair Café, egy olyan kerékpárjavító műhely, amely szerszámot és hozzáértő szakembert is biztosít a betérőknek, akik maguk végezhetik el a szükséges javításokat ellentételezés nélkül. A közösségi típusú szolgáltatásoknál a platform passzív, tehát csak a résztvevő feleket köti össze, de olyan értéket teremt, amely mások számára is fontos lehet. Erre lehet példa a holland peerby platform, amely a magyar Miutcank.hu-hoz hasonlóan a felek közötti eszközök cseréjét, kölcsönadását szolgálja, míg a platform típusú vállalkozás a sharing economy legelterjedtebb formája. Tranzakció alapon működik, és saját munkavállalók nélkül üzemel, mint például az Uber vagy az Arbnb.

PricewaterhouseCoopers tanulmányában két típust, üzleti modellt különít el attól függően, hogy a szolgáltatást nyújtók és az azt igénybe vevők milyen viszonyban állnak egymással. Ez alapján megküldöztetnek C2C (consumer-to-consumer) modelleket, amelyben a felek valamilyen tőlük független vállalat közvetítésével, egy platformon keresztül lépnek egymással kapcsolatba. Valamint B2C (business-to-consumer) alapú szolgáltatókat, ahol a szolgáltatás nyújtója és a közvetítő csatorna üzemeltetője ugyanaz, így saját platformon keresztül bonyolítható a tranzakció.

A sharing economy nagyobb hozzáférést biztosít a keresett termékekhez, szolgáltatásokhoz, amelynek magánszemélyek éppúgy résztvevői lehetnek, ahogy a piaci- és a magánszektor szereplői is. Az új típusú gazdaság már számos országban jelen van, és egyre nagyobb szeletet birtokol a gazdasági életből. Megállíthatatlanul fejlődik, és egyre több belépőt tud magáénak mind a felhasználói, mind a szolgáltatói oldalról. A prognózis szerint nem csak egy rövid felfutású divathullámról, vagy egy aktuális trendről van szó, hanem egy olyan új üzleti modellről, amelynek létrejöttét a technológiai fejlődés és a személyes, gazdasági és szociális megfontolások ihlették.

A cikk előző része itt, a következő pedig itt olvasható.

(Forrás: potfolio.hu; Kalóz Eszter: A közösségi gazdaság: elméleti megfontolások és a gyakorlat jellemzői, PricewaterhouseCoopers, sharingeconomy.hu)