Home»First Class»Hátizsákos hipsterek és FaceTime-os állásinterjúk: szabadúszók és digitális nomádok a jövő munkavállaló

Hátizsákos hipsterek és FaceTime-os állásinterjúk: szabadúszók és digitális nomádok a jövő munkavállaló

2
Shares
Pinterest Google+

A jövőben várhatóan még rugalmasabb munkáltatókra és munkavállalókra lesz szükség. Az Y és Z generáció munkavállalási és munkavállalói stílusa jelentősen eltér az idősebb generációkétól. Más pozíciók, más munkakörök kialakulása várható, ezek a feltételek pedig újabb kihívások elé állítják majd a munkaerőpiacot. De számos egyéb tényező is hatással van az álláskeresésre – sokan elhagyják az országot, hiányszakmák képződnek, ez pedig a nyugdíjrendszerre is befolyással van. A munkaerőpiac folyamatos és dinamikus változásban van, ami a munkáltatóktól is szemléletváltást kíván, fogalmazza meg véleményét Bártfai Adrienn, a Groupama Biztosító senior HR-szakértője, míg Klementz Kata, a Loffice társalapítója és coworking-szakember szerint a jövő a digitális nomádoké, akiknek mindössze egy laptopra és internetkapcsolatra van szükségük a rugalmas és mobilizált munkavégzéshez.

ÁTALAKULÓ TRENDEK

140 ország több mint 10 ezer HR-menedzserét kérdezte meg éves kutatásában a Deloitte gazdasági tanácsadó cég (Global Human Capital Trends 2017) a HR-szakma átalakuló trendjeiről. Ezek közül az egyik legfontosabb változási irány a hierarchikus vállalati struktúrákat felváltó, együttműködő vállalati szféra lesz. „A munkaerőpiacon egyre több Y generációs és Z generációs munkavállaló jelenik meg, akik nem szigorú hierarchiában, hanem partnerségben, együttműködésben képzelik el kollégáikkal és vezetőjükkel a közös munkát. Fontos számukra, hogy kompetenciáikat fejleszthessék, tanuljanak, fejlődjenek munkahelyükön, és kellemes munkahelyi légkörben, környezetben, csapatban tudjanak érdekes és változatos feladatokon dolgozni.” – mondja Bártfai Adrienn HR-szakértő.
A karrier- és tehetséggondozás is kiemelt szerephez jut – hiszen ezekkel tudják a munkavállalót a cég berkein belül tartani. A másik fontos terület pedig a munkavállalói élmény megteremtése a vállalaton belül, tehát hogy a munkavállaló élvezze is a munkáját, köteleződjön el a cége iránt. Fontos, a jövő vállalatai ne a túlélésre, hanem a jó csapat építésére törekedjenek.
A hagyományos értelemben vett munkaerőpiac gyorsabban változik, mint ahogy arra a cégvezetők fel tudnának készülni. Az átalakulás rugalmasabb hozzáállást igényel a munkáltatóktól.

Az új generáció már sokkal szabadabb megbízásokban, projektszerű munkákban gondolkodik.

SZABADÚSZÓK TÉRHÓDÍTÁSA

„A részmunkaidőben dolgozók száma ma 5–6% körül mozog Magyarországon, ami nagyon alacsony más európai országokhoz képest, annak ellenére, hogy jelentős növekedés zajlott az elmúlt 10 évben. A lista élén Hollandia áll, ahol nagyságrendileg a munkavállalók fele részmunkaidőben dolgozik, van tehát hova fejlődni. A részmunkaidődben történő foglalkoztatás segítheti a kisgyermekes anyukák visszatérését a munkahelyükre, de számos egyéb élethelyzetre is jó megoldást kínálhat. Egyéb atipikus foglalkoztatási formák, például a távmunka vagy a munkakörmegosztás is vonzó lehet az álláskeresők számára. Munkáltatóként érdemes nyitni ezen foglalkoztatási formák felé, szélesíteni azon munkaköreink számát, ahol tudunk ilyen lehetőséget kínálni, hiszen ez versenyelőny lehet számunkra a tehetségek bevonzásában és megtartásában.” – hangsúlyozza a HR-szakértő.
A legjelentősebb változás, hogy már nemcsak alkalmazottakkal számolnak a cégek, hanem szabadúszókkal is, akik folyamatosan bedolgoznak az adott vállalatnak. Egyes becslések szerint ez a szám egyre növekszik majd, és a következő években a munkavállalók akár 40%-át adhatják a szabadúszók.

Az Y generáció tagjai ugyanis már jobban szeretik maguk beosztani az idejüket, ami a vállalatoktól is igen nagyfokú rugalmasságot igényel.

Ezekben a szabadúszói pozíciókban a netes kapcsolattartás, az internet hasznosítása lesz kulcsfontosságú. Ezáltal minden munkakört újra kell gondolni, új prioritásokat kell megfogalmazni, új megközelítések lesznek szükségesek a munkaerő gazdaságos beosztásához.
Az Epson Magyarország kérésére végzett felmérésből kiderült, hogy nem csupán a munka és a magánélet közötti egyensúly javul a rugalmas munkavégzésnek köszönhetően.

A munkavállalók 33%-a azt nyilatkozta, hogy az irodán kívüli munkavégzésnek köszönhetően sokkal inkább képes fókuszálni, koncentrálni.

A válaszadók 47%-a kijelentette, hogy hatékonyság szempontjából optimális, amikor hetente egy vagy két napot otthonról dolgoznak, és 42%-uk egyetért azzal, hogy a legjobb teljesítményt is ekkor nyújtják.

„DIGITÁLIS NOMÁD” MINT MEGSZOKOTT MUNKAVÁLLALÁSI FORMA

Az egyik teljesen új munkavállalási forma az ún. digitális nomád kifejezéssel forrt össze, ami azokat a munkavállalókat jelöli, akik a szakmájukat tekintve rugalmasan végeznek munkát, így mindössze internetkapcsolatra és egy laptopra van szükségük, hogy a világ bármely szegletéből ellássák feladataikat. Ez a trend már régóta általános az Egyesült Államokban, itthon azonban még csak néhány követője van. De hogy kik a digitális nomádok?

„A digitális nomád létforma az információs forradalom egyik sajátos jövevénye.

A digitális nomádokra is jellemző a szabadúszó munkamodell, azaz külsősként, más-más cégeknek végeznek időszakos munkákat, megrendeléseket, bedolgoznak különböző projektekbe.” – fejti ki Klementz Kata, a Loffice társalapítója és coworking-szakember, aki egy ideje már mélyebben is foglalkozik a digitális nomád életformával. „Ez a munkavállalói forma lehetővé teszi számukra a szakmai és földrajzi szabadságot is, hiszen az internet által a nagy távolságok is áthidalhatóak. Innen ered a nomád elnevezés, hiszen városról városra, országról országra utazva keresik ügyfeleiket, miközben világot látnak.” Vagyis nem kötődnek irodai környezethez, vándorolnak, ehhez illeszkedik életvitelük is, valamint egy sajátos létfilozófia, amelynek alapja a világfiság és szabadság érzése. „Nem otthontalanságról beszélünk ebben az esetben, hiszen a digitális nomádok a globalizáció egyik legjobb velejáróját ragadják meg, és kötik össze a kellemeset a hasznossal.” – egészíti ki a gondolatokat Klementz Kata. „A nyelvi, kulturális és földrajzi határok elmosódnak, ez pedig hatványozottan igaz az üzleti világra. Például ma már a világ másik feléről is kaphatunk segítséget, ha mondjuk elromlik a laptopunk.”

(Forrás: Hrspirit.hu, Marketinginfo.hu)

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin OKOS JÖVŐ című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

HAZAI GYÁRTÁSÚ FIKCIÓ A VILÁGHÁLÓ ELLEN

Következő cikk

A LÍRA JÖVŐJE – A JÖVŐ LÍRÁJA: AZ INSTAVERS ÉS HATÁSAI