Home»Startup»Piacra lépett a halláskárosultakat segítő magyar fejlesztés – SignAll

Piacra lépett a halláskárosultakat segítő magyar fejlesztés – SignAll

1
Shares
Pinterest Google+

Jelnyelvet valós időben fordító rendszert fejlesztett ki egy magyarországi startup, a SignAll Technologies. Az alapító tulajdonos-igazgatóval, Robotka Zsolttal beszélgettünk a hiánypótló fejlesztés fontosságáról, a megvalósításról és a hosszú távú célokról. 

A kezdeti lökés 

Robotka Zsolt megkeresésünkre elmondta, hogy főként személyes motivációk fűzték ahhoz, hogy belevágjon a projektbe. Néhány évvel ezelőtt szerettek volna alkalmazni a Dolphio Technologies informatikai kutatás-fejlesztéssel és ehhez kapcsolódó tanácsadással foglalkozó cégüknél egy halláskárosult szoftverfejlesztőt. Mint megtudtuk, mivel a siketek elsődleges nyelve a jelnyelv, törvény szabályozza, hogy nem elég elolvasniuk a munkaszerződést, hanem kötelező a jeltolmács jelenléte is. „Úgy döntöttünk, hogy felvesszük a jelentkezőt. Szerettük volna behívni, hogy átbeszéljük a munkaszerződését, de több mint két hétig tartott, amíg jeltolmácsot találtunk. A tudat, hogy hetekig hátráltathatja az életünket egy ilyen hiányosság, némi személyes frusztrációt okozott. Ez adta a motivációt, hogy az ehhez hasonló helyzeteket oldjuk meg gyorsan és hatékonyan” – emlékezett vissza az alapító. Hozzátette, a mesterséges intelligenciával is nagyon nehéz elérni az emberi agy színvonalát, egy ember mindig pontosabban fog tudni fordítani, de kevés a jeltolmács, elérésük pedig sok szervezést igényel és költséges. „Az Amerikai Egyesült Államokban egymillió született halláskárosult él, akiknek tényleges jelnyelvi segítség kell, és 45 ezer tolmács van, tehát minden 20. emberre jut egy. Vagyis ha egy jeltolmács 40 órát dolgozna egy héten, ami nagyon kimerítő, akkor is csak legfeljebb 2 óra jutna egy emberre. Fejlesztésünk célja, hogy állandó elérhetőséget nyújtson a halláskárosultak számára” – emelte ki az igazgató.

A siketkultúra legismertebb eleme a jelnyelv. Elterjedt tévhit, hogy ez nem igazi nyelv, hanem egy pantomimszerű jelrendszer. Egy másik hiedelem szerint a jelnyelv nemzetközi. Valójában viszont nem csak egy változata létezik, minden országban máshogy jelelnek, és van, ahol több jelnyelv is létezik; ezek éppúgy nyelvek, mint a hangzó változataik. A legtöbb országban a siketek nem tanulhatnak anyanyelvükön írni-olvasni, mert jelnyelvük nem létezik írásos formában, és a hangnyelvet is sokszor csak alapszinten tudják elsajátítani. Mindezek miatt aránylag több közöttük az analfabéta, mint a hallók között. Az Egyesült Államokban sokat segített, hogy megalkottak egy írást az amerikai jelnyelv számára. Magyarországon két jelnyelvet használnak a siketek: a magyar jelnyelvet, ami a prelingvális siketek anyanyelve, és a jelelt magyart, amit hallók jelenlétében használnak.

A rendszer működése 

A SignAll többéves munka eredménye: a prototípust hatéves kutatás-fejlesztés előzte meg. A technológia két, napjainkban robbanásszerűen fejlődő területére, a gépi látásra és a számítógépes nyelvészetre együttesen épül. Számítógépre köthető standard webkamerákkal és mélységkamerával működik. A több szögből – egy fent, kettő oldalt és egy szemben –, fix pozícióban elhelyezett kamerák képét a számítógép feldolgozza, érzékeli a mozdulatokat és meghatározza azok jelentését, így a siketnéma jelek fordítása valós időben jelenik meg a hallók számára a számítógép képernyőjén. „Sokan azt hiszik, hogy csak a kéz a fontos, pedig az információk fele az arcon van. Egy felvont szemöldök már kérdést jelent, így az egész testet kell figyelniük a kameráknak” – magyarázta Robotka Zsolt.

A SignAll automatikus jeltolmács szoftver forradalmasítja a kommunikációt a siketek és a hallók között. Más projektekkel ellentétben ez a fejlesztés nemcsak felismeri a jelnyelv jeleit, hanem a világon elsőként a jelnyelvi mondatokat is lefordítja. „Sokan azt gondolják, hogy a jelnyelv egységes, pedig több mint 200 különböző változat létezik” – hívta fel a figyelmünket az igazgató.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin PLAKÁTVAGÁNYOK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!
 

Előző cikk

„A Müpa a tiétek is!” – Interjú Káel Csabával, a Müpa vezérigazgatójával

Következő cikk

Szendvicsemberek és lájkmárkák – Ennyit érnek a hazai influencerek