A szerzőről

Béres Máté

Béres Máté

Tanulmányaimat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán végeztem, de óva intenék mindenkit attól, hogy javait vagy testi épségét rám bízza. Írni ennél sokkal jobban szeretek – és remélhetőleg tudok is –, ezért a TV2 Akadémia újságíró szakán is átrágtam magam, továbbá egy évet gyakornokoskodtam a Magyar Hírlapnál. Szakmai céljaim között szerepel, hogy képes legyek minden létező témában kielégítő minőségű cikket letenni az asztalra. Jelenleg a gazdasági, vállalkozói világ érdekel a legjobban, de a politikai és társadalmi tárgyköröktől sem riadok vissza.

Nem nagyon van még egy olyan, fizikai játékot gyártó vállalat, amely a dán társaságéhoz mérhető, töretlen népszerűséggel van jelen egy elsősorban gyerekeknek szánt piacon. A legó mindig vonzó lesz az 5-7 évesek körében, hiszen az építőjáték révén viszonylag egyszerűen tudják kamatoztatni a kreativitásukat. Ugyanakkor korántsem csak erről van szó, hiszen feltehetőleg nem sokan tudják, hogy a cég már 1998 óta foglalkozik robotikával. Sipos Judittal, a LEGO Csoport magyarországi ügyvezető igazgatójával márkaépítésről, oktatásról, valamint a fenntarthatóságról is beszélgettünk, hiszen a játék elemei alapvetően műanyagból készülnek, de szóba került az IKEA-val köttetett titokzatos együttműködésük is.

Nehéz úgy Magyarországon környezetvédelmi aktivizmust építeni, hogy nem lehet önkénteseket alkalmazni – számol be Dömölki Judit és Takács Emőke, akik az Európai Szolidaritási Testület berkein belül olasz partnerekkel igyekeznek tisztábbá tenni a Pó, illetve a Duna folyókat. A VisPO projekt munkatársaival a szelektív hulladékgyűjtésről, a szervezet működéséről beszélgettünk, valamint arról, hogy miért lenne érdemes a fiataloknak a karrierjük megkezdése előtt társadalmi, és nem diákmunkában dolgozniuk.

Az embereken múlik, hogy a multinacionális vállalatokat és a kormányokat mekkora nyomás alá helyezik, ma már a fenntarthatóság komoly elvárás, állítja Schmidt Hajnalka, a Greenpeace Magyarország ügyvezetője. A szakemberrel a Stop Sorosról, a labdarúgó-világbajnokság következtében legyilkolt kutyatömegekről, a kávékapszulák feleslegességéről, valamint a szervezet eredményeiről beszélgettünk.

A június elsejétől kinevezett szakember több mint 15 éve került a vállalathoz, első megbízatása egy üzleti modell összeállítása volt egy távközlési szolgáltatónak, onnan küzdötte fel magát a nemzetközi státuszig. Véleménye szerint sok esetben a cégek biztonságos működése – GDPR ide vagy oda – a szerencse függvénye volt, továbbá úgy véli, hogy nyolcévnyi átlagfizetésünket kellene félretennünk ahhoz, hogy egy 70 négyzetméteres lakást vegyünk magunknak, valamint a CSOK önmagában nem elég arra, hogy minden társadalmi réteg lakásnehézségét megoldja.

Belegondolni is nehéz, hogy a The Coca-Cola Company hány milliárd szomjazó állampolgárt elégít ki nap mint nap. Niklós László értékesítési gyakornokból lett a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, így a világ egyik legemblematikusabb márkájának magyarországi első embere is. Műanyagszennyezésről, egészségtudatosabb életmódról, marketingről és a konkurenciáról beszélgettünk vele, valamint megkérdeztük azt is, hogy mennyire kell tartanunk a hozzáadott cukrot nem tartalmazó termékektől.

Ha nem vesszük a lokális politikai mozgásokat, a szabadkereskedelem okozta feszültségeket, akkor is vannak olyan szférák, amelyek az átlagosnál megosztóbbak. A dohányipar ilyen. Orosz Zoltán közel 26 éve kezdett a konszern berkein belül tevékenykedni, és nem a Pécsi Dohánygyár vezetése volt az egyetlen nagyszabású feladat, amelyet rábíztak. Megjárta Londont, Svájcot, Szaúd-Arábiát – és ki tudja még, mi mindent. A dohányzási szokásairól, a törvényekről, a konkurenciáról beszélgettünk, valamint megtudtuk azt is, hogy miképpen lehet marketingtevékenységet végezi egy olyan cégnél, amelynél tilos a reklám.

Európában a közelmúltban kezdték el megvetni lábukat a tengerentúlon népszerű csapatsportok és „játékok”, így az NFL-hez hasonlóan a kevert harcművészet is megérkezett az öreg kontinensre. A világ egyik piacvezető MMA-szervezete, a Bellator már harmadik rendezvényét bonyolítja Budapesten; az egyik főszervezővel, Pap Vilmossal beszélgettünk jelenről és jövőről, Conor McGregorról, a magyar versenyzőkről, valamint a sportág legnagyobb nemzetközi képviselőjéről, az Ultimate Fighting Championshipről (UFC).

A szigetországot megjárt, többszörös válogatott labdarúgó nem számít könnyű mérkőzésekre a szezon végén, véleménye szerint Georges Leekensszel türelmesnek kell lennünk, és megérti Nemanja Nikolics döntését, aki többet nem húzza fel a piros-fehér-zöld mezt. Gera Zoltánnal az NB1-ről, a West Bromról, a Fulhamről, a stadionokról, illetve a jövőjéről beszélgettünk – ez utóbbiról szerinte majd az élet fog dönteni.

Dzsudzsák Balázs, Erdei „Madár” Zsolt, Nagy „Csonttörő” János, Berki Krisztián – jól csengő nevek, akik az évek alatt a Felix Promotion berkein belül képviseltették magukat. A társaság vezetőjével ökölvívásról, személyes márkaépítésről, megosztottságról, televíziós közvetítésekről és a hozzátartozó fogyasztói kultúráról, valamint az MMA-ről is beszélgettünk.

A Budapest Honvéd FC tulajdonosa nem kér a kommunista ünnepekből és a németekből, nem emlékszik, hogy bármit is megbánt volna életében, sajnálja, hogy megszűnt a Magyar Nemzet és a Népszabadság, úgy gondolja, hogy amíg nem voltak online streaming szolgáltatók, addig többet szeretkeztek az emberek, valamint, két antipatikus szereplő verekedéséből ki akar maradni – nevezzük őket, akár Videotonnak és Ferencvárosnak, vagy éppen Godzillának és King-Kongnak. A markáns stílusáról ismert szakemberrel többek között politikáról, sportról, médiáról, turizmusról, iparról, filmgyártásról és kereskedelemről beszélgettünk, de szóba került Csurka István, Kádár János, Jancsó Miklós, Vona Gábor, Csányi Sándor, Georges Leekens és még Donald Trump is. Átfogó interjú született.