A Magyar Nemzeti Filmalap megalakulása után néhány évvel letisztult és átlátható formában működik a hazai filmgyártás. Az utóbbi években a nagy amerikai stúdiók is egyre többet költenek idehaza.

Milliárdos hiányok, milliárdos büdzsék

A Filmalap megalakulása előtt az 1991-ben alapított Magyar Mozgókép Alapítvány, majd 1998-tól Magyar Mozgókép Közalapítvány néven működő szervezet látta el a hazai filmfinanszírozást. 2010-es megszűnését és a Filmalap életre hívásást a kormány a felhalmozott adóssággal, a rendezetlen szerződéses viszonyokkal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által feltárt visszaélésekkel magyarázta. A közel 6 milliárdos adósság fennállása és hűtlen kezelés gyanúja miatt az MMKA-t konszolidálták, és új pályázati rendszert indítottak el. Az újonnan felálló Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. mintegy 11,2 milliárd forintot fordíthatott filmszakmai támogatásra 2011 és 2013 között, 2015-ben és 2016-ban pedig évenként 5,1 milliárdos büdzsét kapott filmfinanszírozásra. 2011-ben 1,484 milliárd, 2012-ben 5 milliárd, míg 2013-ban 4,8 milliárd forintot költött filmtámogatásra, fejlesztésre, fenntartásra és mozi üzemeltetésre, valamint egyedi támogatásokra.
A Filmalap a költségvetésben meghatározott éves támogatáson felül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel is szerződést kötött a működés támogatására, valamint év végén a Szerencsejáték Zrt. révén a hatoslottó játékadó-összegének 80%-át is igénybe veheti.
A Filmalap mellett a Nemzeti Kulturális Alap is támogatást nyújthat filmeknek, 2010 és 2013 között 819,7 milliót költöttek filmgyártásra, míg 187 milliót forgalmazásra. Ám az utóbbi években a filmfinanszírozásra szánt összeg jelentős részben az MMA (Magyar Művészeti Akadémia) számára került átcsoportosításra. Mivel az egész estés játék-, dokumentum- és animációs filmek, továbbá a kísérleti filmek és a vizsgafilmek gyártása kizárólag a filmalapon keresztül támogatható, az NKA az Emberi Erőforrások Minisztériumának terhére inkább csak résztámogatásokat nyújtanak, valamint nem filmgyártást célzó tevékenységeket támogatnak. Fontos szereplő még a piacon az Magyar Média Mecenatúra, amely elsősorban Magyar Televíziós bemutatási céllal támogat különböző rádiós és tévés műfajokat nyílt pályázati formában.

Egyre szívesebben forgatnak külföldi produkciókat Magyarországon

A filmtörvényben szabályozott adóvisszatérítés a külföldi produkciók magyarországi költéseinek is kedvez. A Herkules című 2014-es film például 14 milliárd forint bevételt jelentett a hazai gazdaságnak, ezüstérmes lett a Mentőexpedíció (The Martian) című sci-fi 11,8 milliárddal, valamint a Die Hard 5 10,4 milliárdos költésével. A híresebb filmek között ott találjuk továbbá az Infernót Tom Hanks főszereplésével, az Angelina Jolie rendezésében készült A vér és méz földjént. Keanu Reeves főszereplésével itthon is forgott a 47 Ronin című szamurájfilm is 4,2 milliárdos hazai költéssel és Brad Pitt zombifilmje, a World War Z 3,5 milliárddal. 5,1 milliárdot költöttek el Magyarországon a Jeremy Irons főszereplésével készülő Borgiák című sorozatra, és Magyarországon készült Gérard Depardieu főszereplésével az Asterix és Obelix legújabb része, amelyre 3,5 milliárdot költött el idehaza a gyártó cég.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyik 2015-ös jelentése alapján 2013 és 2015 között összesen 110 milliárd forint értékben költöttek külföldi produkciók filmgyártásra, amelyből 550 film készült el. 2010 és 2014 között évente átlagban 250 mozi- és tv-film készült Magyarországon, átlagosan csaknem 46 milliárd forint éves összértékben. A külföldi költéseknek kedvez, hogy 2015-től 25 százalékra emelkedett a közvetett támogatás összege, amely mellett továbbra is érvényes az a szabály, miszerint a közvetlen magyarországi filmgyártási költségek 20 százaléka külföldön is elkölthető, ha az kapcsolódik a magyarországi forgatáshoz. A közvetett támogatás rendszerének a társasági adóról szóló törvényben (tao-törvény) történt változtatásával, bővítési lehetőségével a támogatók nagyobb adókedvezményt kaphatnak, és a produkciók is könnyebben, gyorsabban juthatnak a támogatáshoz. Emellett a kedvező forint-deviza árfolyam is szerepet játszhat a filmek forgatási helyszíneiről szóló döntésekben, nem beszélve Budapest legfőbb vonzerejéről, miszerint a főváros tökéletesen alakítja Berlint, Párizst vagy éppen Moszkvát.