Elnökválasztás a kampányszámok tükrében

Ahhoz, hogy valaki az Amerikai Egyesült Államok elnökévé váljon fontos, hogy kikezdhetetlen múltja, felkészült csapata és ügyes PR-osa legyen, valamint nem árt a jó fellépés, a meggyőzőkészség és egy erős szlogen sem. De ami mindezt felülírja és az utolsókból is elsőt csinálhat, az a pénz. Trump négymilliárd amerikai dollár boldog tulajdonosaként, Clinton kampányfinanszírozásának feléből, releváns politikai tapasztalat nélkül tudott választásokat nyerni 2016-ban.

Kalapozás az államokban

Az Egyesült Államokban a pártok nem kapnak állami kampánytámogatást, így a megválasztásig tartó időszakot a jelöltek magánfelajánlásokból és adományokból fedezik, amellyel az utolsó centig el kell tudniuk számolni. Az adományozók sem maradnak a sötétben, a szabályozás értelmében minden 200 dollárt meghaladó felajánlás forrását nyilvánosságra kell hozni, így ránézésre az amerikai elnökválasztás kampányfinanszírozása az egyik legtisztább és legátláthatóbb pénzgyűjtési metódus. Ez persze nincs mindig így. Ráadásul itt is a pénz beszél: a legbőkezűbb adakozók beleszólhatnak és alakíthatják a kampányt, egy esetleges győzelem pedig még erősebb kötődést jelent a korábbi mecénáshoz.

A kampányt az 1971-ben életbe léptetett Szövetségi választási kampány törvény szabályozza és a Szövetségi Választási Bizottság (FEC) koordinálja. Ez egy kétpárti testület, amelyben fele-fele arányban ülnek demokrata és republikánus tagok. A törvény egyébként nem csak az elnökjelöltségre, de a képviselői és a szenátori kampányokra is vonatkozik, míg a FEC-t 1974-ben a Watergate-botrány hívta életre azzal a céllal, hogy a köznéven csak „puha pénzként” emlegetett, és sokszor ellenőrizetlen kampánypénzek mozgását figyelje. A rendszer tehát nem tökéletes, és bár számos kétpárti kezdeményezés indult az elmúlt harminc évben a rendszerhibák kiszűrésére, a kongresszus egyiket sem engedte érvényre jutni.

A kampányfinanszírozás 2010 után vált igazán átláthatatlanná, amikor a legfelsőbb bíróság döntése lehetővé tette, hogy a későbbiekben olyan, az egyes politikusokat képviselő szervezeteknek is lehessen név nélkül és korlátlanul felajánlani pénzeket, amelyek így bujtatott módon ugyan, de egyértelműen kampánytámogatási céllal kerülhetnek az adott politikushoz.

 

A political action committee rendszert a republikánusok hívták életre: 2008-ban a Citizens United konzervatív lobbicsoport Hillary Clinton-ellenes hirdetéseket akart sugározni, pedig a választási törvény tiltja, hogy cégek és szervezetek kampányhirdetéseket tegyenek közzé a választást megelőző 60, illetve az előválasztások előtti 30 napban. A Legfelsőbb Bíróság azonban a Citizens United javára döntött a Szövetségi Választási Bizottsággal szemben, aki keresetett nyújtott be a jogsértő ügy miatt.

Az ilyen szervezetek a PAC-ek, vagyis a politikai bizottságok, amelyek negyedévenként kötelesek elszámolni az általuk gyűjtött pénzzel. Ma ezek az egyébként hivatalosan független PAC-ek gyűjtik a legtöbb pénzt az amerikai elnökjelölteknek is. Egyénileg évente maximum 2700 dollár adományozható egy PAC-nek, és legfeljebb 25 ezer dollár ajánlható fel a jelölteknek, a pártok bizottságainak és a PAC-eknek.
Hivatalosan nem adható külföldi támogatás, ám ez is kijátszható, hiszen a törvény hagy kiskapukat: adakozhat, ha a támogató egy jótékonysági alapítvány, vagy zöld kártyával rendelkező személy.

Számokban Clinton nyerte a kampányt

Érdekesen alakult a Clinton–Trump elnökségi harc. Egyrészt a két jelölt kiérdemelte az amerikai történelem „minden eddiginél legmocskosabb kampánya” címet, másrészt a finanszírozás is nagy eltéréseket mutatott. Míg Trumpot megvádolták azzal, hogy bár kampányának finanszírozhatóságát hatalmas magánvagyonára építette, valójában nagyjából fele akkora összegről van szó, mint amivel dicsekszik. Ezek szerint Trump valójában „csak” 2,9 milliárd dollárral rendelkezik, mutatott rá éve eleji elemzésében a Bloomberg hírügynökség. Trump ezt kikérte magának, és a továbbiakban minden lehetséges módon igyekezett elejét venni a vagyonáról szóló találgatásoknak. Ugyanakkor Clinton sem ment mennybe a kampánya során: kétszázezer dollárt is meghaladó fellépti díjai miatt is a sajtó érdeklődésének középpontjába került, a Clinton-ellenesek legfőbb érve pedig a demokrata jelölt Wall Street-i elköteleződése volt, emiatt első megválasztása idején Barack Obamát is sokat bírálták.

A kampány finisében a nyilvánosságra hozott adatok alapján Clinton messze elhúzott Trump mellett az összegyűjtött támogatások tekintetében, ugyanakkor az érem másik oldala, hogy Trump kevesebből tudott nyerni, mint a demokraták jelöltje. A The Washington Post összesítése alapján Hillary Clinton stábja összesen 1,3 milliárd dollárt költött a kampányára, míg Trump kampányköltése ennek alig több mint a fele, vagyis összesen 795 millió dollár. A kampánykiadások legnagyobb része hirdetésekre, szóróanyagokra és a kampánystáb kifizetésére ment el.

A televíziós hirdetésvásárlás alakulása Bloomberg összesítése szerint 211 milliót vitt el a Clinton-stábtól, amely 21 hétig népszerűsítette jelöltjét az amerikai csatornákon. Ezzel szemben Trump stábja csak 74 milliót költött, és azt is a választást megelőző tizenkét hétben. Trump stábja a júliusban 84 alkalmazottról 140 főre bővült, Hillary 789 embert foglalkoztatott összesen 3,3 millió dolláros fizetésért. Az összesítés alapján Donald Trump 5 dollárt költött egy szavazatra, míg Hillary Clinton 8,8 dollárt fizetett egy igenért.

A milliárdos szerepében: Mr President

Donald J. Trump, az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke, aki hetvenéves korában úgy ülhet az elnöki székbe, hogy korábban soha nem politizált. Trump 1946-ban született a New York-i Queensben német és skót szülők gyermekeként. Apja, Frederick Trump építési vállalkozóként szerezte vagyonát. Fiát kamaszként beíratta a New York-i Katonai Akadémiára, ahol hamar közösségi vezetővé vált amellett, hogy a sportban is jeleskedett. 1968-ban szerzett közgazdasági diplomát. Ekkor már apja cégeinél dolgozott, 1971-ben pedig átvette a Trump-birodalom teljes körű irányítását. Bár érdekelte az ingatlanipar, húszas éveiben több mint 70 ezer dollárt fektetett egy Broadway-produkcióba. A szórakoztatóipar azonban csak alkalmi szerelem maradt számára, vagyonát Trump Organization révén gyarapította, a cégen keresztül szálloda és golfpálya üzemeltetéssel is bővítette a családi vállalkozás portfólióját. Becsült vagyona eléri a 4 milliárd dollárt (bár a Forbes legutóbbi felmérése szerint közel 800 milliót veszített a New York-i ingatlanbefektetései értékromlásának köszönhetően).

A Broadway mellett több befektetéssel is próbálkozott, vásárolt amerikai futball csapatot és alapított kerékpárversenyt, de ezek a próbálkozások mind kudarcot vallottak. 1996-tól a Miss USA, a Miss Universe és a Miss Teen USA szépségversenyekben is érdekeltséget szerzett, amelyeket 2015-ben eladott. Az NBC egyik valóságshowjának 14 évadon át volt producere, de a csatorna egy idegenellenes megjegyzését követően megszakította vele a közös munkát.

A kilencvenes évektől több hollywoodi filmben tűnt fel mellékszereplőként, közöttük a sokat idézett Reszkessetek betörők! 2.-ben cameózott. A film egyik jelenetében Kevin (Macaulay Culkin) a Plaza Hotelben beleütközik a hotel tulajdonosába, akit Trump alakít. Ám Trump nem csak eljátszotta a szerepét: a film egy részét valóban ott forgatták, és a tulajdonos valóban Trump volt. Az 1987-ben megjelent The Art of the Deal című könyve évekig volt bestseller az államokban.

Trump háromszor házasodott: első felesége a cseh származású modell, Ivana Trump volt, házasságukból három gyermekük született: Donald, Ivanka és Eric. Második felesége Marla Maples színésznő és médiaszemélyiség volt, ebből a házasságából született Tiffany. 2005-ben vette el harmadik nejét, a következő First Ladyt, a szlovén származású modellt, Melania Knavs Trumpot. 2006-ban született fiuk Barron.

Trump fehér házi székével ugyanakkor nehéz lépés előtt áll: milliárdokat érő ingatlanvállalkozásáról le kell mondania, hiszen az Egyesült Államok elnökeként érdekellentéteket szülne, ha továbbra is fenntartaná vállalkozásait. Trump bejelentette, hogy ingatlan- és vállalati részesedéseit független vagyonügynökségbe szervezi ki, ahogy előtte már Reagan, Clinton vagy Bush is eljárt hasonló helyzetben. A Trump Organizationt ugyanakkor gyermekei vezetnék tovább, amely nem nyugtatta meg sem a közvéleményt, sem a Trumpot bíráló politikusokat, hiszen az érdekellentét így ugyanúgy fennáll. Ezen kívül Trump ellen legalább 75 eljárás folyik, még azon a 4000 jogi peren kívül, amelybe a milliárdos vállalkozó az elmúlt évtizedekben keveredett. Januári beiktatásáig Trump előtt még számos eldöntendő kérdés és megoldásra váró feladat vár.