Nagyjából tíz perc alatt találta ki három stanfordi egyetemista a Snapchatet, a 10 másodperc után automatikusan törlődő üzenetek alkalmazását. Eltelt hat év, a cég pedig idén már berobbanhat a tőzsdére is.

A Snapchat alkalmazást a Stanford Egyetem három gólyája álmodta meg, és hozta létre még 2011-ben. Evan Spiegel, Bobby Murphy és Reggie Brown kreálmánya egy olyan, nem hagyományos közösségi platform, amellyel a felhasználók rövid, pillanatnyi impulzus-videókat küldhetnek egymásnak, amelyek aztán 10 másodperccel később törlődnek.

A Snapchat (pillanatfelvétel-csevegés) képes és szöveges üzenetküldő alkalmazás, amely nem tárolja, hanem automatikusan törli a felhasználók egymás között váltott üzeneteit. Míg 2012-ben mindösszesen 25 fotót továbbítottak Snapchaten keresztül, a középiskolás diákok felkapták az új médiát, amely így szinte azonnal elterjedt, és hatalmas divattá vált.

 

A Snapchat felhasználóinak 71%-a 35 év alatti.

A felhasználók így aggodalom nélkül oszthatják meg pillanatnyi érzéseiket, gondolataikat és véleményüket egymással, és nem kell azon aggódniuk, hogy a felvétel béna, ciki, esetlen lett, hiszen az szinte azonnal törlődik. A Snapchat ezzel az egyetlen forradalmi újítással valami olyat kínált, ami addig elképzelhetetlen volt, hiszen a közösségi média mindent megtart, és mindenre emlékszik. Nem véletlen, hogy egyes képek, mint például egy Instagram-fotó, akár egy napig is készülnek, mire tökéletesre sikeredvén feltöltésre kerülnek, hogy aztán azt hirdessék magukról, hogy az egy spontán pillanat.

A kaliforniai Stanford Egyetem hallgatójaként Reggie Brown még 2011-ben vetette fel egyik barátjának, Evan Spiegelnek, hogy készíthetnének egy olyan szolgáltatást, ahol néhány másodperc után eltűnik az elküldött szöveg és kép. A technikai háttér kialakításához a programozó Robert Murphy segítségét kérték. A fiatal hallgatók kezdeti célja olyan szexuális töltetű, és a kicsapongásról számot adó pillanatfelvételek küldése volt, ami később nem hat rájuk kompromittálóan. A kezdetben Picaboo (Kukucs) névre keresztelt alkalmazás 2011 júliusában, csekély érdeklődés mellett mutatkozott be az Apple iOS operációs rendszerére applikációkat kínáló App Store áruházban. Közben a három alapító tag sem találta a közös hangot, így Spiegel és Murphy kizárta Brownt, aki ezért be is perelte őket. Végül peren kívül állapodtak meg.

A Snapchat berobbanása után befektetőket kerestek. A kockázati tőkealap révén 485 ezer dollárt kaptak a cég bővítésére és a szükséges technikai infrastruktúra kialakítására, a Snapchat értéke pedig 4,25 millió dollárra nőtt, így Spiegel, aki a cég CEO-ja lett, már le sem diplomázott a Stanfordon.

Spiegel nagy példaképe volt Mark Zuckerberg; a Facebook alapítója pedig fel is vette vele a kapcsolatot, hogy ajánlatot tegyen a Snapchatre, ám a megállapodás végül elmaradt. 2013-ban Zuckerberg újabb ajánlatot tett, amely már 3 milliárd dollárról és azonnali készpénzes kifizetésről szólt volna, de megint elmaradt az üzletkötés.
Folyamatos tőkebevonás mellett jelenleg 20–25 milliárdra értékelik a Snapchatet, amely egyelőre nem termel nyereséget, de a speciális szűrőkkel, a képekbe építhető hirdetések megjelenítése révén folyamatos növekedés prognosztizálható. Míg a cégnek 2016-ban 350 millió dolláros hirdetési árbevétele volt, 2017-ben az elemzők egymilliárdot meghaladó összeget jósolnak. A Snapchat központja Los Angelesben, Spiegel szüleinek házában van, s a cég mindössze 5 főből áll.

A Snapchat tehát főleg a fiatalok körében népszerű, napi aktív felhasználóinak száma 2015-ben elérte a 100 milliót, jelenleg pedig világszerte napi 150 millió felhasználója van. Átlagosan 9000 fotót osztanak meg másodpercenként, a szolgáltatás segítségével ma naponta 60 millió fotós üzenetet továbbítanak.

Az Egyesült Államokban ma olyan cégek használják a Snapchatet mint marketingeszközt, mint a McDonald’s vagy a General Electric. Mellettük több kisebb cég is felismerte, hogy az applikáció tökéletesen megfelel üzleti céljaiknak, ráadásul a platformon, a többi népszerű alkalmazással ellentétben, rendkívül alacsony még a reklámzaj, vagyis a felhasználók kevés reklámmal találkoznak, és nem feltétlen vannak tudatában annak a kevésnek sem.

A Snapchat eközben igyekszik újítani: decemberben bevezette a csoportos chatelést, a videókhoz és fotókhoz hasonló önmegsemmisítő formában, de most már képeket és matricákat, valamint hangüzeneteket is küldhetünk a csoportba. A hagyományos funkciók mellett pedig megjelent a „Memories” funkció, amellyel tetszés szerint el is menthetőek az egyes emlékek, amelyek titkosított formában megőrizhetők.

A Snapchat nem titkolt vágya a tőzsdére lépés, ám az előrejelzések szerint könnyen lehet, hogy 2017 lesz erre a megfelelő alkalom, hiszen egy 2012-es amerikai törvény értelmében az egymilliárd dolláros bevételi határig a nyilvánosság kizárásával készülhetnek a cégek a tőzsdei bevezetésre, és a pénzügyi adataikat csak 15 nappal azelőtt kötelező közölniük, hogy elindul a befektetőket csábító roadshow. Korábban a Twitter, a GoPro és az angol Manchester United futballklub is ilyen formában lépett a tőzsdére. A Snapchat bevezetése ráadásul a Facebook 2012-es tőzsdére lépése óta a legnagyobb durranás lehet. Ha beváltja a hozzá fűzött tőzsdei álmokat, akkor ez az ún. unikornis vállalkozások és startupok felemelkedését is jelentheti. Ezek olyan cégek, akik az internetgazdasághoz kötődő új generációt képviselik, és amelyek a tőkeemelések következtében legalább egymilliárd dollárra értékelődtek fel.