FIZETEK, FŐÚR, VOLT EGY FEKETÉM!
![](https://bcmagazin.hu/wp-content/uploads/2017/03/kávéház2-750x642.png)
A történelemben a kávéházak jelentős szerepet töltöttek be a társadalmi és kulturális életben. Vitathatatlan, hogy a kávé nem csak egy frissítő ital, hanem egy szimbólum, amely köré létesítmények, hagyományok rendeződtek. Budapesten az első kávézók a törökök 150 éves uralma alatt jelentek meg, a 19. századra pedig már a városiak szociális életének fontos részét képezték. A különböző korszakoknak és társadalmi rétegeknek mindig megvoltak a maguk kedvencei, és bár rengeteg kávéház megszűnt a második világháború alatt – maradtak túlélők.
FEKETELEVES
Az eleinte feketelevesként is emlegetett kávé a földközi-tengeri kereskedelem révén jutott Európába, az iszlám közvetítésével, valamikor a középkorban. Magyarországra, illetve az akkori Monarchia területére a törökök nemcsak a kávét, hanem kávéházi kultúrájukat is magukkal hozták, amely különbözött a 18. században a Balkánról, illetve az itáliai és német területekről beszivárgott hagyományoktól. Így három kávéháztípus alakult ki, a szerb kávéházakban dohányzás, az itáliai mintájúakban kártya és szerencsejáték, a németben társalgás és olvasás kísérte a kávézást.
„Pipásház”: török kávé, dohány és kábítószerek fogyasztására alakult kávéház.
„Játékosház”: olasz típusú kávéház, amelyben szerencsejátékra is van lehetőség.
„Beszélgetőház”: békés beszélgetések, újságolvasások kávéháza.
A török időkben a magyarok nem kávéztak, hiszen ez az ellenség italának számított, így az 1720-as évektől több évtizeden keresztül ellenálltak a csábításnak. Az 1800-as évek második felében azonban a kávéivás Európában társasági szokássá vált, ez pedig nagyban hozzájárult a budapesti kávéházi élet fejlődéséhez. A kávézórészlegek kezdetben az éttermek mellett kaptak helyet, idővel azonban már minden nagyobb térnek és utcának volt legalább egy nagyobb kávézója. A korszak polgárai számára a fejlődő nagyvárosi élet mozgatórugói főként a kávéházakban bonyolódtak. A helyiségek vendégkörük és szolgáltatásaik szerint differenciálódtak, így létrejöttek az irodalmi, politikai és művészkávéházak.
![](https://bcmagazin.hu/wp-content/uploads/2017/03/nyugat-300x225.jpg)
A 19. században, az irodalmi életben végbemenő polgárosodással, a kiadók és a nyomdák a fővárosban működtek, így az írók is nagyobb számban költöztek fel vidékről Pestre. Nagy részük az írásból volt kénytelen megélni, akik a drágán fűthető pesti lakások helyett inkább a kávéházakban töltötték idejüket, ahol írtak, újságot olvastak, beszélgettek vagy politizáltak. Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész egyik szakterülete a kávéházak kutatása. Ő úgy véli, a kávéházak jól működtek és nagyon felkapottak lettek.
Igaz, hogy az általában kevés jövedelemmel rendelkező költők, írók, művészek nem tudták eltartani a kávéházat, mégis a tulajdonosnak érdemes volt beengednie őket népszerűségük miatt. Ahogy a legenda szerint egy kávéházas mondta: „kérem szépen, ahova ezek járnak, oda járnak a szép nők, és ahova a szép nők járnak, oda járnak a gazdag férfiak.”
Idővel az irodalmi kávéházakban nemcsak olvasták, hanem készítették is az újságokat. Budapesten írói, szerkesztői, kritikusi asztaltársaságok jelentették azt a közeget, amelyben megszületett a modern magyar irodalom.
Fontos kiemelnünk, hogy a művészvilág történései mellett a kávéházak voltak a jól értesültségnek is az első számú forrásai.
A polgári demokrácia egyik legfontosabb és legalapvetőbb, a hatalom által teljesen ellenőrizhetetlen intézménye a kávéház lett.
Ez gyakran szúrta is a szemét a nagyhatalomnak, végül a második világháború hatására a kávéházi élet megszűnt létezni. Néhány nagyobb kávéháznak azonban sikerült túlélnie ezt az időszakot, és ezek ma újra reneszánszukat élik.
![](https://bcmagazin.hu/wp-content/uploads/2017/03/nyewyorkkavehaz.jpg)
KÁVÉHÁZI KLASSZIKUSOK
Az elmúlt évtizedekben kávéházi kultúránk számos régi gyöngyszeme megújult, és a régi megszokott színvonalon kínálja szolgáltatásait. Ilyen például
az 1900-as években létesült NEW YORK KÁVÉHÁZ, amely a világháborút is túlélte – igaz, állandó ellenőrzés alatt tartották, és tele volt besúgókkal, de legalább működött.
Az ötvenes években majdnem mindegyik újság szerkesztőségét és kiadóját az épület felső szintjére helyezték, ezért végül megkapta a Sajtópalota nevet is. Az épület 2001-ben került ki az állam tulajdonából, az új olasz tulajdonosnak köszönhetően pedig 2006-ban teljesen felújítva nyitotta meg kapuit. Jelenlegi vezetése visszatért az alapkoncepcióhoz, így a vendégek ismét pompás, fényűző falak közé térhetnek be. Leginkább egy kastély vagy egy múzeum hatását kelti az épület, amelyben a bárzongorista élőben játssza a lágy harmóniákat. 2013 márciusában elindult a New York Művész Páholy is, amely pár hónap alatt Budapest legnépszerűbb kulturális rendezvénysorozata lett.
2011-ben egy színvonalas nemzetközi szavazáson elnyerte a világ legszebb kávéháza címet.
![](https://bcmagazin.hu/wp-content/uploads/2017/03/centralkavehaz-300x193.jpg)
A közelben fekvő könyvtáraknak, kiadóknak, egyetemnek és nyomdának hála a New York mellett az 1887-ben alapított CENTRÁL KÁVÉHÁZ lett a magyar irodalmi élet második legfontosabb központja. A múlt század első évtizedeiben valóságos intellektuális fellegvár volt, amelyet irodalmi kiválóságok, illetve ikonikus színészek látogattak. A második világháború után folyamatos csapások érték, míg teljes egészében át nem alakították játékteremmé. Csak 1999-ben kezdte el visszanyerni eredeti állapotát, amikor belső terét restaurálták, és a régi festmények, gyertyatartók és faragott bútorok visszakerültek eredeti helyükre. Ahogy a honlapjukon is írják:
„Nem megidézni akarjuk a múltat, hanem újjáéleszteni a szellemiséget, mely ezt a helyet egykor a főváros egyik legkedveltebb intellektuális központjává tette.”
Az 1838-ban alapított PILVAX KÁVÉHÁZAT mindenki ismeri már az irodalom- és történelemtankönyvekből, hiszen itt alakult meg 1846 tavaszán a Petőfi és Jókai vezette Tízek Társasága. 1848. március 14-én este a pozsonyi ifjúság küldötte egy biliárdasztalra állva itt adta hírül, hogy Bécsben kitört a forradalom, Petőfi pedig másnap itt szavalta el az előző éjjel végső formába öntött Nemzeti dalt. Szintén itt fogalmazták meg és fogadták el a Tizenkét pontot. A mára étteremmé és sörözővé alakult helynek már csak nevében van köze a legendás Pilvaxhoz. A hely leginkább meccsnézésre alkalmas.
(Forrás: BCM, lobu.hu, hvg.hu)