Home»Cross»GYERE HAZA, PALI!

GYERE HAZA, PALI!

0
Shares
Pinterest Google+

Az andorrai ágyuktól léket kapott magyar futball süllyedő bárkájának legénysége talán új erőre kapna, ha a Herthához igazolt Dárdai Pállal erősíthetne tovább, és bár erre egyelőre nincs komolyabb kilátás, egyszer talán elképzelhető, hogy újra „Pali” vezetésével rúgja a gólokat a magyar válogatott. A legnépszerűbb magyar fociedzővel Horváth Gergely kulturális szerkesztő, a Kultúrfitnesz korábbi műsorvezetője beszélgetett a VOLT Fesztivál egyik kísérőprogramján, a Diákhitel Sátorban. Az életút-interjú számos érdekes jegyzetet tartalmazott még az igazán elhivatott focidrukkerek számára is, akikből szép számmal jelentek meg a sátorban, a nagy meleg ellenére. A közönség végig lelkesen, hatalmas tapsokkal és nagy nevetésekkel nyugtázta Dárdai aranyköpéseit, amelyek vég nélkül sorjáztak az aranyedző szájából, aki határozottan, igazán őszintén és álszerénység nélkül mesélt pályaívéről, a profi futball legfontosabb kérdéseiről, megélhetésről, szenvedélyről, kitartásról és akarásról.

A labdarúgásnak mint sportnak az a „szerencséje”, hogy bármilyen szinten is űzik (történjen az a Vérhalom téri salakpályán vagy az Old Traffordon), mindig szórakoztató lesz. Együgyű metaforával élve olyan, mint a pizza, amely, ha rosszul is van elkészítve, akkor is pizza marad. Márpedig a hazai élvonalat „lehetne még gyúrni, mielőtt a sütőbe teszik”. Ez leginkább a tévéképernyők előtti nézőszámokból, illetve az eladott jegyekből derül ki, hiába próbálkozik rendületlenül a probléma megoldásával az ország leggazdagabb embere, Csányi Sándor, az OTP, illetve Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) vezére. Ráadásul a mutatott játék mellett az sem tesz jót a sportnak, hogy az ellenzéki sajtó is kikezdi a stadionépítési mizéria, a kétes tao-pénzek, illetve a politikusok által betöltött egyesületi pozíciók miatt. Egyébként ez nem csak a foci, hanem a hazai sport sajátja, elég csak a (N)Olimpia, a Maccabi Világjátékok, illetve a FINA Vizes Világbajnokság körüli aggodalmakra gondolni.

Pécstől Berlinig

Nem elkalandozva, vegyük át, hogy kiről is beszélünk. Dárdai Pál Pécsett, 1976. március 16-án látta meg a napvilágot. Beleszületett a fociba, hiszen a szintén Pál névre hallgató édesapja a Pécsi MSC színeiben játszott, szép eredményekkel. Az ifjabbik Dárdai az említett egyesületbe kezdte karrierjét, 1991-ben debütált az első osztályban, majd rá 5 évre, 68 mérkőzés és 11 gól után a fővárosi BVSC-hez igazolt. Csak rövid időt töltött Budapesten, 1997-ben már a német fővárosi csapatnak, a Hertha BSC-nek bizonyíthatott.

„Az első keresetemből vettem magamnak egy háromszobás lakást, egy garázst, egy üzlethelyiséget, és azt mondtam, ha bármi történik a lábammal, kiadom az üzlethelyiséget, élem a családi életemet és befejezem a Testnevelési Egyetemet, amit elkezdtem.”

1996 és 1997 között az U21-es labdarúgó válogatottban is helyet kapott, a felnőtt magyar nemzeti tizenegyet először 1998. augusztus 19-én erősítette, Azerbajdzsán ellen. 2006-ban 7 mérkőzésen keresztül csapatkapitányként tündökölhetett. Emlékezetes ez év május 30-i bombagólja, amelyet Anglia válogatottja ellen szerzett. A sikerek ellenére egy rövid időre kikerült a keretből, mert Várhidi Péter szövetségi kapitány „fiatalos” felfogásába nem illett bele, később viszont Erwin Koeman visszahívta. Dárdai 2011. március 11-én búcsúzott el a nemzeti tizenegytől, illetve több klubrekord felállítása után a profi labdarúgástól is.

„Játékosként nem voltam egy őstehetség, de mindig kitűztem egy célt, és sosem akartam kettőt haladni előre, hanem inkább csak egyet, vagy egyet vissza, és aztán megint egyet előre. Próbálok ilyen edző is lenni. A mai napig tanulok, és ezt nem szégyellem.”

Mindazonáltal karrierje nem ért végett, csak új fordulatot vett. Labdarúgói pályafutásáról úgy emlékezett meg, hogy „nem volt egy őstehetség”, de kisebb célkitűzéseit sorozatban teljesítette, amely működőképesnek látszott. 2012-ben a Hertha U16-os csapatának lett az edzője, amelyre két évvel a magyar válogatott ideiglenes szövetségi kapitányi címét is betölthette. Debütáló mérkőzése megalapozta későbbi sikereit, hiszen 33 év után újra pontot tudtak szerezni játékosai Bukarestből. 2015-ben kinevezték a Hertha vezetőedzőjének, így párhuzamosan két státuszt is betöltött egy darabig, egészen június 13-áig, amikor is a finnek elleni 1:0-s győzelem után átadta a stafétát a későbbi szövetségi kapitánynak, Bernd Storcknak.

„Egy kicsit készültem is erre a pályára, vagyis hogy edző leszek. Nagyon sokat álmodoztam erről kiskoromban, Pécsett az öltözőben, és közben is, ahogy felnőttem, és ahogy titkon erre készültem, egy csomó mindent el is tudtam így lesni. Kissrácként, olyan 4-5 évesen beültem az öltözőbe, ahol a srácok, akik nem játszanak, szidni szokták az edzőt.”

A német egyesületnél nagy népszerűségnek örvend, nem is csoda, hiszen kezdetnek sikerült bent tartania a csapatot az első osztályban, majd a 2015–2016-os szezonban bejutottak a Német Kupa elődöntőjébe, illetve Európaliga indulást érő hetedik helyet szereztek a bajnokságban. Egy évvel később a menedzser megkapta az Év embere díjat a Berliner Morgenpost című laptól és a 104.6 RTL rádió zsűrijétől. Házas, három fiú édesapja (Pál, Márton, Bence). Testvére, Dárdai Balázs 2002-ben, 23 évesen egy futballmérkőzésen elhunyt.

EB-pályára állítva
Kitörölhetetlen a hazai futballszurkolók számára a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság, ahol Magyarország csoportelsőként jutott tovább, legyőzve Ausztriát, illetve 3:3-as döntetlent játszott a későbbi bajnok Portugáliával. Ugyan Dárdai ebből már nem vette ki a részét, sokan mégis neki tulajdonítják a kijutást, hiszen a nemzeti tizenegy az ő irányítása alatt vált ütőképessé.

Székely lazaság

Dárdai Pál hírnevét – az itthonról nézve szinte elképzelhetetlen karrierje mellett – karizmatikus személyiségének és jó kommunikációs képességének is köszönheti. A szakember bukovinai székelyek leszármazottja, amely bár nem bizonyíték semmire, de könnyen lehet, hogy lezser hozzáállását, illetve frappáns közlésmódját innen hozza.
A sajtótájékoztatókon mutatott teljesítménye erre enged következtetni, hiszen egy-egy nehezebben megvívott mérkőzés után az újságírók nem voltak restek kemény kérdések elé állítani, amelyekből rendre győztesen került ki. Ugyanakkor a szakember szavai nemcsak a média támadásainak kivédésére alkalmasak, hanem arra is, hogy egy-egy nehezebb pillanatban életet leheljenek a játékosokba. Elhíresült mondata, miszerint „nem a győzelem erősíti a jellemet, hanem a vereség”, hiába közhelyes, arra alkalmas volt, hogy tehermentesítse a labdarúgók vállait. Mindazonáltal, ha valaki szeretne pár vicces percet szerezni magának, tekintse meg a legnagyobb videómegosztón a Dárdai Pál aranyköpései című, Nemzeti Sport által készített összeállítást.

Kacérkodó berliniek
Rájár a rúd napjaink két futballistenségére, Zlatan Ibrahimovićra, illetve Cristiano Ronaldóra. A svéd klasszis egy sikeres manchesteri szezon után szenvedett komoly sérülést, amely miatt távozásra kényszerült. Az aranylabdás, Bajnokok Ligája és Európa-bajnokság győztes portugál csillag pedig komoly adócsalási ügybe keveredett, ezért sértődésre hivatkozva, el akarja hagyni a spanyol fővárost. A Hertha BSC nem volt rest Twitter mikroblog fiókján üzenni a két játékosnak, hogy ők ugyan fizetés nélkül, de szívesen várnák a keretükben. Ibrahimovićnak az első Bundesliga-győzelem esélyét lengették meg, Ronaldónak meg megígérték, hogy „Berlin fiaként fogja szeretni”, ha náluk köt ki.

A cikk a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. támogatásában jöhetett létre.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin ÉN-KÉPZÉS című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

 

Előző cikk

Terápia sajtónap - fotógaléria

Következő cikk

GRÁNIT Pay mobiltárca: a mobilfizetés innovációjának új generációja