A 45 éves múlttal rendelkező legendás Béres Csepp feltalálójának fiával, dr. Béres Józseffel, a Béres Gyógyszergyár elnökével beszélgettünk édesapja kutatói tevékenységéről, korát meghaladó felfedezéséről, az őt ért meghurcoltatásokról, a Béres márkanév kialakulásáról, a sikeres vállalkozás fennmaradásának titkairól, az üzleti modellről, a készítmények hatékonyságáról és hosszú távú terveikről.

Édesapja, id. dr. Béres József hosszas kutatói tevékenységében gyökerezik a Béres Csepp legendás története. Milyen út vezette ahhoz a feltevéséhez, hogy a súlyos betegségek hátterében nyomelem-hiány állhat?
Édesapám mindig szerette a természetet, már tizenéves korában besegített a közelükben lakó patikus hölgy kertjének gondozásába Záhonyban. Kertésznek készült, Kecskeméten a Kertmunkásképző Iskolában szerzett szakkertész diplomát. Sajnos továbbtanulását a közbejött háború megakadályozta. Szeretett pályájához csak az 50-es évek végén tudott visszatérni, amikor a kisvárdai Állami Mezőgazdasági Gépállomáson laboratóriumvezetői állást kínáltak fel számára. Feladataik között szerepelt a felszíni vizek állapotának tanulmányozása is. Akkor indult el, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából, hazánk talajgenetikai térképének elkészítése, és ebben a nagy ívű programban ő is komoly feladatokat kapott: a Kisvárda-környéki települések talajának fizikai és kémiai tulajdonságainak részletekbe menő vizsgálatát. Ekkor került először közelebbi kapcsolatba a talajok minőségi problematikájával. Hosszú elemzések végül elvezették a nyomelemek rendkívüli fontosságának a felismeréshez. Ezek az anyagok az élőszervezetek számára létfontosságúak, ám a szervezetben nem keletkeznek, végső forrásuk az ember számára is – a talaj-növény-állat-ember láncolatán keresztül – kizárólag a talaj. Rengeteg összehasonlító vizsgálat után jutott el a legfontosabb tudományos téziséhez, miszerint a talaj nyomelemekkel való ellátottsága jelentős mértékben meghatározza az élőszervezet betegségekkel szembeni ellenálló képességét. Ha a talaj nyomelem-ellátottsága nem megfelelő, szervezetünk ellenálló képessége csökken, a környezetünkben lévő baktériumok, vírusok és gombák könnyebben megbetegítenek. Mindez fordítva is igaz: ha az ellátottság jó, akkor a szervezet betegségekkel szemben ellenállóbb. Kutatómunkájának fókuszába az került, hogy az emberi szervezetből hiányzó esszenciális anyagokat pótolni tudja. Úttörő megfigyelései sokakban értetlenséget, de rosszakaratot és irigységet is kiváltott. Szerencsére nemcsak sok támadást, hanem sok támogató segítséget is kapott barátaitól és a környékbeli orvosoktól.

A 70-es években az ember betegségei és a nyomelemek vonatkozásában úttörőnek számító gondolatai miatt meghurcolták. Hogyan élte meg az őt ért támadásokat?
Aki teljesen új úton halad, számítania kell arra, hogy lesznek, akik nem mellette fognak lépkedni. Édesapám szorgalmas és jó megfigyelő volt, és rendkívüli gondolkodó. A különböző szakterületeken megszerzett tudását nagyon jól tudta egyesíteni, állításaival jóval megelőzte korát. Sokan egyszerűen nem értették, voltak, akik irigyelték, voltak, akik hivatalból utasították el. Különösen kiéleződött a helyzet, amikor a daganatos betegségekkel kezdett el foglalkozni. A rosszindulatú daganatok folyamatainak biológiai és biokémiai hátterét kereste. Gyorsan megmutatkozó sikereit közvetlen főnöke nehezen viselte, mindent megtett, hogy munkáját ellehetetlenítse. Még a kuruzslás vádjától sem riadt vissza, feljelentette. 1975-ben bűnvádi eljárás is indult ellene. Támadta őt a tájékozatlan szakma és a politika is. Természetesen nagyon nehéz időszak volt ez az ő és a mi életünkben is. Nehezen viselte. Szerencsére támogatói is sokan voltak: elsősorban a család és a barátok. Emlékszem, én nagyon aggódtam miatta, még megpróbáltam rábeszélni arra is, hogy lépjen ki ebből a szélmalomharcból. De őt kemény fából faragták, az igaza mellett az egész világgal szemben is kitartott volna. 1978-ban erős társadalmi nyomásra sikerült elérni, hogy a Béres Csepp forgalomba kerüljön, a Herbária gyártotta.

 

 

 

 

 

Kik voltak a támogatói?
Sokszor tartotta benne a lelket legjobb barátja Makay László, aki a kisvárdai kulturális élet meghatározó személyisége volt. A közelben élő Ratkó József költő is hamar megismerte a munkásságát, rajta keresztül aztán sok humanista gondolkodó szerzett tudomást a Béres-ügyről. Többek között Balczó András olimpiai és világbajnok öttusázó, Kósa Ferenc filmrendező. A támogatói kör gyorsan bővült, és több országosan ismert ember is mellé állt. Közülük kiemelkedik Nagy László, a költőóriás és Pozsgay Imre, politikus, akik rendkívüli odaadással és elköteleződéssel lettek a Béres-ügy szólói. Szeretném még megemlíteni Illyés Gyula, Sántha Ferenc, Csoóri Sándor, Zelk Zoltán nevét is.

Mi a Béres Csepp fennmaradásának és sikerének titka?
Amikor 1978-ban kényszerűségből engedélyezték a Béres Csepp gyártását és forgalomba hozását, az ellenlábasok hozzátették: minden csoda három napig tart! Majd elfelejtik! És az égvilágon semmit nem tettek a termék megismertetése érdekében. Igazuk is lett volna, ha a termék valóban csak „csodaszer” lett volna, és nem hat. De hatott, erősebbé tette a szervezet ellenálló képességét, gyógyultak tőle a betegek. Ez ma is így van, sőt. Több mint négy évtized telt el a gyógyító cseppek megjelenése óta, azóta felgyorsult körülöttünk a világ, és benne a mi életünk is. Több a környezeti ártalom, még kevesebb természetes tápanyaghoz jutunk, miközben az egészségünket támadó kórokozók egyre ellenállóbbak. Szervezetünk egészségvédelme több gondozást igényel. Nyugodtan állíthatom, hogy a Béres Csepp ma aktuálisabb, mint valaha.

Mikor döntött úgy, hogy az édesapja nyomdokaiba lép?
Amikor 1989-ben a részvénytársaság megalakult, én sikeres kutatóvegyészként dolgoztam az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében. Ugyanakkor gyermekként és szakmabeliként is mindig érzékenyen követtem édesapám munkáját. Az új rendszer meghozta a lehetőséget, hogy mellé állhattam. Nem gondolkoztam sokat. Elsősorban nem az üzleti lehetőség, még csak nem is a szakmai kihívás motivált, hanem legfőképp édesapám támogatása. Akármilyen bizonytalan jövő állt is előttünk, nekem atyám mellett volt a helyem. Feleségemmel együtt gyakorlatilag az induláskor csatlakoztunk a céghez. A Béres-történelem egy új fejezete kezdődött el 1989-ben.

A Béres márkanév nem csak a gyógyhatású készítmények által vált ismertté, hiszen időközben megalapították a Béres Szőlőbirtok és Pincészetet is. Hogyan férnek meg egy név alatt az eltérő termékek?
Gyakran kérdezik ezt tőlünk, s mi azt válaszoljuk, hogy a lehető legjobban. Mindkét területen lehet magas színvonalú, megalkuvás nélküli munkát végezni. Borkedvelők vagyunk, sokat jártunk a különböző borvidékeken, megismerkedtünk borászokkal, és megszerettük őket. A 90-es évek első felében már gondoltunk borászat alapítására, de csak 2002-ben szántuk rá magunkat. Nem tudtunk ellenállni egy csodálatos területnek Erdőbényén, belevágtunk. Elsősorban a borok és borászok szeretete vezetett minket a vállalkozás megalapításához. Ma 45 hektár termőszőlőnk van, és évente körülbelül 150 ezer palack bort készítünk. Gyógyító szereink és boraink szellemisége nem áll messze egymástól. Készítményeink az egészségünket szolgálják, és ezt tudja tenni a jó bor és a kulturált borfogyasztás is. Hozzá tud járulni az egészségünkhöz, erősíti a lelkünket, és sok közösségi élményt teremthet, mely szociális egészségünket táplálja. Az sem mellékes, hogy a Béres Csepp és a tokaji aszú is hungarikum.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin GYÓGYÍTÓK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!