A Facebook idén lett 13 éves. Fiatal kora ellenére már alapvetően és visszavonhatatlanul megváltoztatta kapcsolattartási és információfogyasztási szokásainkat. Szinte felfoghatatlan mennyiségű adat halmozódik fel a legnépszerűbb közösségi portálon és annak szerverein, amely szinte mindent tud rólunk, de mi, a felhasználók is innen tájékozódunk, legyen szó akár valamelyik ismerősünk életéről, vagy épp a világ híreiről. Időről időre felmerülnek összeesküvés-elméletek nemcsak arról, hogy mihez kezd a rólunk megszerzett adatokkal a FB, de gyakran megkérdőjelezik az információszerzés korrektségét is, hiszen gyakorlatilag átláthatatlan honnan, hogyan szerzi be a cég az adatainkat, és még kevésbé tudjuk, hogy mikor és hogyan használja fel.

Mára megkerülhetetlen információforrássá vált a social media, amiben a Facebook vezető szerepe egyelőre megingathatatlannak tűnik. Míg korábban rákerestünk egy online újságra, és ott elolvastuk a számunkra érdekes híreket, ma már a világ híreiről, érdekességeiről elsősorban a barátainkon, ismerőseinken keresztül értesülünk a Facebook Hírfolyamából, és a híroldalakra, egyéb weboldalakra is a leggyakrabban innen érkezünk.
Az egyik legnagyobb félreértés, hogy általában a Facebookra mint egy egységes platformra gondolunk, pedig az információszerzés szempontjából is meg kell különböztetni a Hírfolyamot, és a különböző csoportokat. Ezek a felületek különbözőképpen funkcionálnak, mind-mind más jellegű információforrások, és másként is használják őket a felhasználók. Van, aki csak a csoportok miatt lép be az oldalra, és a szakmai hírekről is innen tájékozódik, de van, aki a szakmai és a privát híreket vegyesen fogyasztja (pl. szakmai csoportok és Hírfolyam párhuzamosan) – árnyalja a képet Lévai Richárd online marketing tanácsadó.

 

Infobuborék – Hogyan befolyásolja döntéseinket a Facebook?

A Facebook nem titkolt célja, hogy a felhasználók lehetőleg minél hosszabb időt töltsenek el a felületen. Ezt úgy tudja sikeresen elérni, hogy – preferenciáink, érdeklődési körünk ismeretében – olyan tartalmakat mutat meg nekünk, ami érdekel minket, ez pedig legtöbb esetben olyan, amivel egyetértünk, amivel azonosulni tudunk. Ez egyrészt a felhasználó számára kellemes és kényelmes, de ugyanakkor fontos és aggasztó, hogy ha nem találkozunk ellenvéleménnyel, a gondolkodásunk, az érdeklődésünk jelentősen beszűkülhet, és gyakran a minket érintő témákról is csak egyoldalúan szűrt információkkal találkozunk, ez pedig a döntéseinket jelentősen befolyásolhatják.
„Az infobuborék valós probléma, de ne felejtsük el, hogy régen is hasonló buborékban éltünk: nem volt mindegy, hogy valaki a Népszabadságot vagy a Magyar Nemzetet vette-e meg, milyen volt a baráti köre, a családja. Azaz régen a közvetlen környezetünk zárt buborékba, ma pedig az olyan nagy cégek, mint a Google és a Facebook. Ez káros, a cégek is tudják, és próbálnak is – néha nagyon izzadságszagúan – tenni ellene. Jó példa erre a nemrégiben botrányos módon bevezetett Felfedező hírfolyam (Explore Newsfeed). Ez egy alternatív hírfolyam, amely olyan információt is el tud juttatni a felhasználóhoz, ami egyébként a feliratkozásai alapján nem jelenne meg a hagyományos Hírfolyamban. Az infobuborék egyik veszélye, hogy a hozzánk eljutott információk által hozunk döntéseket, akár politikai választásokat is befolyásolva. Gondoljunk a tavalyi amerikai elnökválasztásra. Rengeteg hír látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az oroszok mennyi álhírrel, trollal és kamuoldallal segítettek megnyerni Trumpnak a választást, ezt nyilván száz százalékos bizonyossággal sosem fogjuk megtudni. Ugyanakkor az a mód, ahogy Trumpék kihasználták a Facebook adta célzási lehetőségeket, az egyrészt példaértékű, másrészt nagyon ijesztő. Azon adatok alapján, amit a felhasználókról tud a Facebook – és mindent tud –, mikroszegmentáltan tudott információkat eljuttatni a választópolgárokhoz, nem is azért, hogy rá voksoljanak, hanem azért, hogy Hillary Clintonra ne menjenek el szavazni. És működött.” – mutat rá az információs burok hatalmára Lévai Richárd.

Ijesztő, de tényleg mindent tud rólunk

A közösségi média felületei minél jobban megismernek minket, annál jobban tudnak érdekes hirdetésekkel megcélozni bennünket – és nagyrészt ebből élnek. Azaz a cél, hogy lehetőleg mindent tudjanak rólunk, és ez aggasztóan jól sikerül nekik. A Facebook a gyűjtött információk alapján kategorizálja a felhasználóit, ez az adathalmaz a hirdetések célzásánál (szó szerint) kincset ér.
Az adatok egy részét maguk a felhasználók adják meg a regisztrációkor és az adatlap kitöltésével. Idetartozik többek között a születési dátum, a nem, az általános alapadatok, iskolák stb. Sokkal nehezebben nyomon követhetőek azok az információk, amelyeket a Facebook gyűjt be a felhasználókról. Részletesen fel vannak tüntetve a Helpben, de ezeket a tájékoztatókat általában senki nem olvassa el, de még ha meg is teszi valaki, egy laikus számára nehezebben értelmezhető, mint egy marketingszakembernek.
Az oldal számtalan módon szerez rólunk adatokat, nemcsak egyszerűen azt figyeli, hogy mit és hol lájkolunk vagy osztunk meg, tudja, hogy milyen weboldalon mennyi időt töltöttünk (akár anélkül, hogy lájkoltuk volna, ugyanis az oldalakon található különböző lájk- és megosztás-gombok, valamint a hozzászólás-dobozok mintegy „kémprogramként” üzemelnek a Facebook számára).
Figyeli, hogy kivel kommunikálunk a legtöbbet, milyen adatokat (pl. címjegyzékeket, fotókat, stb.) töltünk fel, vagy „csak” szinkronizálunk egy másik telefonnal, tablettel. De hozzájuthat akár a bankkártyaadatainkhoz is, amennyiben a Facebook szolgáltatásait vesszük igénybe egy banki tranzakciónál (adományozás, vásárlás).
Óriási adathalmaz az is, amit a kommunikációs eszközeinken keresztül gyűjt be rólunk a rendszer – ezekre egy átlagos felhasználó nem is gondol (és miért is tenné?).
„Amikor mondjuk útközben a telefonon »fészbúkozik« valaki, a rendszer akár méterre pontosan meg tudja határozni a földrajzi helyzetét, például azzal, hogy milyen wifik mellett ment el, még akkor is, ha nincs feljelentkezve rá. A telefon típusa alapján is be tud sorolni lately adopter, vagy éppen early adopter kategóriába, akinek például még mindig régebbi készüléke van, azt nem fogja a rendszer az újdonságkeresők köré sorolni.” – villant fel pár kevésbé nyilvánvaló opciót a szakember.

Forrás: Lévai Richárd: Hogyan készíts eredményes Facebook hirdetéseket 2.0, RG Stúdió, 2017
Közösségi marketing kalandozások (Facebook-oldal)

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin VIRTUDÁS című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!