Dobó Mátyás főtevékenysége a digitalizációs fejlesztéseket érinti, élete egy másik szegmensében pedig csapatával, az Endless.Consultinggal szervezi a SMART Konferenciát, amelynek végén általában úgy dönt: ez volt az utolsó. Aztán valahogy mégis jön a következő. Véleménye szerint a politika nem szabhat határt a technológiának, a díjak leginkább a helyzetbe hozásról szólnak, de motiválni lehet velük azokat az alkalmazottakat is, akik egyébként nem kapnának elismerést. A szakembert a folyamatosan megújuló és lassan évtizedes múltra visszatekintő SMART Konferenciáról kérdeztük.

 Milyen tematika mentén érdemes 2018-ban konferenciát szervezni?
Attól függ, például a B2B szegmensben, amely a SMART Konferenciának is célterülete, sok olyan vállalati trend van, amely aktuális és érdekli, érinti a cégeket. Ilyen a rendkívül gyorsan fejlődő technikai környezet, ezen belül is az automatizáció, a mesterséges intelligencia és a cybersecurity területei. Azt látom, hogy a legtöbb cég „IT-csapdába” került: a költségeik nőnek, de a fejlesztési folyamataik lassulnak. Mi azt gondoljuk, hogy érdemes ezzel foglalkozni. 

Magyarországon mennyire jellemző ez az IT-csapda?
Ez egy globális trend, aminek van azért pozitív oldala is: az IT-szakma dinamikusan fejlődik, és nagy pénzeket lehet keresni vele. Ha Magyarországot nézzük, nagyon sok nemzetközi technológiai cég létesített itthon kirendeltséget. Ez azt eredményezte, hogy a hazai vállalkozások nem tudtak megfelelő ütemben reagálni a változásokra: a díjszabások megnőttek, a jó minőségű munkaerő pedig hiánycikké vált, és ezek a leányvállalatok arra kényszerülnek, hogy betagozódjanak egy szoftver által teljesen automatizált, globális gyártási láncba. Ehhez pedig sokat kell fejleszteniük.

 

A digitalizáció manapság tényleg komoly szervezőerővel bír, sok cég rendez ennek kapcsán konferenciát. Hogy lehet kitűnni a tömegből?
A piaci pozicionálás nagyon fontos, de a megfelelő stílus is meghatározó. Amíg a legtöbb rendezvény a napi praktikus tudás átadására fókuszál, mi próbájuk a highbrow image-et képviselni. Igyekszünk egy olyan narratívát felmutatni, amelyben sikeres cégek és vezetőik bemutatják a humán és a menedzsment oldalt is. Továbbá, annak ellenére, hogy többnyire magyar előadókat vonultatunk fel, igyekszünk nemzetközi hangulatot teremteni. Az idei évünk is sikeres lesz, ez már most látszik, főleg úgy, hogy nem vagyunk nagy cég és állami támogatást sem kaptunk.

Ez lesz a 9. SMART Konferencia. Mennyit változott a rendezvény a kezdetek óta?
Rengeteget. Eredetileg egy mobilalkalmazásokat fókuszba helyező konferencia voltunk. Amikor elkezdtünk ezzel foglalkozni, akkor jelent meg az App Store Androidon és iOs-en. Két év múlva bevontuk a Windows-platformokat is, illetve a további trendeket. Aztán megéreztük, hogy ennek vége, kibeszéltük a témákat. Nagyjából három éve eldöntöttük, hogy átpozícionáljuk magunkat egy általánosabb, innovációs konferenciává. Ez nem volt veszélytelen lépés, mert egy erős fókusz mellett az érdeklődők tudják, hogy mit képviselsz, tehát elmélyedtél abban a speciális szegmensben. Idén elkezdtünk azzal is foglalkozni, hogy bemutassuk a technológiai innovációk emberi oldalát is, amelyet az angol human consequences-nek hív. Azt érzékeljük, hogy sokakban jelen van a digitális optimizmus, de amellett a félelem is, és ezek mélyebb értelmezése ritkán fogalmazódik meg. Ennek idén egy külön helyszínt szentelünk.

Vannak olyan konferenciaszervező cégek, akik komolyabb témák tárgyalásához – amilyen a digitalizáció is – nem szakembereket, hanem közismert személyeket kérnek föl. Mire van nagyobb szükség?
Ez egy jó irány szerintem, mert az emberek önmagukban nem tudják befogadni az újdonságokat, jó, ha ezek az információk egy ismert hordozón keresztül érkeznek. Nekünk is vannak olyan előadóink, akik a maguk területén nagyon ismertek – például Zaher Gábor –, de alapvetően digitalizációs kérdésekkel nem foglalkoztak. Ugyanakkor attól függetlenül, hogy nem ez a szakterületük, a technológia ugyanúgy része az ő életüknek is. Legyünk őszinték, az okostelefonok okozta függőség egy létező jelenség, amellyel gyakorlatilag bárki találkozhat, aki használ ilyen eszközt. Érdemes róla beszélni.

Akkor ez újítás?
Igen, korábban a nemzetközi előadókra fókuszáltunk, így sikerült a Waze és a Spotify vezetőit elhoznunk. De picit megfordítanám: az elmúlt kilenc évben sikerült rájönnünk, hogy ki az, aki jó előadó – aki tíz percben értelmesen el tudja mondani azt, amit akar. Vannak olyan típusú színészek, akik bármit játszanak, megnézzük őket, mert annyira kiemelkedőek. Mi is próbálunk arra fókuszálni, hogy meglegyen ez az érzés.

Sok a visszatérő előadó?
Kétfajta rendezvény van: a nagyon kitalált, megszerkesztett, percről percre felépített, tematikákkal összekapcsolt, amilyen például a TED is. Továbbá vannak azok – és mi is idetartozunk –, amelyek próbálnak minél nagyobb merítésből dolgozni. 70-100 előadónk van évente, ami nagyon sok. 80 százalékuk pedig évről évre új. Gyorsan pörög a piac, mindig jönnek az új vállalkozások, startupok, az új szereplők.

Saját szakmámból kiindulva, nem mindig könnyű rábírni valakit, hogy nyilatkozzon. A SMART-ra mennyire nehéz elcsábítani az előadókat?
Vannak, akiket nagyon nehéz megmozgatni, bár szerintem mindenki ugyanazzal küzd. Az emberek elveszítették azt a képességüket – pont a digitális eszközöknek és a felgyorsult üzeneteknek köszönhetően –, hogy egy-egy dolgot gyorsan végigcsináljanak. Nagyon nehéz felkelteni a figyelmet, mert a megkeresés csak egy a napi több ezer üzenet közül, így nehéz elérni ezeket a szereplőket. Ez egy össztársadalmi probléma, amely a munka kárára megy.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin PLAKÁTVAGÁNYOK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!