Az állandóan változó, évszakonként megújuló és gyakran a múltba visszatekintő divat a szavak nélküli kommunikáció része. Minden forma és szín, minden szabászati megoldás és díszítés a viselőjéről mesél, hordjon akár egy sorozatgyártott konfekcióterméket vagy egy egyedi készítésű ruhadarabot. Az öltözködés évszázadok óta kifejezi az egyén társadalomban betöltött pozícióját, anyagi helyzetét és az aktuális lelkiállapotát is. Ez a ma már dollármilliárdos biznisz nem lenne sehol, ha a történelem során nem bukkantak volna fel olyan tehetséges forradalmárok, akik az adott korszakhoz igazítva megújították a viseletet. A következő összeállításban a XX. század legjelentősebb divattörténeti alakját, Coco Chanelt ismerhetik meg.

 Talán nincs is olyan ember a földön, aki ne hallotta volna az isteni Coco Chanel nevét. Megalapozta a modern divatot, a francia elegancia és haute couture első számú nagykövete volt, aki a XX. század elején a nagyvilágra nyitott és felszabadult nők úttörője lett. Megszabadította a nőket a fűzőktől, bevezette a rövid szoknya viselését, a nevéhez kapcsolódik a kis fekete ruha, a tweed anyagból készített kosztüm, a csillogó ékszerek és többsoros gyöngyök használata, na és persze a világ legnépszerűbb parfümje, a Chanel N°5 is. Stílusát a letisztult vonalak, egyszerű szabászati megoldások jellemzik, és közös nevezőre hozta a kényelmet és az eleganciát.
Gabrielle „Coco” Chanel 1883. augusztus 19-én született a franciaországi Saumur-ben. Édesapja vándorkereskedő volt, édesanyja varrónőként dolgozott, a család igencsak szerény körülmények között élt. A kis Gabrielle és két lánytestvére árvaházba kerültek – két fiútestvérük pedig egy tanyán segédmunkásként kapott munkát –, miután az anyjuk 33 éves korában tuberkulózisban meghalt, az apjuk pedig Amerikába ment szerencsét próbálni. A zárdában töltött kemény évek mély nyomot hagytak Gabrielle lelkén, ami később a művészetében is megmutatkozott. Egyes vélemények szerint a markáns vonalvezetés, a keményített gallérok, a fekete-fehér éles kontrasztjai ezekre az évekre vezethetők vissza. 18 éves korában a moulins-i Notre-Dame intézetbe került, ahol elsajátította a varrás minden apró fortélyát. 1903-ban már babaruhák és kelengyék készítéséből élt. Rövid kitérőt tett a színpadok reflektorfényébe is, több kávézóban, mulatóban is sanzonokat énekelt, későbbi Coco művésznevét a Qui qu’a vu Coco dans l’Trocadéro? című slágerből kapta. A bájos Chanelt jómódú udvarlók vették körül, Étienne Balsan hivatalnok segítségével bepillantást nyert a felsőbb társadalmi rétegekbe, megismerte az etikettet is. Balsan baráti köréből ismerte meg az első világháború idején szénszállításból meggazdagodott Arthur Capelt, akit később „Boy” néven Coco első szerelmeként emlegettek. 1909-ben Párizsban összeköltöztek. Capel anyagi hozzájárulásával Chanel megvásárolta Balsan garzonlakását, ahol kalapkészítő műhelyt és szalont nyitott. A Vendôme tértől pár percre, a párizsi elit központjában, a 31 rue Cambon szám alatt rendezte be székhelyét, 1913-ban Deauville-ban, majd Biarritzban kezdett terjeszkedni.

 

A parfümök királynője

A kalapok mellett ruhákat, ékszereket és szépségápolási termékeket kezdett árusítani. A legendás Chanel N°5 parfüm története 1921-ben kezdődött, amikor Ernest Beaux parfümkészítőt megbízta egyedi illatok előállításával. A felkínált minták közül az 5. fiolát választotta az alábbi indoklással:

„A kollekciómat az ötödik hónap ötödik napján indítom el a piacon, így hagyjuk meg neki az ötös számot, amely majd szerencsét hoz neki is.”

A korszak nagy kedvence, a virágillat után ez a parfüm lett az első mesterségesen előállított illatszer, ezek után minden divatház piacra dobta a saját parfümjét. Chanel ekkor az emigráns orosz herceggel, Dmitrij Pavlovics Romanovval élt, aki a cári testőrség vodkásüvege alapján tervezte a Chanel N°5 első üvegcséjét.

Coco Chanel a munkássága mellett jelentős társadalmi életet élt, írók, táncosok, művészek vették körbe, szoros barátság fűzte Igor Sztravinszkijhez, Pablo Picassóhoz és Salvador Dalíhoz. Westminster hercegével, Hugh Grosvenorral hat évig alkotott egy párt, aki 1928-ban Skóciába vitte. Divattörténeti feljegyzések szerint a legendás Chanel-kosztümök tweed anyagához és jellegzetes formavilágához innen merített ihletet. Márkája sikkes, aranygombokkal és kontrasztos szegélyekkel ellátott kosztümjei kényelmet és eleganciát biztosítottak viselőiknek. Az egyenes szabás, a válltömés nélküli kabátka, a merevítők nélküli forma gyorsan elterjedt. Maga Jackie Kennedy is egy rózsaszín Chanel-kosztümöt viselt a dallasi merényletkor. Ez a formavilág a mai napig töretlenül népszerű.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin VEZETŐK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!