A műszaki pályaorientációt és a hazai szakképzés digitalizációját választotta fő küldetésének a Makerspace közösségi alkotóműhely. A saját fejlesztésű tanári kézikönyvet, munkafüzeteket, digitális segédanyagokat és alapanyagokat is tartalmazó egységcsomagok az egyéni kreativitást, a csoportos együttműködést és a technológiai készségek átadását egyaránt biztosítja, azzal a céllal, hogy a jövő munkavállalóit versenyképessé tegye. Az alkotóműhelyekben játszva ismerkedhetnek meg a gyerekek a XXI. századi alkotói folyamatokkal.

A makerspace mozgalom

A digitalizáció alapjaiban alakítja át a munkaerőpiacot – ami automatizálható, azt automatizálni fogják. Nem jósolható meg pontosan, milyen szakmák lesznek a következő húsz-negyven évben, de vannak olyan készségek és képességek, amelyekre bátran építhet a jövő munkavállalója: a csapatmunka, az emberi kommunikáció, a kreativitás kibontása és a digitális tudás. A változások közepén a pályaorientáció szerepe felértékelődött, amelyre már középiskolás kortól érdemes fókuszálni.
A makerspace mozgalom a hagyományos és modern megmunkáló eszközök és a digitális technológiák ötvözését tűzte ki célul. A telefonok és tabletek után a kézzelfogható alkotások új értelmet és értéket kaptak programozható elektronikai eszközök ötvözésével.
A Makerspace.hu csapata több mint öt éve, itthon elsőként nyitott olyan digitális közösségi alkotóműhelyt (DKA), ahol a XXI. századi alkotói folyamatokkal játszva ismerkedhetnek a felhasználók. Ma már több mint ötezer, a hagyományos barkácseszközök mellett 3D-s nyomtatót, lézervágót, programozható robotkarokat, valamint különböző modulárisan felépíthető mikroelektronikai elemeket (szenzorokat, motorokat, vezérlőegységeket) kínáló műhely van világszerte. Ezek egyre népszerűbbek, és több állam digitális oktatási stratégiájának szerves részét képezik. Ezek az alkotóműhelyek ugyanis nemcsak a kreativitás megélésére vagy valamiféle konstruktív kikapcsolódásra jók.

„Az ezekben a műhelyekben szocializálódó fiataloknak már nem kell külön elmagyarázni, hogy fenyegetés vagy lehetőség-e a robotika, hogy mi az az ipar 4.0, hogyan bánjanak a mesterséges intelligenciával, és hogyan veheti ki a részét ebből a folyamatból az ember”

 

 

 

 

 

– érzékeltette Fuchs Péter, a Makerspace.hu vezető fejlesztője a műhelyek kínálta távlati előnyöket. Ezt felismerve tudatosan a tananyagfejlesztésre kezdtek koncentrálni, és létrehozták azt a tizenöt részből álló tananyagcsaládot, amelyet a Digitális Oktatási Konferencia és Kiállításonmutattak be először a szakmai nagyközönségnek.

A szuperhősteremtéstől a városépítésig

A csomagok közös jellemzője, hogy valamilyen, diákok által alakítható kerettörténet köré épülnek, a diákok pedig ebbe belehelyezkedve sajátítják el a 3D-s nyomtatás, a lézervágás, a CNC esztergálás, az elektronika és a robotika alapjait. „Magyartanárként a szuperhős tematika a kedvencem. A gyerekek a saját szuperhőseiket alkotják meg, amelyek legtöbbször személyes, belső érzések, élmények tolmácsolóivá válnak” – mondta Buda Barna, a Makerspace tananyagfejlesztő pedagógusa. Ebben a folyamatban segítenek azok a technológiák, módszerek, amelyek a digitális alkotóműhelyekben találhatóak, kiegészülve a kreatív írással, alkotópedagógiával. A hősök a megszületésük után érdekes és szórakoztató kihívásokon mennek keresztül, ugyanakkor erkölcsi és etikai kérdéseket is körbejárnak. Így tudják a résztvevők a kreatív energiájukat komplex érzelmek kifejezésére fordítani. „Mi arra akarjuk rávenni a gyerekeket, hogy létrehozzák a személyiségtípusukhoz legközelebb álló karaktert. Volt már krokodilember és palacsintaszörny is, akinek a szomorú gyerekek felvidítása volt a küldetése palacsintasütéssel. A különböző kalandok után egy őrületes társasjátékban vesznek részt, ahol a karakterek eszközeivel és jellemzőivel harcolhatnak. A fő ellenséget is ők alkotják meg a félelmeikből kiindulva, így volt már lépcső vagy hétfő is” – részletezte az alkotói folyamatot Buda Barna. A gyerekek prezentációs képességét is fejlesztik, hiszen minden karakter megalkotása után be kell mutatniuk a többieknek azok jellemzőit.  

A jövő városában a foglalkozás résztvevőinek létre kell hozniuk egy okosváros lekicsinyített mását, amelynek arculata a gyerekek képzelete és ötletei szerint formálódik. „A szakkör egyben társadalmi kísérlet is, mivel olyan kérdéseket is körbejárunk, mint a városok problémái a jelenben és a jövőben, az irányíthatóságuk, a fenntarthatóság, vagy mint a megújuló energia. Mindenki kap egy területet, ahol különböző felelősségi kört kell betöltenie, mint a városvezetés, az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, a környezetvédelem, és együtt kell dolgozniuk” – mutatta be a tananyagfejlesztő pedagógus a legnépszerűbb tematikát. A résztvevők olyan technológiákat használnak fel a városmodell és a kapcsolódó tárgyak létrehozásához, amelyeket szerintük a saját életükben is használni fognak a jövőben. Érdekes megfigyelést tettek a pedagógusok arról, hogy milyen városok épülnek a különböző korosztályoknál: a fiatalabbak idealisztikus, az idősebbek pedig már apokaliptikus városokat képzelnek el.
Ezek mellett vannak még űrmérnökök, akik el akarnak jutni a Marsra, és benépesíteni a bolygót, vagy időutazók, akik négyszáz évet repültek előre az időben, és barbár törzsek között találták magukat. A globális felmelegedés témában a gyerekek önállóan tervezhetnek olyan úszó várost, amely az óceánok vízszintjének kritikus megemelkedése után lehetőséget ad a túlélésre. A világ kultúrái tematikában a fókusz a kulturális empátián és a szokásrendszerek megértésén van.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin PÁLYAVÁLTÓK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!