Home»Online»Szia! Jókor hívlak? – Tények és tapasztalatok az MLM-ről

Szia! Jókor hívlak? – Tények és tapasztalatok az MLM-ről

1
Shares
Pinterest Google+

Gonosz átverés vagy a világ legnagyobb lehetősége? Kulcs a szabadsághoz vagy szekta, amely foglyul ejt? Körüljártuk az MLM jelenséget.

 Sokunknak összeszorul a gyomra, ha egy rég nem látott osztálytárs vagy távoli rokon telefonál, röviden a hogylétünk felől érdeklődik, aztán elmondja, hogy megtalálta a világ legjobb üzleti lehetőségét, és minket is szívesen beavatna. Ilyenkor biztosak vagyunk benne, hogy egy hálózat csapdájába került, átverés áldozata lett. Holott a multi level marketing elven működő cégek már hosszú évtizedek óta sikerrel működnek a világ számos országában, és vannak, akikhez ez az értékesítési és életforma tökéletesen illeszkedik. Átverés-e az MLM? Mit kér, és mit nyújt valójában, milyen csapdái, buktatói lehetnek? Ezt a kérdést a saját tapasztalataink mellett két szakavatott kísérővel járjuk körbe. Ők Mócsai Orsolya, aki egy multinacionális vállalatnál befutott két évtizedes, sikeres karriert és középvezetői posztot hagyott hátra az MLM-ért, valamint Varga Andrea, akit a Való Világ című valóságshow második évadában, Kismocsok néven ismerhettek meg a tévénézők.

Piramis vagy legális üzlet?

Az MLM-rendszerek lényege, hogy a hagyományos marketingmegoldások, a tömegmédiában futó reklámok helyett a termékek népszerűsítését a hálózat tagjai maguk végzik, akik az alájuk beszervezett értékesítők/fogyasztók forgalmából több szint mélységig részesednek egy kifizetési terv (kompenzációs séma) alapján. A belépőket a kizárólag a rendszeren belül megvásárolható árucikkekről vagy szolgáltatásokról, valamint a hálózat felépítéséről is folyamatosan képezik.

A hálózatos felépítés miatt az MLM-cégeket gyakran éri az a vád, hogy voltaképpen piramisjátékot üzemeltetnek, vagyis az egész rendszer arról szól, hogy a később belépők befizetéseiből a korábban belépett, illetve a magasabb szinten elhelyezkedő tagokat fizetik. A módszer egyik úttörője az 1959-ben alapított amerikai Amway, az Amerikai Egyesült Államok 29. legnagyobb magáncége. (Az alapító Richard DeVos épp az idén, szeptember elején hunyt el, 92 éves korában.) Az Amway-jel kapcsolatban a Federal Trade Commission, az USA versenyfelügyeleti szerve már 1979-ben azt a döntést hozta, hogy a tevékenysége nem minősül piramisjátéknak, mert a disztribútorait nem fizeti közvetlenül az új tagok toborzásáért, nem kell eladhatatlan árucikkekből nagy készletet vásárolniuk, a tagoknak egy előírt minimális szinten fenn kell tartaniuk a folyamatos értékesítést, és az eladhatatlan árut a vállalat visszavásárolja. (Néhány kérdésben ugyanakkor elmarasztalták a céget, ezekre később kitérünk.) Ez nem jelenti azt, hogy egyetlen MLM-szervezet sem lenne piramis. Jellemzően a valós, piacképes termék megléte az, ami a piramisjáték vagy tisztességes vállalkozás kérdésében dönt. Mócsai Orsolya szerint az Amway óta mintegy 30–40 ezer MLM-cég jelent meg a világon, és ezek egy jó része valóban arra szerveződött, hogy új belépőként, egytermékes vállalkozásként néhány év alatt letarolja a piacot, majd fenntarthatatlannak bizonyult. Mindössze 10–15 szervezet jutott el az egymilliárd dolláros forgalomig, és 5–6 olyan létezik, amely – akár tőzsdei szereplőként – átlátható üzleti és termékfejlesztési folyamatokkal működik. Ha valaki abban gondolkodik, hogy kipróbálja magát az MLM-ben, érdemes egy ilyen több évtizedes múltú, megbízható céget választania partnerként. Ilyenek például az Amway, a Forever Living Products, a Herbalife és a Nu Skin Enterprises.

Létezik mesés meggazdagodás?

Az MLM-cégekkel kapcsolatban az embernek az az egyik legelső benyomása, hogy gyors meggazdagodást ígérnek a belépőknek. Ez különösen a kezdeti időszakra, Magyarországon a rendszerváltás körüli időkre volt igaz, és egyike volt az Amway-jel kapcsolatban meghozott ítéletnél már említett elmarasztaló pontoknak is. A szegény sorból jövő, mára szupersportkocsikat gyűjtő és luxusnyaralásokon fotózkodó hálózatépítő sztárok a bemutatók elengedhetetlen kellékei voltak. Természetesen nem minden csatlakozó lesz multimilliomos, sőt egyes becslések szerint a belépőknek bő fele soha nem keres semmit a hálózatban. Ugyanakkor tény, hogy egy jól felépített szervezet tisztességes mértékű és elméletben korlátlan jövedelmet képes biztosítani a hálózatépítőnek. Sokak számára épp azért tűnik a legtisztességesebbnek ez a forma, mert a bevételek az egyén által befektetett munkán múlnak. Bárki kereshet többet, mint a korábban belépettek, akár az őt beszervezők (akiket szponzoroknak, felsővonalnak, menedzsereknek is neveznek), ráadásul a felette állók kifejezett érdeke, hogy őt a sikerhez segítsék. Ez a hagyományos vállalatokkal összehasonlítva mindenképpen jelentős különbség.

A gyakorlatot vizsgálva: Orsolya a főállása mellett kezdett el a Nu Skinnél hálózatépítéssel foglalkozni, és akkor mondott fel a munkahelyén, amikor a jutaléka már stabilan elérte a fix fizetésének szintjét. Azóta a bevétele annak függvényében hullámzik, hogy éppen mennyire foglalkozik a vállalkozásával, vagy mennyire élvezi ki az általa nyújtott szabadságot, de bő fél évtizede ez biztosítja számára a stabil és hazai viszonyok között kiemelkedő jövedelmet. Számára vonzó volt, hogy az MLM-ben az egyén munkabírása nem korlátozza a bevételeket olyanformán, mint ahogyan az egy hagyományos magánvállalkozásban teszi: itt mást is megtaníthat arra, amit ő tud, és ebből tartósan részesedéshez juthat. Andrea már komoly csapatot épített fel, amely szinte önjáró módon működik, és így megtehette, hogy azt csinálja, amit igazán akart: egy iskolában tanárként olyan gyerekekkel foglalkozik, akik hozzá hasonlóan hátrányos körülmények közül jönnek, és próbálja őket is rávezetni arra, hogy van kiugrási lehetőség, ha önmaguk lesznek, és elkerülik a könnyű meggazdagodás, a bűn csábítását, és nem hagyják, hogy a posványba ragadjanak. Ő is azt látja az MLM egyik legnagyobb előnyének, hogy olyan jogdíjas dolgot hozhat létre, amiből utána élete végéig lehet jövedelme. „Ha az ember kinevel szakembereket, és ők jól végzik a feladatukat, akkor a cég ezt nem felejti el” – foglalja össze.

A szabadság csábítása

Az MLM másik nagy ígérete a pénz mellett a szabadidő, a „soha többet nem kell korán kelned, ha nem akarsz” csábítása. Ezzel kapcsolatban leszögezhető, hogy munka nélkül egy hálózatban sem lesz sikeres az ember. Sőt itt – főleg az első időszakban, az építkezés során – egészen közvetlen a kapcsolat a befektetett erőfeszítés és az eredmények között. Orsolya azt is hangsúlyozza, hogy ha valaki nem képes fegyelmezetten beosztani az idejét, az ne csinálja az MLM-et főállásban, mert nagyon el tud úszni egy-egy nap. Ha nem is kell korán kelni, azért itt is van egy napi rutin, amelyet érdemes követni.

Azt is fontos megnézni, hogy a passzív jövedelmeket milyen feltételek mellett fizeti ki a rendszer. Egyes sémáknál előfordul, hogy – a legmagasabb üzleti szinteket kivéve – fenn kell tartani egy folyamatos, legalább minimális szintű üzleti aktivitást, hogy a már felépített hálózatból származó jutalékokat ténylegesen megkapja a vállalkozó, nem lehet teljesen „kiszállni”. Ugyanakkor tény, hogy a rendszer meglehetősen rugalmas: elkezdhető munkaidő után, az intenzitás egyénileg szabályozható, és idővel viszonylag nagy szabadságfok érhető el. Orsolya megfigyelése szerint mostanában például sok kismamával ülnek le beszélgetni, akik számára nincs más lehetőség visszatérni a munkaerőpiacra. Ő is akkor döntött gyermekei születése után az önállósodás – előbb egy fordítóvállalkozás, majd a Nu Skin – mellett, amikor rájött, hogy már nem szívesen marad benn az éjszakai órákban, hogy jelentéseket írogasson, inkább saját maga osztaná be az idejét.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin SVINDLEREK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Milliókat spórolhatunk lakásvásárláskor egy új magyar fejlesztéssel

Következő cikk

Neten támadó sorozatok