Berepülnek-e a hétköznapjainkba a drónok?
Mezőgazdaság, filmipar, média, energetika – csak pár ágazat, ahol elkezdték használni a drónokat az elmúlt években. Ugyanakkor az is bizonyos, csak idő kérdése, hogy azon szektorok képviselői is felfedezzék a bennük rejlő lehetőségeket, amelyekben eddig még nem alkalmaztak drónt. De vajon a mindennapi használatban tudnak majd érvényesülni ezek a repülő szerkezetek? Ezt a kérdést jártuk körbe, a DJI ARS Budapestben készített riportunkat olvashatják.
Még 2015–16 környékén, a gyakornokságom alatt olvastam egy cikket arról, hogy a kategóriájában legnépszerűbb akciókameragyártó vállalat, a GoPro népszerűsége – egyúttal a társaság részvényeinek árfolyama is – rohamosan csökkenni kezdett. Ennek hátterében az állt, hogy megjelentek a piacon az alacsonyabb minőséget nyújtó márkák elérhetőbb árú termékei.
Ha csak Magyarországot vesszük, a népességhez képest csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egy akciókameráért alsó hangon 60–70 000 forintot adjanak ki, nem beszélve a 100–150 000-et meghaladó árú típusokról. Nem véletlen, hogy a hasonlóképpen divatos okosórák piaca is zötyögött ez idő tájt, többnyire a technológiai fejletlensége miatt is (a legtöbb ugyanis akkor tud kielégítően működni, ha van hozzá internet, ami még mindig sokaknak nincs). Ugyanakkor, valljuk be, hogy a valamirevaló smart watchok – legyen szó a Samsung, az Apple vagy akár a Nike termékeiről – 100 000 forintnál kezdődnek. Az aggályokról árulkodik egyik történetem: egyszer, amikor egy személyes ügyemben jártam el a Telekom egyik márkaüzletében, a cég munkatársa azt mondta nekem, amikor az okosórák szóba kerültek, hogy „ennyi pénzért már lehet venni egy tisztességes mechanikusat is!”
Nem véletlen az sem, hogy az okostelefonok „császára”, az iPhone mindig aktuálisan legmodernebb típusának (jelenleg az XS-nek) is van olyan változata, amelynek ára a félmillió forintot is meghaladja. Ami azt is jelenti, hogy a többi országhoz viszonyítva Magyarországon lehet a legdrágábban hozzájutni az eszközhöz, tehát feltehetőleg azért emelnek ennyit az áron, mert érdemes egy szűk réteg körében értékesíteni.
Mindenki örülne egy drónnak
Ennek tükrében meglepődtem azon, hogy Budapesten nyitott márkaüzletet a globális piacvezető dróngyártó DJI, hiszen az akciókamerákhoz, az okosórákhoz és az iPhone-okhoz hasonlóan hiába készülnek a társaság termékei tömeggyártásban, Magyarországon a lakossághoz képest csak egy szűk réteg tud hozzáférni ezekhez az eszközökhöz. „A márkabolt tulajdonosa és egyben a DJI disztribútora a Duplitec Kft., amelynek én vagyok a tulajdonos-ügyvezetője, az üzemeltetést egy külsős cég végzi” – válaszolta kérdésünkre a drónozásban is jártas Nagy György, ezzel megkezdtük beszélgetésünket a társaság képviselőivel a Népfürdő utcai üzlet irodahelyiségében. Hozzátette, hogy az üzletben dolgozó kollégák egytől egyig gyártói tréningeken átesett, profi drónpilóták – a márkabolt üzletvezetője a legutóbb is az Adriai-tengeren, a SeaPromo Regatta egyhetes menedzser-vitorlásversenyen (a DJI ARS mint szponzor) demonstrálta a szeszélyesebb időjárási viszonyok közti drónozás lehetőségeit.
Az ügyvezető szerint nincs olyan terület, ahol ne lehetne egy ilyen repülő robotot felhasználni, majd elkezdte sorolni, kikkel állnak kapcsolatban: említett különböző hatósági szerveket (tűzoltóság, katasztrófavédelem, honvédelem), továbbá energetikai, mezőgazdasági, médiapiaci és a filmipari szereplőket. A DJI egyébként abszolút piacvezető, csak a fejlesztésen 3000 alkalmazottat foglalkoztat a cég a központjában, Shenzhenben, komolyabb konkurense nincsen.
Nagy György ahhoz van hozzászokva, hogy ha valakivel drónokról beszélget, akkor körülbelül 6 és fél perc kell ahhoz, hogy a beszélgetőpartnere felfedezze a drónok lehetséges felhasználási formáját a saját szakterületén. Elmondása szerint mindössze egyetlen olyan ismerőse van, aki állította, hogy nem látja bennük a potenciált, viszont később ő is azzal hívta fel, hogy „hacsak nem…”, szóval mégis talált egy területet, ahol drónokkal ki tudná váltani az emberi munkaerőt a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Például különböző gyárak, üzletek, raktárak feltöltésével – ezzel foglalkozik a lapunk által korábban bemutatott startup, az Aeriu is.
Influencerek, figyelem!
Azzal tisztában voltam, hogy az egyes szakterületeken a drónoknak komoly hasznát lehet venni, ugyanakkor, ahogyan arra a cikk elején igyekeztem utalni, engem elsősorban az érdekelt, hogy egy ilyen eszköz mennyire terjedhet el a hétköznapi használatban. Megkérdeztem hát Nagy Györgyöt, hogy akik betérnek az üzletbe, azok tudatosan a DJI termékek miatt mennek, vagy csak látják az üvegfalakon keresztül, hogy érdekes technológiai eszközök vannak a helyiségben. Azt mondta, még dolgoznak azon – például Magyarországon egyedülálló gyártói rendezvényeken keresztül –, hogy a DJI-ról mindenkinek az üzlet jusson eszébe. Hozzáfűzte, a drónok árát a mennyiség határozza meg, tehát minél többen fognak érdeklődni a drónok iránt, annál olcsóbb típusok is elérhetővé válhatnak.
A DJI legújabb terméke a Mavic 2 sorozat, amely Süli Andor üzletvezető szerint mind az árát, mind a tudását tekintve a fogyasztói kategória legkiválóbbja. De kiknek is készül? – kérdeztem, hiszen az ára félmillió forint körül mozog. Nagy György szerint szinte bárki meg tudja magának venni, aki érdeklődik a „műfaj iránt”, még úgy is, hogy kicsit mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. Az üzletvezető erre rákontrázott: szerinte a közösségi média szereplőinek, olyan tartalomgyártóknak kiváló, akiknek korlátozottak a drónkezelési ismereteik, ugyanakkor a legmagasabb minőségű, egyedileg gyártott képi anyaggal szeretnék gondolataikat illusztrálni. Tehát megéri boltot nyitni? – puhatolóztam tovább, mert arra még nem kaptam választ, hogy mennyi van a magyar piacban. „Ez a mobiltelefonokéhoz hasonló nagyságú üzlet. Maga még fiatal, ezért nem emlékezhet rá, de a 80-as évek végén, a 90-es évek elején voltak a nagy, batár telefonkészülékek. Jelenleg ezen a szinten áll a drónpiac: az akkumulátoroknak erősödniük, a gépeknek könnyebbedniük kell, és még a szabályozás is elég kacifántos” – mesélte az ügyvezető. A minden igényt kielégítő, autonóm, akadályelkerülő repülésre képes drónok mellett a termékpaletta igen széles: „a belépőmodell a Tello” – hívta fel a figyelmet Süli Andor. Nagy György szerint ez a 30 000 forintos árával tényleg mindenki számára elérhető eszköz tulajdonképpen egy drágább parfüm árával vetekszik, karácsonyra tökéletes ajándék. Bár árában a termék a többi „játékkategóriás” drónnal versenyez, a Tello megvásárlásával mégis jobban járnak szeretteink, hiszen a DJI által képviselt minőség és tudás össze sem hasonlítható egy olcsó, noname drón képességeivel.
Körülményes szabályozás
A fránya szabályozottság sok üzleti és technológiai innováció fejlődését tudja gátolni. Ez a drónok esetében sincs másképp, ráadásul a jogalkotók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen egyes típusok 50–60 vagy akár 90 kilométer per óra sebességgel tudnak száguldozni. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy egy drónnal betekintsünk a szomszéd kertjébe – ne adj’ isten a hálószobájába –, mert olyan típusok is vannak, amelyek észrevehetetlenül halkan repülnek. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament a közelmúltban megszavazott egy drónokra vonatkozó törvénycsomagot, amelynek értelmében a drónhasználóknak képzésen kell részt venniük. Nagy György lát is ebben potenciált: szívesen hozna létre a jövőben drónpilótaképző központokat, ahol az érdeklődők elsajátíthatnák a szabályszerű irányítás alapjait.
A szabályozatlanság egyik hátránya, hogy a hazai fogyasztók többsége feketén reptet. Az engedélyezési procedúra életszerűtlen: aki legálisan szeretne drónt használni, annak engedélyt kell kérnie, és 30 nappal a használat előtt be kell nyújtania az igényét az adott területre. Birtokolni a légteret 30 napig lehet, ugyanakkor biztosítást is kell kötnie (éves költség 10 000 forint), sőt fizetnie is kell, 3000 forintot. Gondoljunk bele, ha egy család azt tervezi, hogy elmegy valamikor kirándulni, ahol a családfő drónt eresztene az égbe, akkor milyen körülményes módon kellene ezt elintéznie? Ráadásul mi van akkor, ha épp aznap, amikorra eszközt béreltünk, beborul az ég? A jogszabály pedig nem számol a spontán körülményekkel.
A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin 4.0 című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!