Folyamatosan növekszik az e-kereskedelmi piac, egyre nagyobb az igény a kényelmes vásárlás iránt. Ugyanakkor a piacot meg kell regulázni, sok versenykorlátozó módszert alkalmaznak az online platformok vezetői, de a Black Friday alkalmával is számos simlisséget lehetett tapasztalni.

Négyszer gyorsabban bővül az online kiskereskedelem forgalma, mint az offline-é, illetve egyötödével növekszik az ágazat minden évben – derült ki a Nielsen elemzéséből, amelyet a Piac & Profit közölt. A piackutató becslése szerint 2022-re a vizsgált 34 ország e-FMCG-kereskedelmének éves összforgalma 400 milliárd dollárt fog kitenni, az európai vásárlók negyede pedig már él az online kereskedelem előnyeivel. (Az FMCG a „fast moving consumer goods” rövidítése, magyarul nagyjából „gyorsan forgó fogyasztási cikkek”.) Magyarországon a vásárlók aránya 26 százalék, a jövőben pedig további 8 százalék tervez vásárolni az interneten. Európában az értékesítési dobogó első fokán az Egyesült Királyság áll, ahol a kiskereskedelem forgalmából 6,3 százalékot szel ki az e-kereskedelmi szegmens. Az Egyesült Királyságot Franciaország, Svájc, Olaszország és Hollandia követi.

A növekedés számait alapvetően a piacméret, a bankszámla-ellátottság, az internetpenetráció, valamint az okostelefon-ellátottság határozza meg, növekedésösztönzőként hat a vállalkozásindítás egyszerűsége, a népsűrűség, valamint a megbízható postaszolgálat. A társadalmi gyarapodást befolyásolja a bizalom, a megtakarítással kapcsolatos attitűd, az ellátási-növekedési hajtóerők között pedig megtalálható az e-FMCG-kereskedelemben részt vevő piaci szereplők fejlettségi foka.

A kutatás példaként említi Lengyelországot, ahol az utóbbi időben tapasztalható gazdasági növekedés: a javuló munkahelyi kilátások és az emelkedő jövedelmek húzzák a fogyasztást. A Nielsen becslései szerint a lengyel e-kereskedelem 2022-re közel 2 százalékot hasít majd ki az FMCG-kiskereskedelem forgalmából, amíg 2017-ben még az egy százalékot is alig érte el.

Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy az okostelefonok és az állandó online jelenlét következtében 2017-ben az e-kiskereskedelem meghatszorozódott a hagyományoshoz képest, a vásárlóknál még mindig a készpénz a legnépszerűbb fizetőeszköz, de egyre nő az igény az online fizetés iránt.

Elég rakoncátlan a piac

Mint minden fejlődő ágazatot, az e-kereskedelmet is szabályozni kell, az internetes értékesítésre vállalkozó cégeknek pedig oda kell figyelniük a szerződéskötéseknél, ha nem akarnak komoly bírságot kapni a nyakukba – közölte a Napi.hu a Deloitte figyelmeztetését.

Az e-kereskedelem olyan új piaci megoldásokat eredményezett, amelyek számos versenyjogi és fogyasztóvédelmi kérdést vetnek fel. Az Európai Unió már évek óta szeretne egy egységes digitális e-kereskedelmet kialakítani, ennek fontos része a határokon átnyúló e-piac elterjedésének segítése (lásd keretes írásunkat). Több vizsgálat azért indult el, mert a gyártók kifejezetten megtiltották a forgalmazási hálózatukba tartozó terjesztőknek, hogy a terméküket online is értékesítsék, ami viszont súlyos versenykorlátozásnak minősül. Másik tipikus helyzet, amikor egy gyártó meghatározott szempontok alapján kiválasztott kereskedőkből hoz létre hálózatot, amelyből kizár más forgalmazókat. 

További káros gyakorlat, amikor az értékesíthető termékek minimális árát meghatározzák. Ennek az a célja, hogy a gyártó biztosítsa, hogy a forgalmazók a kínált árucikkeket ne adják olcsóbban, mint a boltok. Az Európai Bizottság több mint százmillió euró bírságot szabott ki elektronikai cikkeket gyártó társaságokra, mert azok rögzítették a termékeik árát. Ugyanakkor az is elő szokott fordulni, hogy a gyártó és a forgalmazó megállapodnak abban, hogy a terjesztő nem értékesíthet más nemzetiségű vagy tartózkodási helyű személyeknek.

Ezenkívül a versenyhatóságoknak több ügyben is eljárást kellett indítaniuk, mert online platformok és ár-összehasonlító oldalak arra kötelezték a szerződő feleket, hogy tájékoztassák őket arról, hogy más felületekkel milyen szerződéseket kötöttek, majd adott esetben ők is elvárták ugyanazokat a feltételeket.

Egységes uniós árak jönnek

Az Európai Unió rendelete értelmében a tagországok online kereskedői december 3-ától nem alkalmazhatnak állampolgárság, lakóhely, illetve letelepedési hely szerint különböző árakat, értékesítési és fizetési feltételeket – közölte a Magyar Távirati Iroda a Taylor Wessing ügyvédi iroda felhívását. Az Európai Bizottság felmérése alapján az unióban működő webkerek 63 százaléka nem teszi lehetővé a más tagországokból kezdeményezett vásárlást, ez pedig súlyosan károsítja az egységes piac kiteljesedését, ezért a hatályba lépő rendelet a területi alapú korlátozással szembeni diszkriminációt felszámolja.

Az e-kereskedelem ünnepe: a Black Friday

A piac fejlődését jól reprezentálja a Black Friday iránti érdeklődés növekedése is: az eMagnak 6,8 milliárd forintos forgalmat hozott az idei e-ker-ünnep, ezenkívül az Index megkeresésére elárulta a cég, hogy összesen 2,7 millió felhasználó látogatta meg az adott napon a weboldalukat. Az is kiderült, hogy a látogatók 65 százaléka mobilról érkezett, ami 8 százalékos növekedést eredményezett a társaság partnereinek, hiszen az eladások 27 százaléka ilyen úton ment végbe.

Az eMag ötödik Black Friday leárazása által generált forgalom 19 százalékkal volt több a tavalyinál, a 2,7 millió felhasználó pedig 40 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbiakhoz képest; a kártyás vásárlást negyvenezren választották.

A portál ezenfelül megtudott pár érdekességet is, mint: összesen 253 859 terméket rendeltek a vásárlók; a csúcspont 7:16-kor érkezett meg, amikor egyszerre 1047 árucikket rendeltek meg a fogyasztók; a legdrágább értékesített autó egy BMW 318d Limousine, a legtöbb termékből álló rendelés pedig 39 árucikket foglalt magába.

További érdekesség, hogy a Media Markt az ominózus napon kénytelen volt szüneteltetni az online vásárlást a beérkezett hatalmas mennyiségű megrendelés miatt. Közleményben azt írták, hogy a leállás miatt a fogyasztóknak a későbbiekben lesz lehetőségük kedvezményes vásárlásra, sőt szükség szerint meghosszabbítják az akciót. A hvg.hu beszámolója szerint a webshopot a társaság az esti órákban nyitotta meg.

A forgalomnövekedés mellett további változás, hogy egyre népszerűbb Magyarországon a Kiber Hétfő, tehát a Cyber Monday, amely a Black Friday online megfelelője. Az Origo arról írt, hogy a lehetséges online vásárlások negyede nem valósul meg, mert a vevők nem tudnak eligazodni a vásárlási folyamatokban, plusz az ügyfélszolgálatoknál általános munkaerőhiány van, emiatt sok esetben nincs meg a kellő támogatás. A Black Friday és a Cyber Monday a részt vevő cégek éves forgalmának akár az 5-7 százalékát is be tudja hozni, sőt ha az egész karácsonyi időszakot nézzük, akkor az éves betevő harmada is összegyűlhet.