Szendrei Ádám pénzügyi coach 29 évesen mondott fel az utolsó munkahelyén, hogy álmai életét élje. Ahogy ő fogalmaz, ekkorra elérte a pénzügyi szabadságot. 2018-ban megjelent a Gazdagodj boldogan című könyve, amelyben az anyagi függetlenséghez vezető hét lépést mutatja be. Hogyan gyűjthet valaki elegendő vagyont, hogy soha többé ne kelljen dolgoznia? Mibe érdemes ezt a pénzt befektetni, ha meg szeretnénk gyorsítani a folyamatot? Egyáltalán, mennyi pénz kell a teljes pénzügyi szabadsághoz? Ehhez hasonló, izgalmas témákról beszélgettünk Ádámmal.

Az ön honlapján az olvasható, hogy a pénzügyi szabadságot szinte bárki elérheti, és nem olyan lehetetlen küldetés, mint sokan gondolják. Hogyan kell ezt elképzelni? És mit jelent egyáltalán a pénzügyi szabadság?
A pénzügyi szabadság alapvetően azt jelenti, hogy nem vagyunk rákényszerülve arra, hogy a pénzért dolgozzunk. Nem kötelező bejárnunk egy munkahelyre, amit nem szeretünk, nem kell aggódnunk a számlák miatt, nincs rajtunk az a nyomás, ami a pénzkereséssel kapcsolatban sajnos sok ember vállára nehezedik. A gyakorlatban ez persze mindenkinek mást jelent. Teljesen más anyagi szükségletei vannak egy fiatalnak, aki egyedül él, és egy középkorú házaspárnak, amely gyermekeket nevel. Ugyanakkor mégis jól elkülöníthető szintekre lehet osztani a pénzügyi szabadságot. Egy elég jó szint, amikor valaki például már munka nélkül is megkeres annyit, amennyiből az alapvető szükségletei fedezve vannak. Ő még nem fog dúskálni a pénzben, ha befejezi a munkát, de aggódnia már biztosan nem kell. A legfelső szint pedig az, ha valaki minden vágyát meg tudja finanszírozni akkor is, ha nem dolgozik soha többé.

Nincsen szakszerű ajánlás, hogy kinek melyik szintet érdemes megcéloznia. Éppen ezért a pénzügyi terveink, céljaink egy nagy adag önismeretre kell hogy épüljenek. Ha tudjuk, hogy számunkra melyik szabadsági fok az elfogadható, melyikért vagyunk hajlandóak megdolgozni, akkor ki tudjuk számolni, hogy ahhoz mennyi pénz kell.

Ha valaki tudja, mit akar, akkor mi a következő lépés? Ön hogyan érte el ilyen fiatalon a pénzügyi szabadságot? Van erre valamilyen biztos recept?
Recept nincs, de kipróbált, bevált stratégiák vannak. Nekem nagy szerencsém volt, mert viszonylag korán, már 21 évesen bekerültem egy pénzügyi tanácsadó céghez. Akkor még nem sokat konyítottam a pénzügyekhez, igazából életbiztosításokat kellett eladnom az ügyfeleknek, ebből állt az ingyenes pénzügyi tanácsadás. Viszont nagyon jó volt ez az időszak arra, hogy belelássak más emberek életébe és anyagi helyzetébe. Meglepő volt számomra, milyen nehéz rábeszélni az embereket arra, hogy tegyenek félre. Holott kívülről nagyon gazdagnak tűntek, mégis havi 10-20 ezer forintot sem tudtak kigazdálkodni a nyugdíjukra. Ekkor eldöntöttem, hogy én nem fogok így élni. Elkezdtem nagyon tudatosan bánni a pénzzel, de közben folyamatosan fejlesztettem magamat emberileg, és szakmailag is. Általában ahogy nő az emberek fizetése, úgy nőnek a kiadásaik is. Én ezt a kettőt tudatosan elválasztottam egymástól: megszabtam egy életszínvonalat, amelyen boldog tudtam lenni, és csak apránként emeltem rajta. Jóval lassabban, mint ahogy a fizetésem nőtt.

A pénzügyi tanácsadó cégtől hamar eljöttem, és saját vállalkozást alapítottam, lett egy saját tanácsadó cégem. Itt nem kell nagy dologra gondolni: csináltam egy blogot, és összekapartam a minimális 500 ezer forintos törzstőkét egy kft. alapításhoz. Ennek nagy része apport volt: a számítógépem és a nyomtatóm. Tehát nem igazán fektettem bele pénzt. De közben még főállásban dolgoztam más cégeknél is. A főállásomból keresett pénzt évekig félretettem és befektettem. Végül is 2017 végén, 29 évesen elegendő vagyonom volt, amiből évtizedekig fent tudtam volna tartani magamat, így elhatároztam, hogy főállású pénzügyi coach leszek.

A legtöbben már biztosan találkoztak pénzügyi tanácsadóval. De miben más egy pénzügyi coach? Hogyan kell elképzelni a munkáját?
A pénzügyi tanácsadás jellemzően termékértékesítésről szól Magyarországon. Valójában ezek nem független tanácsadások, hanem jutalékalapon működő értékesítések. Óriási érdekellentét van a „tanácsadók” és az ügyfelek között, mivel a tanácsadói jutalékot az ügyfelek költségeiből fizetik ki. Vannak viszont olyan pénzügyi tanácsadók, akik nem kapnak jutalékot, őket ezért az ügyfeleknek a saját zsebükből kell megfizetniük. Ez már egy sokkal átláthatóbb dolog, és alighanem jobban is járnak az ügyfelek a valódi pénzügyi tanácsadással. De azért ez ma még sajnos elég ritka itthon. A tanácsadás viszont ekkor is alapvetően egy adott kérdés megválaszolásáról szól, míg a coaching sokkal inkább segít megtalálni a jó kérdéseket. A legtöbbször ugyanis az ügyfél valójában nem a megfelelő kérdéseket teszi fel a tanácsadáson, így hiába kap azokra szakszerű választ, nem feltétlenül veszi hasznát. A coaching sokkal mélyebb: több alkalomból áll, és a célok, a vágyak mélyére megyünk, és lentről építjük fel a teljes pénzügyi tervet. A pénzügyeink megtervezése valójában az életünk megtervezése is egyben, és korántsem egyszerű kérdés.

Ott kezdődik, hogy a legtöbb embernek valójában nincs 100%-ig biztos jövőképe és életcélja, ami a pénzügyeiben számos területen nehézséget okoz. A céltudatos emberek többet keresnek, nagyobb a motivációjuk a megtakarításra, és hatékonyabban tudnak befektetni is. Ha egy tanácsadáson megkérdezi valaki, mi a legjobb befektetés tíz évre, akkor kap egy választ. De a tanácsadó nem fog három órát rászánni, hogy kiderítse, valóban tíz év múlva kell-e majd neki a pénz.

Sokadjára jött elő a befektetés kérdése, és azt gondolom, hogy ez érdekli a legjobban az embereket. Mibe érdemes befektetni, ha valakinek célja a pénzügyi szabadság?
Valóban a befektetési témakör az egyik, amely a legjobban mozgatja az emberek fantáziáját. Ennek egyrészről nagyon örülök, mert valóban fontos, és mindig jó, ha valaki tanulni akar. A másik oldalról viszont megvannak a veszélyei is, mert sokan ettől várják az életük jobbra fordulását: keresik a legmagasabb hozamú befektetést, amivel majd pár év alatt megduplázhatják a pénzüket. Ez az elvakultság viszont könnyen tévútra visz. A magasabb hozamokhoz magasabb kockázatot kell vállalni, és a tőkepiacon elérhető befektetések hozama elég hamar plafonba ütközik. A legtöbb ember esetén nem reális éves 10-15%-os hozamok elérése hosszú távon. Ezek óriási hozamok, és még az amerikai részvénypiac hozama is csak éves 8% körül alakult, nagy ingadozások mellett. Ez persze hosszú távon rengeteg! Fontos okosan befektetni, de a legtöbb embernél nem ez a pénzügyi szabadság kulcsa.

Tipikus eset, amikor megkeres valaki, hogy mibe fektesse az örökölt ötmillió forintját, hogy azt „megforgassa”. Közben kiderül, hogy a keresetéből alig jön ki. Ez jól példázza a tanácsadás és a coaching közti különbséget: az ügyfél anyagi helyzetét nem a befektetés javítaná jelentősen, hanem a bevételei növelése. Az viszont egy teljesen más jellegű beszélgetés. Fontos megérteni, hogy a pénzügyi szabadság elérésének sebessége valójában főként a bevételeink és a kiadásaink közti különbségtől függ, és csak viszonylag kis szerepük van az elért hozamoknak. Könnyű ezt belátni, ha elképzeljük, hogy valaki 600 ezer forintot keres, de 500 ezer forintot el is költ belőle.

Más, aki ugyanúgy 600 ezer forintot keres, de csak 200 ezer forintból él. A 200 ezer forintos kiadást fedezni két és félszer kevesebb pénzbe kerül, mint az 500 ezreset, és 100 ezer helyett 400 ezret tud félretenni. Vagyis az alacsonyabb költség mellett kevesebb pénzt kell gyűjtenünk, és többet is tudunk félretenni. Ennél a példánál maradva sokkal gyorsabban éri el a pénzügyi szabadságot az, aki kevesebbet költ.

Valóban szemléletes példa, de a legtöbb embernek Magyarországon nincs havi 600 ezer forintos fizetése, sőt sokaknak még ennek a fele is nagy pénznek számít. Velük mi a helyzet?
Éppen erről van szó! A legtöbb család ki tud jönni a magyar átlagfizetésből, tehát ez nem lehet akadály. Az érv, hogy „ennyiből nem lehet megélni”, nem állja meg a helyét. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy vannak emberek, akik 600 ezret keresnek, és vannak, akik ennél jóval többet is. Ha tényleg célunk a pénzügyi szabadság, akkor az a jó kérdés, hogy miként tudjuk viszonylag gyorsan és becsületesen megnövelni a bevételeinket, miközben a kiadásainkat nem emeljük olyan jelentősen. És itt válaszolnék arra a kérdésre, hogy mi is a legjobb befektetés a legtöbb embernek: nem más, mint a folyamatos tanulás.

A legtöbben beleesnek abba a hibába, hogy miután kijönnek az iskolapadból, belekényelmesednek egy közepesen rossz állásba, és éveket pazarolnak el anélkül, hogy fejlődnének. Várják az előléptetést, de valójában semmilyen komoly erőfeszítést nem tesznek azon kívül, hogy bejárnak dolgozni, amivel „tapasztalatot szereznek”.

Ez a tétlenség megöli az álmokat. És ezt a tétlenséget erősíti a környezetünk is. Körbenézünk, és azt látjuk, hogy a kollégánk is ennyit keres, meg a barátaink is ennyit keresnek, és levonjuk a következtetést, hogy nem is lehet jól keresni. Vagy ha lehet is, akkor mi bizonyára nem vagyunk rá képesek. De ez csak a fejünkben él. Viszont amit gondolunk, az nagyban kihat arra, amit teszünk. Ha valaki nem hiszi, hogy kereshet havi egymillió forintot, akkor az aligha fog elég kitartóan küzdeni érte. Érdemes ehelyett megnézni néhány magasabb pozíciót, és látni fogjuk, hogy számos céghez keresnek vezetőket milliós fizetéssel. Vállalkozóként, értékesítőként pedig még ennél is többet lehet keresni, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy az álmaink megvalósítása érdekében akár külföldön is szerencsét próbálhatunk.