Befektetés – sokszor találkozunk ezzel a szóval, de lehet, hogy mégsem tudjuk, pontosan mit is jelent. Keverhetjük a tőzsdézéssel, kereskedéssel, és azt érezhetjük, hogy ez egy teljesen más világ. Különlegesnek, kicsit megfoghatatlannak tűnhet, pedig ma már szinte mindenkinek van lehetősége befektetni. Ebben a cikkben megnézzük, hogy mi is valójában a befektetés, és azt is, hogy milyen lehetőségek vannak abban az esetben, ha kifejezetten Magyarországba szeretne valaki befektetni.

A szerző a Pénzügyi Tudakozó munkatársa.

Egy jó befektetés abban segíthet, hogy gyorsabban építhessük a vagyonunkat. Tehát az a célja, hogy több pénzt hozzunk ki a megtakarításainkból azáltal, hogy „dolgozik” a pénzünk. Ha megvizsgáljuk, mondjuk, az amerikai részvénypiac teljesítményét, akkor azt láthatjuk, hogy előfordulnak nagy kilengések, tehát az, aki egyik napról a másikra akarja megtöbbszörözni a pénzét, nem lesz elégedett egy ilyen konstrukcióval.

A befektetések ahhoz segíthetnek hozzá bennünket, hogy hosszú távon tervezve megtöbbszörözhessük a vagyonunkat. Azonban nem minden számít befektetésnek, ami a pénzünk gyarapításával járhat, hiszen sok lehetőség pusztán spekuláció. A különböző opciók között pedig sokszor nehéz különbséget tenni. A közgazdászok számos definíciót alkottak a befektetésre. Ha ezeket összegezzük, azt kapjuk, hogy a befektetés egy mélyreható elemzés során kiválasztott eszközvásárlás, ahol az eszköz jövőbeni pénztermelő képességét vásároljuk meg. Ez adja a tőke biztonságát és annak megfelelő hozamát. A spekuláns ezzel szemben rövid távon próbál meg pénzt keresni, és leginkább a rövid távú árváltozásokra játszik. Az igazi befektetők hosszú távban gondolkodnak, értéket vesznek a pénzükért, amely profitot, pénzáramlást termel. Azt is mondhatnánk, hogy a befektető úgy tekint a piacra, mint egy webshopra: ahol akció van, ott vásárol, vagy ugyanazért az árért keresi a legjobb vételt. A spekuláns pedig egy kaszinót lát a piacban.

Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy

nem befektetés a szerencsejáték, a műkincsvásárlás, az arany és más egyéb árupiaci termék vásárlása, a tőzsdézés, a kriptovaluták, a devizaváltás vagy a fogadás.

A következőkben megvizsgáljuk azokat a lehetőségeket, amelyek befektetésnek számítanak.

Állampapírok

A magyar állampapír (vagy államkötvény) egy meglehetősen biztonságos befektetési forma, amelyet sokan a banki lekötések helyett használnak. Az állampapírba fektetett pénzre a magyar állam vállal garanciát, amely egészen addig megvédi a befektető pénzét, ameddig nincs államcsőd.

Az államcsőd ebből a szempontból azért jelent problémát, mert állampapír vásárlásával hitelt adunk az államnak, amiért cserébe az kamatot fizet, majd a lejáratkor visszafizeti a teljes kölcsönt. Kamatot tipikusan évente fizetnek, míg lejáratkor a teljes összeget fizetik vissza. A magyar államkötvényeket jellemzően elektronikus (dematerializált) formában bocsátják ki, ez alól általában a postán is megvásárolható állampapírok jelentenek kivételt.

Magyarországon igen valószínűtlen, hogy államcsőd történik egyik napról a másikra. Ha probléma van, akkor az állam tudja csökkenteni a kiadásokat, növelni a bevételeket adó formájában, de akár a forintot is le tudja értékelni, és pénzt is „nyomtathat”. Éppen ezért az államok sokkal ritkábban mennek tönkre, mint a cégek vagy a magánszemélyek. Egy államcsőd igen súlyos gazdasági esemény, így időben tudható, ha baj van.

Hogy egy állampapír mennyire kockázatos, az abból következtethető ki, hogy mennyire magas kamatot fizet. Normál körülmények között a kamat 10-15% körüli, de csőd közelében akár 40-60%-ot is adnak egyéves időtávra. Tehát addig, amíg alacsony kamatok mellett is megveszik az állampapírokat, nincs gond, amikor pedig már magas kamatok mellett sem veszik meg, akkor arról minden bizonnyal hallani fogunk, még úgy is, hogy nem vagyunk pénzügyileg-gazdaságilag tájékozottak.

Az államcsőd mellett számolni kell a kamatkockázattal is, amely emelkedő kamatkörnyezetben alakulhat ki, hiszen ekkor a fix kamatozású állampapírok értéke, árfolyama csökken. Ennek oka, hogy egy magasabb kamatkörnyezetben a vevő nem akarja majd teljes áron megvenni a korábban kibocsátott, alacsonyabb kamatozású papírt, ha lehetősége van magasabb kamaton is állampapírt venni. Ez a kockázat a fix kamatozású és a hosszú futamidejű papíroknál számottevő.

Az állampapír vásárlása igazán egyszerű. Szinte bármely brókercégnél, banknál, a postán vagy az Államkincstár fiókjaiban is hozzá lehet jutni. Ehhez csak egy értékpapírszámlára lesz szükség, és onnantól kezdve már online is meg lehet venni a kinézett papírokat. A legtöbb esetben az Államkincstáron keresztüli vétel javasolható, hiszen ott minden ingyenes, míg a számlavezető bankunk vagy a brókercég levonhat költségeket.

Kötvények

A kötvényeket általában két előnyös tulajdonságuk miatt kedvelik a befektetők. Először is, mert magasabb hozamot kínálnak, mint a bankbetétek. Továbbá mert kiszámítható körülmények között garantálják a hozamot. A kiszámíthatóság persze nagyban függ attól, hogy milyen kockázati értékű a kötvényt kibocsátó cég: minél kockázatosabb, annál nagyobb hozamot várhatunk el cserébe, viszont annál nagyobb a veszteség lehetősége is.

A kötvények tehát általánosságban egyszerűbbek és biztonságosabbak, mint például a részvényekbe való befektetés. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden kötvény biztonságos. Kamatozás szempontjából egy kötvény lehet fix vagy változó. Előbbinél egyszerű a helyzet, hiszen a vásárlás során X évre Y% hozamot garantál a kibocsátó a teljes időszakra. A változó kamatozásúak esetén többnyire egy mutatószámhoz kötik a kamatot, mint például az infláció.

Léteznek még a strukturált kötvények is, amelyekkel kezdőként érdemes vigyázni. Ezek tőkéje és kamatozása is valamilyen mögöttes termékhez vagy termékekhez kötődik. Ahogy az adott termék teljesít a piacon, úgy változik a kötvény kondíciója is. Kezdő befektetőnek éppen ezért nem ajánlott strukturált kötvényt vásárolnia.

Kötvényt tudunk vásárolni államoktól, illetve cégektől is. A vállalati kötvények általában magasabb hozamot kínálnak, mint az állampapírok. Itt is abban az esetben van probléma, ha az adott cég csődbe megy, így fizetésképtelenné válik.

A céges kötvények között óriási különbségek vannak, hiszen nincs két egyforma cég, így kötvény sem. Abban az esetben, ha egy cég 10%-os kamatot garantál, akkor érdemes végiggondolni, hogy mennyire ismerjük az adott céget, és mennyire tartjuk megbízhatónak. A pénzügyi és üzleti eredményei alapján szívesen adnánk-e neki kölcsönt? Érdemes tudni, hogy egy vállalat – főleg, ha az egy kisebb cég – a legtöbb esetben azért bocsájt ki adott százalékos kamatra kötvényt, mert nem tudja magát olcsóbban finanszírozni.

A vállalati kötvények tehát kockázatosabbak, mint az állampapírok. A nem fizetés kockázata a befektető kockázata, vagyis erre nem érvényes a Beva- (Befektető-védelmi alap) garancia. Ez a garancia arra vonatkozik, ha az adott brókercég például nem tud elszámolni a kötvényekkel, tehát a befektető csalás áldozata lett.

A kötvények esetén is megjelenik a piaci kockázat, tehát ha a piacon az elvárt hozam emelkedik, az adott kötvényen árfolyamveszteség keletkezhet, hiszen senki sem akar egy, a jelenlegi feltételeknél rosszabb kötvénybe fektetni. A partnerkockázat az adott cégre vonatkozik, amelyiknek a befektető megvette a kötvényét. A likviditási kockázatuk magasabb a kisebb cégeknek, és alacsonyabb egy OTP-nek például, hiszen az utóbbi esetében a kötvény tulajdonosa valószínűleg könnyebben talál vevőt, ha el szeretné adni.

Magyarországon számos cég kötvényébe lehet fektetni, amihez szintén csak egy értékpapírszámlára van szüksége a befektetőnek. Választhatunk magyar bankot, ingatlanfejlesztő céget, export-importtal foglalkozó céget, de akár energiaszolgáltatót vagy biztosítót is. A legfontosabb, hogy itt is érdemes átvilágítani a céget, és egy több szempontból is diverzifikált portfólió kialakítására törekedni, hogy a kockázatot csökkentsük. Tehát ne tegyünk fel mindent egy lapra!

Részvények

A hivatalos definíció szerint a részvények tulajdonjogot megtestesítő, lejárat nélküli értékpapírok, azaz egy adott cégben szerzett tulajdonjogot jelentenek. Ha valaki vásárol egy részvényt, akkor ezzel szert tesz a részvénnyel járó jogokra, mint például a vállalat nyereségéből (osztalékából) való részesedésre. A különböző tulajdonosi jogokat vagyoni jogokra és az üzletvezetéshez kapcsolódó jogokra oszthatjuk.

A részvények igen kedvelt befektetési eszközök, hiszen a vállalatok a gazdaságok mozgatórugói, és a folyamatos termelésen, fejlesztésen, szolgáltatásokon keresztül profitot termelnek a tulajdonosaiknak. Ezt kétféleképpen lehet elérni. Az egyik, ha a vállalat fizet osztalékot, a másik esetén az árfolyammozgáson keresztül érhető el profit.

Fontos figyelembe venni, hogy a részvények mögött egy teljes cég – akár sok ezer alkalmazottal – áll. A teljes cég termeli a nyereséget, viszont sokan ebből semmit nem látnak, csak az árgrafikonokat. A befektető a részvényért cserébe a pénzét a vállalkozásnak adja, azt vissza nem válthatja, de a részvényét eladhatja. A megszerzett részesedés értéke a vállalat valós vagy vélt értékének változásával együtt változik.

Ha az adott cég jól teljesít, akkor a részvények ára felmegy, ha rosszul, akkor leesik. Ez az érték folyamatosan, minden másodpercben változik, hiszen egy cég értékét soha nem lehet pontosan megmondani. Az ár attól függ, hogy az emberek átlagosan mit gondolnak, mennyit ér a vállalat az adott pillanatban. Van, aki szerint többet, van, aki szerint kevesebbet. Magától értetődő, hogy ha venni szeretnénk, akkor a minél alacsonyabb árral, míg eladás során a minél magasabb árral járunk jobban.

A részvényvásárlás mind a befektetőnek, mind a spekulánsnak tartogat izgalmakat. Előbbi azért vesz egy részvényt, hogy részesedést szerezzen egy vállalatban, míg a spekuláns a rövid távú árfolyammozgásból igyekszik profitálni. Minél hosszabb az időtáv, annál biztonságosabb egy részvénybefektetés, hiszen rövid távon a piac várakozásai jobban eltorzíthatják a vállalatok értékét. A jövőbe vetett bizalom az adott céggel kapcsolatban túlságosan negatív és pozitív is lehet.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin MAGYAROK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!