Minden befektetésnek van kockázata a pénzpiacon, így az állampapíroknak is. A kérdés az, hogy melyik befektetési lehetőségnek mekkora a kockázata, és ezért cserébe milyen hozammal kalkulálhatunk. Az állampapírok alapvetően alacsony kockázatú befektetésnek számítanak, azonban ez nagyban függ attól, hogy melyik országnak kölcsönözünk az állampapír vásárlásával.

Érdemes már a legelején tisztáznunk, hogy az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, kötvényeket nevezzük együttesen állampapírnak. Ha állampapírt veszünk, akkor azzal hitelt adunk az államnak, amiért cserébe az kamatot fizet nekünk. Az állampapír lejártakor pedig visszakapjuk a teljes tőkénket, vagyis a kölcsön összegét. Bár az állampapír a legbiztonságosabb befektetések egyike, mégis országonként változó a kiszámíthatósága. Más kockázati besorolás alá kerül például az Egyesült Államok, Argentína vagy éppen Magyarország. A gondot éppen ezért az okozhatja, ha az adott ország, amelynek kölcsönöztünk, csődbe megy. Ebben az esetben a befektetett pénzünknek is búcsút inthetünk. Ez egy igen súlyos gazdasági esemény, amelyet szerencsére bőven látni lehet előre, illetve az adott államnak is lehetősége van a helyzet javítására: növelheti a bevételeit adók formájában, csökkentheti a kiadásait, le tudja értékelni a devizáját, illetve különböző hitelekkel, mentőcsomagokkal más országok, szervezetek is igyekezhetnek segíteni rajta. Ezért az államok sokkal ritkábban mennek tönkre, mint a vállalkozások, vagyis újra elmondható: az állampapír kiszámítható és biztonságos befektetései forma.
Minél biztonságosabb egy adott országnak kölcsönadni, annál alacsonyabb kamatokra számíthatunk az állampapírjaink után. Tehát a kockázat mértékét abból is kalkulálhatjuk, hogy mekkora kamatot fizetnek a befektetéseink után. 10–15% körüli kamatoknál már érdemes óvatosnak lenni. Csőd közelében pedig akár 50% körüli kamatot is ígérhet egy adott ország. Ha a kockázatvállalási hajlandóságunk alacsonyabb, vagy közepesnek mondható, inkább messziről kerüljük el ezeket a típusú állampapírokat.

Nemzeti Kötvény

A mai napig rengetegen félnek a különböző befektetési lehetőségektől, így inkább nem csinálnak semmit a pénzzel; hagyják állni a bankszámlájukon vagy a párnacihában. Azonban ennek is megvan a maga kockázata. A pénzünk minden évben romlik, így fokozatosan értéktelenedik el, ha nem kamatoztatjuk. Fontos azonban, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mikor és miért fektetünk be, és azt milyen kockázat mellett tesszük. A problémák a legtöbb esetben abból adódnak, hogy nem olvassuk el a szerződéseket, illetve hogy még a mai napig rengetegen bedőlnek a hozamígéreteknek, és nem jól mérik fel az adott befektetés kockázatát.
Alacsony kockázatviselési hajlandósággal jó megoldás lehet az új, június elején megjelenő Nemzeti Kötvény. A kormány nem titkolt szándéka, hogy a lakosságnál lévő és felhalmozott készpénzállományt átirányítsa ide, és ezáltal ez a pénz visszakerüljön a gazdaságba.
A másik céljuk, hogy a következő öt évben szeretnék megduplázni a magyar lakosság állampapír-állományát. Ez előnyös lehet a magyar gazdaságnak, hiszen minél több állampapír van a magyar lakosság kezében, annál kevésbé függ az ország a külföldi befektetőktől.

 

 

 

 

 

Az előzetes hírek szerint az új Nemzeti Kötvény ötéves időtartamra fog szólni, és fix kamatot kínál. A befektetés első fél évében 3,5%-os kamatot fog fizetni, amely az év végére 4%-ra emelkedik. Ez után pedig évente fél százalékkal fog nőni a kamat. Így öt év után 6%-os éves kamatot fogunk kapni.
Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy ha valaki egymillió forintot fektet be az új kötvénybe, öt év után 1 millió 273 ezer forintot fog kivenni. Rövid, illetve középtávú befektetésként valószínűleg verni fogja a versenytársakat.
Természetesen bármikor visszaváltható lesz, és az előzetes információk alapján ez a visszaváltás is kedvezőbb lesz, mint az eddigi konstrukcióknál. Az eddigi állampapírok lejárat előtti visszaváltása során jellemzően 1% „büntetésre” számíthattunk, amely 0,25%-ra fog csökkenni. Jobb esetben akár nulla is lehet, valószínűleg a kamatfordulókon történő eladás esetén.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin BOHÓCOK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!