Home»Online»Márkák a vásznon

Márkák a vásznon

4
Shares
Pinterest Google+

Olykor bosszantóan az arcunkba tolják, néha viszont ügyesen elrejtik a történetben, de bárhogyan is sikerül, a termékelhelyezés szinte megkerülhetetlen eleme lett a filmeknek, hiszen a marketing egyik leghatásosabb formája lehet, ha jól csinálják.

Amerikai marketinges források a 80-as évekre teszik a mozifilmes termékelhelyezés fénykorát. A legendás, 1985-ös Vissza a jövőbe például teli volt márkákkal (Mountain Dew-sapka, Pepsi, Pizza Hut, 7-Eleven), a DeLorean pedig legendává vált, de az igazi kereskedelmi sikert az önbefűző Nike-cipő aratta, amelyet 2015-re meg is valósítottak. Az 1992-ben forgatott Wayne világa című film már direkt csinált viccet a termékelhelyezésből, míg nálunk a Família Kft. sorozathoz kötjük a bejövetelét, de ahogy arról az előző számunkban a Z generáció szakértői beszéltek, a fiatal generációk esetében különösen relevánssá válhat a hirdetésnek ezen formája. Nézzünk néhány klasszikus alkalmazási területet vagy ikonikussá vált megoldást a termékelhelyezésre!

Őfelsége titkosszolgálatában

James Bond nemcsak sármos és erőszakos, de két lábon járó próbababa is. Fleming eredeti karakterét is rengeteg márka vette körbe, és bár a Benson & Hedges cigaretta (napi 50 szál) a világ és a szabályozás változásával már kikopott a filmekből, a Walther PPK pisztoly és az Aston Martin megmaradt. Igaz, az utóbbit könnyedén BMW-re cserélték, amikor abban láttak nagyobb üzletet. A Skyfallban pedig még a legendát is meggyalázták a szponzor kedvéért, amikor a szuperkém vodka-martini helyett Heinekent rendelt. A filmekkel jött el az Omega órák kora, akár olyan kajánul arcba tolva, mint a Casino Royale egyik párbeszédében:

– Rolex?

– Omega.

– Gyönyörű!

Emellett hangsúlyos szerepet kapnak a márkás mobilok, és azt is tudni lehet, hogy a jól szabott, elegáns ruhatár Tom Ford kreációja.

Michael Bay: arccal a profit felé

A sztárrendezőt is gyakran vádolják azzal, hogy mindenkinek eladja a filmjeit, aki hajlandó fizetni. Vegyük például a Transformers-sorozatot. A filmek eleve egy játékcsalád promóciójának tekinthetők, emellett „a jók” oldalán tele vannak a General Motors autóival, élükön Űrdongóval, a való életben is megvásárolható specifikációjú Chevrolet Camaróval. Továbbá az egyes jelenetekben reklámoznak üdítőt, költöztetőcéget, az utat pedig rengeteg kék Bud Light-os doboz teríti be egy teherautó balesete után, de A kihalás kora című részben már a kínai Mengniu tejes ital is helyet kapott. Hiába, Amerika mellett Kína Hollywood legnagyobb piaca.

Még mindig a kocsik

A mozi kiváló terep a gépjárművek idealizálására. A teljesség igénye nélkül: a Szállító-sorozat – a kezdeti BMW-s vargabetű után – színtiszta Audi-reklám, a Taxi-filmekben a Peugeot veri az összes német és japán ellenfelet, Az olasz melóban pedig a Minik az igazi főszereplők. Olykor koncepciómodellek is megjelennek a színen, mint az Én, a robotban a gömbkerekeken guruló, hátrafelé nyíló sirályszárnyas Audi RSQ. A Jurassic Parkból megtudhatjuk, hogy menekülni Jeeppel kell, esetleg harci Mercedesekkel, az viszont érdekes kérdés, hogy a hatalmas betűkkel hirdetett Samsung Innovációs Központ mint a park meghibásodó biztonsági rendszerének szállítója mennyire volt jó ötlet…

Az örök Nokia

A technikai eszközök – mobiltelefonok, laptopok, kamerák – márkajelzése gyakran kerül fókuszba a filmekben, de talán semmi sem volt annyira drámai, mint a Mátrixban a Nokia 8110 szereplése. A flipes telefon olyan mély nyomot hagyott az emberekben, hogy tavaly 8110 4G néven fel is élesztették egy félig okostelefon formájában. De a Nokia itt nem állt meg: a 2009-es Star Trek film szerint a márka még 2241-ben, a harmadik világháború után is létezni fog, sőt az ikonikus csengőhang is megmarad.

Együnk!

A szereplők gyakran esznek-isznak, és ha már így tesznek, az szponzorálható is. Bizonyos esetekben ez tálcán kínálja magát: a pizzaimádó Tini Nindzsa Teknőcöket a 90-es években a Domino’s, 2014-ben már a Pizza Hut táplálta. A politikusoknak pedig ki kell engedniük a feszültséget: a Kártyavár című sorozatban történő megjelenésért a pletykák szerint az Anheuser-Busch InBev nem is fizetett, hanem csupán idejében felajánlották, hogy korhű Stella Artois-t és Budweisert szállítanak. És vannak a nehezen megmagyarázható, de annál emlékezetesebb esetek, mint például a Zombieland két órán keresztül Twinkiest hajszoló főhőse. És a nagy tévedések: az E.T.-ben például azért a Reese’s Piecest eszik, mert a Mars nem engedte, hogy az M&M’st szerepeltessék.

Nincs egy göncöm

A brit ügynök szmokingjairól már volt szó, de a ruhareklám műfajának koronázatlan királynője alighanem a Szex és New York. A sorozat szinte minden részében előkerülnek a Manolo Blahnik, esetleg a Jimmy Choo cipők, míg a mozifilmben nem kevesebb mint 67 márka jelenik meg, a tervezői ruhákon (Gucci, Versace, Chanel, Dior) kívül például az iPhone, a BlackBerry, a Tifany’s és a Starbucks is.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin JÁRMŰIPAR című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

„Hálás vagyok ezért a lehetőségért, de meg is fizettem az árát” – Interjú Dobó Kata rendezővel

Következő cikk

Többet, nagyobbat, rázósabbat – technológia a moziélmény szolgálatában