A kihívások a pénzügyek szempontjából is megjelennek a mai fiatalok életében, például hogy hogyan lehetnek pénzügyileg is tudatosak, hogyan takarítsanak meg, és milyen pénzügyi konstrukciót válasszanak, vagy éppen kerüljenek el. És mibe fogjon az a fiatal, aki vállalkozni szeretne? Erről kérdeztük Szőke László közgazdászt, pénzügyi tanácsadót, a Pénzügyi Tudakozó alapítóját, aki az elmúlt években több mint ezer embernek segített eligazodni a pénzügyek és pénzügyi konstrukciók útvesztőjében.

A mai fiataloknak sok kihívásnak kell megfelelniük. A technológia rohamosan fejlődik, ami folyamatosan alakítja át a munkahelyeket is: számos megszűnik, de közben újak is létrejönnek. Sok új lehetőség adódik, így aki felkészült, és együtt halad a világ változásaival, könnyen találhat magának kiugrási lehetőséget is. A fejlett országokban munkaerőhiánnyal küzdenek, így a megfelelő képzettséggel könnyen építhető nemzetközi karrier, vagy akár olyan vállalkozás is indítható, amely tízezrek életére hathat.

Mit tanácsolnál azoknak a fiataloknak, akik most fognak munkába állni, vagy néhány éve kezdtek el dolgozni? Mi legyen az első lépésük a pénzügyeik szempontjából?
Az alapszabályok viszonylag egyszerűek, de annál nehezebb őket betartani, hiszen egy legyintéssel el lehet intézni, és könnyű azt mondani, hogy ezt már hallottam. Nem az a kérdés, hogy hallotta-e valaki, hanem az, hogy alkalmazza-e.
Rendkívül fontos, hogy legyen költségvetésük, amely szorosan kapcsolódik a terveikhez. A tervekhez pedig szükség van önismeretre. Tisztázniuk kell magukban, hogy mit is szeretnének valójában. Milyen munkahelyen akarnak dolgozni? Karriert szeretnének építeni, vagy egy biztosabb megélhetéssel lennének boldogabbak, de mégsem akarnak napi 12 órákat dolgozni? Nagy ház, nagy kocsi a cél, vagy inkább körbeutazni a világot, és közben egy laptopról dolgozni? Mindegyik lehetséges, de más utat és erőfeszítést igényel.

Te éppen az utóbbit választottad.
Igen, jelenleg két hónapot Thaiföldről dolgozom, ami szintén a pénzügyi tudatosságomnak köszönhető. Spontán jött az ötlet, de mivel megvan a megfelelő anyagi hátterem, nem okozott gondot az út megfinanszírozása. Remélem, ez is pluszmotivációt ad a fiataloknak, hogy érdemes a pénzügyeikkel foglalkozni!
A lényeg, hogy bármilyen cél nagyon jó lehet, ha az valóban saját cél, és nem a barátok vagy a társadalmi nyomás motiválja, például nem emiatt akar valaki magának azonnal saját lakást venni.
Aki nincs tisztában azzal, hogy mik a rövid, közép- és hosszú távú céljai, kísérletezzen nyugodtan! Próbálja ki magát a következő egy-két évben, akár öt különböző munkakörben! Az a fontos, hogy megtalálja azt, amit csinálni szeretne, fejlődjön, és tanuljon folyamatosan! Ha ez megvan, akkor érdemes átgondolni, hogy milyen anyagi kihívások elé fog nézni a következő években, évtizedekben.

Érdemes tervet készíteni több időtávra vonatkozóan is. Rövid táv alatt az 1–3 éves időtávot értem, amibe általában egy-egy nagyobb nyaralás, felújítás vagy éppen autóvásárlás szokott beletartozni. A középtáv egy 4–10 év közötti időtáv, amikor egy ingatlanvásárlás vagy családalapítás is a tervek között szerepelhet. A hosszú távú tervek esetén pedig mindig gondolni kell a nyugdíjra, illetve ott már előjönnek a nagyobb vágyak is, mint egy házépítés vagy egy nyaraló vásárlása a Balatonon.

Ez után az összes célhoz rendeljünk egy összeget, majd számoljuk ki, hogy havonta mennyi pénzt kell ahhoz félretenni, hogy mindez teljesüljön. Ilyenkor általában nagy döbbenet következik, ugyanis szinte mindenki rendkívül alábecsüli, hogy mennyit is kellene félretennie. Például ahhoz, hogy összegyűjtsünk 5 millió forintot 5 év alatt, havi 83 333 forintot kell félretenni, ha nem számolunk kamatokkal. Fontos, hogy tisztán lássunk, és tudjuk azt, hogy melyik célunkra mekkora összeget kell félretennünk. Ha ez lehetetlennek tűnik, nem kell megijedni, hiszen az idő a fiatalok oldalán áll. A célokat el lehet tolni, visszább is lehet venni belőlük, illetve néhány év alatt a megfelelő mentalitással a karrierben is hatalmasakat lehet előrelépni.
Nem egy-két olyan ügyfelem, barátom van, aki alkalmazottként háromszorozta meg a bevételeit néhány év alatt.

Érdemes lehet akár már ilyen fiatalon is követni a költéseket?
Mindenképp! Az, hogy legyen egy havi költségvetésünk, nemcsak a fiataloknak, hanem mindenkinek fontos. Viszont talán könnyebb fiatalon rászokni, és meg is szeretni. Annyira sok helyre mehet el a pénzünk, hogy egyszerűen nélkülözhetetlen, hogy legyen egy előre felállított keretrendszerünk. Ha ez nincs, akkor könnyen lehet, hogy arra fog ébredni a most húszéves fiatal, hogy ott van negyvenévesen, és nincs egy forint megtakarítása sem, mert hónapról hónapra él. Fontos, hogy a havi költségvetés szükségessége nem jövedelemfüggő. Ugyanúgy szüksége van rá annak, aki havi 200 000 forintot keres, mint annak, aki kétmilliót. A magasabb kereset nem megoldás az anyagi problémákra, az csupán jobban elő fogja hozni a hiányosságunkat a pénzügyi tudatosság terén. Számos olyan emberrel beszélgettem, akiknek csak az autóhitelük törlesztőrészlete nagyobb volt, mint az én teljes havi költségvetésem. Teljesen mindegy, hogy mennyit keres valaki, amíg többet költ annál, mint amennyi a bevétele. Az a fontos, hogy abból, amit megkeresünk, mennyit fogunk megtartani.
A költések követéséhez elegendő egy Excel-tábla, de manapság már több applikáció is elérhető, mint például a MoneyWise, a Koin vagy a Money Manager. Ezek segítségével akár azonnal, a vásárlás után fel lehet írni, hogy mire mennyit költöttünk, csupán szokás kérdése az egész.
Fontos, hogy mindenki megtanuljon a lehetőségeihez mérten élni. Ha nem tudja megvenni készpénzre a vágyott PlayStation VR-t vagy a legújabb telefont, akkor egyszerűen nem engedheti meg magának. Ekkor kezdjen el új lehetőségek után nézni, próbálja meg növelni a fizetését. Az önfejlesztés és az élethosszig tartó tanulás nemcsak egy jól hangzó mantra, igenis szükség van rá a mai felgyorsult világban.

A vágyak mellett fontos látni a napi kiadásainkat, esetleg racionalizálni őket?
Fiatalon érdemes azt is megtanulni, hogy mi a különbség a szükségletek és a vágyak között. Szükségem van egy tetőre a fejem fölé, ételre, italra, de a gamer laptop és a tengerparti nyaralás csak egy vágy. Lehet, hogy azért pluszmunkát vagy akár másodállást is kell vállalni. Érdemes egy-egy nagyobb kiadással, például minden 10 000 forint értékű vásárlással várni legalább egy hetet. Ha egy hét múlva is ugyanannyira lelkesít az adott tárgy vagy szolgáltatás, akkor minden bizonnyal nem csak egy hirtelen vágy miatt akarjuk megvenni a kiszemelt eszközt.

Alapszabály, hogy nem veszünk hitelre autót, tévét, telefont, és nyaralni sem hitelből megyünk.

Nagyon könnyű egy olyan adósságspirálba belekerülni, amiből aztán hosszú évek munkájával lehet csak kimászni. Van egy ügyfelem, aki a 20-as éveiben elég sok hitelt felhalmozott, és 33 éves volt, amikor találkoztunk. Mindent megterveztünk, kiszámoltunk, és ha minden jól megy, 41 éves lesz, mire újra nullán lesz.

Vagyis fontos a problémát megelőzni. Mit gondolsz, a havi keresetüket hogyan osszák be a fiatalok?
Természetesen ez is egyénfüggő, de jó szabály lehet kiindulásképpen az 50-30-20-as arány. Ez azt jelenti, hogy a havi nettó keresetünk maximum 50%-át költhetjük a szükséges kiadásokra, mint lakbér, havi lakáshitel-törlesztő, élelmiszerköltségek vagy a rezsiköltség. A havi kereset 30%-a mehet szórakozásra, bulikra, étterembe járásra, illetve nyaralásra is. Fontos, hogy ebből a 30%-ból kell kihozni a kéthetes üdülést is nyáron, tehát itt is előjön a tervezés, előre gondolkodás fontossága. A 20% pedig az az összeg, amelyet hosszú távon félretehetünk. Úgy gondolom, ez a minimum, amit meg kell valósítani. Ha ehhez korán hozzászokunk, és egész életünkben tartjuk is magunkat hozzá, akkor nagy baj nem történhet. Ideális esetben ennek a 20%-nak legalább a fele a nyugdíj célú megtakarításba megy, a maradék pedig lehet tőkegyűjtés egy saját vállalkozásra, nagyobb ingatlanra vagy a meglévő ingatlan felújítására. Persze a százalékok idővel változhatnak, sőt sokszor szükség is van rá, hiszen a célok, prioritások is változhatnak, de kiindulásképp érdemes lesz ezeket az arányokat betartani.

Mit tanácsolnál azoknak a fiataloknak, akik szeretnének befektetni? Hogyan érdemes megtakarítaniuk?

Első lépésként mindenképp képezzenek vésztartalékot. Ez kezdésnek legyen a havi megélhetésük háromszorosa.

Ha bizonytalanabb a munkahelyük, esetleg vannak egészségi problémáik, akkor legyen a hatszorosa. Ez az a pénz, ami ahhoz kell, hogy nyugodtan tudjanak aludni. Vésztartalék esetén van mihez nyúlni, ha bekövetkezik egy váratlan kiadás, betegség, baleset, vagy elveszítik a munkahelyüket. Ez a pénz legyen elkülönítve, de könnyen hozzáférhető helyen tartsák. Erre a célra állampapír vásárlását javaslom az Államkincstárnál. Nem számít, hogy ki mennyire fiatal, nem lehet elég korán gondolni a nyugdíjra. A nettó kereset 10%-át érdemes már akár 20 évesen is félretenni nyugdíjcélokra. Tudom, hogy elképesztően messzinek tűnik, éppen ezért könnyű akár évtizedekig is halogatni a döntést.

Amivel sokan nem számolnak, az a kamatos kamat ereje, amit még Albert Einstein is a világ 8. csodájának tartott.

Abba érdemes belegondolni, hogy ha valaki például 65 éves korára egy 100 millió forintos vagyont szeretne felépíteni, akkor havonta mekkora összeget kell befektetnie annak függvényében, hogy hány évesen kezdi el a megtakarítást. 5%-os nettó reálhozammal számolva egy 35 éves embernek közel havi 120 000 forintot kell megtakarítania, míg egy 25 évesnek elegendő 65 000 forintot. Ez a kamatos kamat ereje. Szerintem egy jó cél lehet az is, hogy nyugdíjas koromra összegyűjtök egy akkora vagyont, hogy ne kelljen semmitől tartanom. Persze közben jönnek majd más célok, de törekedni kell arra, hogy azt más pénzből valósítsuk meg.
Érdemes megnézni, hogy az adott célra milyen állami támogatások, adókedvezmények járnak. Nem mindig érdemes őket igénybe venni, még akkor sem, ha jogosultak vagyunk rá. Azt mindenkinek magának kell kiszámolnia, illetve eldöntenie, hogy az adott megkötések, feltételek mellett megéri-e igénybe venni az adott támogatást.

Mivel fiatalként könnyebb hosszú távra tervezni, sokaknál előfordul kérdésként a részvény mint befektetés. Egyedi részvények vásárlását nem javaslom, jobb megoldás lehet egy befektetési alap vagy egy indexkövető alap, azaz ETF választása. Ezeken a lehetőségeken keresztül akár egy teljes piacot meg tudunk vásárolni, így könnyebben lesz egy diverzifikált portfóliónk.
Fontos, hogy minden lehetőség esetén figyelni kell a költségekre. A legegyszerűbben ugyanis úgy lehet növelni a hozamainkat, ha a költségeinket csökkentjük. Óvakodjunk a megtakarításos életbiztosításoktól, azaz a Unit-Linked biztosításoktól, illetve az ezeket értékesítő ügynököktől, ingyenes tanácsadóktól. Ezen termékek 99%-a sajnos olyan magas költséggel dolgozik a mai napig, hogy azt csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudja ledolgozni a befektetésünk hozama. Fontos, hogy ne higgyünk a mesékben, és ne próbáljuk megverni a piacokat, ne próbáljunk meg „tőzsdézni” a pénzünkkel, mert nagy esély van rá, hogy minden pénzünket elbukjuk. Szórakozásból, kíváncsiságból ki lehet próbálni, de ha valaki nem ezzel akar foglalkozni életvitelszerűen, akkor felejtse el. A pénzpiacon ne legyünk kapzsik, mert csak megégetjük magunkat, és sok csaló is erre játszik, amikor a nagy hozamokat ígérik a semmire. Érdemes jobban elmerülni a befektetések világában, nem kell megijednünk tőle. Néhány hétvége alatt olyan tudásra lehet szert tenni, ami akár életünk végéig jól fog jönni, és biztosan segít minket abban, hogy elkerüljük az átveréseket.