A millenniumokkal ellentétben a Z-erek születésük óta az interneten élnek, és 91%-uk azt állítja, hogy a vállalat technológiai eszközeinek és megoldásainak kifinomultsága befolyásolná a döntésüket egy-egy cég mellett. Ezenkívül jellemző rájuk a DIY-attitűd (Csináld magad!) a YouTube-oktatóvideók korszakának elindulásával, hogy egyszerre több szerepet tölthetnek be egy pozícióban, és a FOMO érzés (lemaradok valamiről) is meghatározó számukra. A munkaadóknak szembe kell nézniük a ténnyel, hogy ez a generáció már egészen más tapasztalatokkal, igényekkel és munkához fűződő viszonnyal lép be a munkaerőpiacra, mint elődei. De mit kezdjenek a munkaadók és a HR-szakemberek a lassan a munkavállalók közé becsatlakozó Z generációsokkal? Cikkünkből kiderül!

Nem is olyan kicsik

A Z generáció tagjai az 1995 és 2010 között születettek, vagyis a korosztály legidősebb tagjai éppen a pályakezdés küszöbén állnak, míg a legfiatalabbak még csak nemrég kezdték meg általános iskolai tanulmányaikat. A kettő között a generáció azon képviselőit találjuk, akik már valamilyen formában részt vesznek a munka világában: akár középiskolai vagy éppen egyetemi tanulmányaik mellett munkát vállalnak, dolgozni kezdenek. A PricewaterhouseCoopers egy korábbi felméréséből kiderül, hogy a megkérdezett főiskolások és egyetemisták 51%-a munkát is vállal a tanulmányai mellett. Ezek természetesen még csak az első szárnypróbálgatások, és a legtöbbjük nem olyan munkakör, amiben a fiatalok hosszabb távon elképzelik magukat. A cél általában a zsebpénz kiegészítése, egy komolyabb ingóság, mint egy telefon, laptop vagy egy fesztiváljegy megvásárlása. Arra azonban mégis jók ezek az első tapasztalások, hogy a Z generáció beletanuljon abba, mit jelent a munka fogalma, hogyan kell áldozni a szabadidőből a pénzkeresetre, mit jelent beosztottként egy csapatban jelen lenni és egy vezető kéréseire reagálni, elvárásainak megfelelni, valamint beosztani és megbecsülni a megkeresett fizetséget. A munkaadóknak azonban szembe kell nézniük a ténnyel, hogy ez a generáció már egészen más tapasztalatokkal, igényekkel és munkához fűződő viszonnyal lép be a munkaerőpiacra, mint elődei.

Nemzetközi tapasztalatok, nemzetközi elvárások

Az újgenerációs álláskereső, a DreamJo.bs szakemberei szerint a mai generációk nagyszerű helyzetben vannak, hiszen számos ösztöndíj- és egyetemi bilaterális csereprogram, karriermotivációt újrabuzdító céges transzfer vagy kutatói terv kínálkozik számukra. Európa-szerte adódnak lehetőségek az utazással egybekötött tanulásra, amellyel nemcsak más országok és nemzetek kultúrája, de a különböző munkakultúrák is megismerhetővé válnak az ifjú és leendő munkavállalók számára. Az ilyen fiatalkori tapasztalások pedig egy egészen új, diverz és nyitott gondolkodásmódot eredményeznek, amelyhez újszerű elvárások is társulnak.
A portál a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 adataival szemlélteti, hogy minden harmadik (33 százalék) 15–29 éves fiatal tervezi, hogy külföldön tanul vagy munkát vállal. „Az itthon maradás okaként a fiatalok azonban leginkább a családhoz való ragaszkodást emelték ki, ez 71 százalékukat befolyásolná a maradásban. A barátok a megkérdezettek 51 százalékánál jelentek meg mint visszatartó erő.”

Ezek már dolgozni sem akarnak?

„A millenniumokkal ellentétben a Z-k születésük óta az interneten élnek, és 91%-uk azt állítja, hogy a vállalat technológiai eszközeinek és megoldásainak kifinomultsága befolyásolná a döntésüket egy-egy cég mellett. Emellett jellemző rájuk a DIY-attitűd (Csináld magad!) a YouTube oktató videók korszakának elindulásával, hogy egyszerre több szerepet tölthetnek be egy pozícióban, és a FOMO-érzés (lemaradok valamiről) is meghatározó számukra. Fontos, hogy a különböző iparágak, piaci szereplők megismertessék a legifjabb munkavallókkal, hogy mennyit változtak az idő múlásával, és hogy mi is pontosan a piaci újdonságuk, mert ők ezt szeretik látni, és ez érdekli őket igazán: a piac izgalma” – olvasható a DreamJo.bs egyik kutatásában. Bár a „digitális bennszülöttként” is emlegetett Z generációsok már technológiai eszközök között nőnek fel, ugyanúgy igénylik az interperszonális kapcsolatokat, a csapathoz tartozást, legfeljebb egy picit másként: lazábban, és nem biztos, hogy állandó fizikai jelenléttel.

 

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin JÁRMŰIPAR című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!