Az Európai Unió megálljt parancsolt az olyan egyszer használatos műanyag eszközök forgalmazásának, mint a szívószálak vagy a fültisztító és a keverőpálcikák. Kíváncsiak voltunk, hogy miképpen érinti ez a kereskedőket: a multik nem tétlenkednek, felvették a kesztyűt a műanyagok ellen, azonban egy általunk megkérdezett kkv képviselője szerint ezzel nincs minden megoldva.

Stop műanyag

Jóváhagyta a műanyag hulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat márciusban az Európai Parlament, amelyek értelmében 2021-től betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen helyettesíthetők alternatív megoldásokkal – adott hírt róla szinte minden médium. A strasbourgi plenáris ülésen elsöprő fölénnyel, 560 : 35 arányban szavazták meg a döntést, amely még az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács jóváhagyására vár. Ennek értelmében búcsút vehetünk az Európai Unióban a műanyag fültisztító pálcikáknak, evőeszközöknek, tányéroknak, italkeverőknek, léggömbpálcikáknak, és igen, a szívószálaknak is. A jövőben ezeket kizárólag a fenntarthatóságot figyelembe véve szabad majd készíteni, a műanyag kivonásával.Az unió tagországainak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok 25 százalékának újrahasznosításáról, 2029-re össze kell gyűjteniük ezeknek a 90 százalékát, 2030-ra pedig 30 százalékban újrahasznosított anyagból kell előállítaniuk. Csökkenteniük kell a műanyag élelmiszertárolók, valamint a poharak használatát, illetve előírhatják azt is, hogy az ilyen eszközöket ne legyen szabad ingyen kínálni. Egyes termékeket – egészségügyi betéteket, léggömböket, nedves törlőkendőket – világos és szabványos címkével kell ellátni, amely ismerteti azt, hogy miképpen kell ártalmatlanítani az érintett árucikkeket, illetve hogy azoknak milyen káros hatásuk van a környezetre, és mennyi műanyagot tartalmaznak.
Az Európai Parlament a dohányipart sem kímélte: a piac szereplőinek viselniük kell a csikkek begyűjtésének, elszállításának és kezelésének a költségeit. Sokan nem tudják, de az eldobott cigaretták képezik a második leggyakrabban eldobott, egyszer használatos műanyag szemetet, amelynek egyetlen darabja 500–1000 liter vizet tud beszennyezni.

 

 

 

 

 

Nagy a baj, cselekedni kellett

Szakértők szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki, amelyek mikroműanyagokká, tehát miniatűr (0,3–5 milliméteres) elemekké bomlanak le, amelyek a tüdőbe és az ételekbe is bejutnak. Egyelőre az élettani hatásaik ismeretlenek, viszont azon termékeknél, amelyek esetében még nincsenek megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használat korlátozásán van a gyártókra vonatkozó követelmények, valamint a hulladékgazdálkodási előírások révén. Erről korábbi lapszámainkban mi is számos alkalommal beszámoltunk már szakértők bevonásával. De visszatérve a döntésre, azt még az Európai Parlamenten kívül más uniós társjogalkotó intézményeknek, illetve a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia, ami bizonyosan meg fog történni.A szívószálak gyártásával is foglalkozó Csom-2001 Kft.-nek már van stratégiája a jövőre nézve: PLA (politejsav, biológiai úton lebomló, hőre lágyuló műanyag, amelyet növényekből állítanak elő), valamint papír szívószálak bevezetését kezdték meg. Bánkuti Edit, a kft. munkatársa szerint az elmúlt években nőtt az ellenszenv a műanyag eszköz iránt, viszont ez a forgalomban nem mutatkozott meg jelentősen. A társaság szórakoztatóipari egységeknek értékesített kis mennyiségben: jellemzően büfékbe, bisztrókba, gyorséttermekbe és élelmiszer-kereskedelmi láncokba szállította a terméket. A szakembernek nem volt információja arról, hogy körülbelül hány társaságot érint a döntés, de azt saccolta, hogy egy-kettőnél többet nem nagyon, hiszen inkább forgalmazó cégek vannak. Ugyanakkor úgy tudja, azok, akik szívószálat gyártanak, valószínűleg más műanyag termék forgalmazásával is foglalkoznak.

„Nem tartom valószínűnek, hogy ennek az egy termékcsoportnak a megszüntetése megoldás lehet a környezet problémáira, sőt a műanyag bevásárló reklámtáskák és csomagolótasakok lecserélése sem segít. Elsősorban arra vonatkozóan kellene megoldást keresni, hogy a műanyag termékek a megfelelő szelektív hulladékgyűjtőkbe kerüljenek, ne az utcákra és a tengerekbe. Az emberek viselkedésével van a probléma, nem az anyagokkal. A műanyagiparban rengeteg cég tevékenykedik Magyarországon sok alkalmazottal, míg papírgyártás nem folyik, aminek a környezetterheléséről senki sem beszél, és az esetleg megnövekedett alapanyag megfelelő pótlásáról, ha a műanyagokat papírral váltanánk ki” – nyilatkozta lapunknak Bánkuti Edit.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin BOHÓCOK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!