Az autóipar abban (is) különbözik az olajipartól, hogy megvan benne a hajlandóság az innoválásra. Nem véletlen, hogy rengeteg erőforrást fektetnek a világ kormányai és multinacionális vállalatai abba, hogy minél zöldebb gazdasági infrastruktúrát hozzanak létre, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egyik pillanatról a másikra minden gondunk megoldódik. Az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges nyersanyagok kifogyóban vannak, a bioüzemanyagok pedig nem készülhetnek olyan anyagokból, amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak. A kérdést a Porsche Hungária kommunikációs igazgatójával, Vérten Sándorral jártuk körbe.

„A Volkswagen-csoport járművei – elsőként az e-Golf – 2013-ban jelentek meg a piacon, ami után a hatótáv és a technikai újdonságok jelentős fellendülésnek indultak. A legfejlettebb technikát ma az e-Tron képviseli a 95 kilowattórás akkupakkjával és legmodernebb asszisztensrendszereivel. Az alternatív hajtású autóink közül az elektromos autók népszerűsége a legnagyobb, ez részben az állami támogatásoknak, az infrastruktúra fejlődésének és a környezetvédelmi törekvéseknek köszönhető. Jelentős mértékben bővült a CNG- (compressed natural gas, azaz tömörített földgáz – a szerk.) hajtású modelljeink száma. A hazai CNG-infrastruktúra is fejlődik, ám itt még rengeteg a tennivaló. Az elkövetkezendő két évben 20-25 modellt jelentetünk meg EV (teljesen elektromos) és PHEV (tölthető elektromos és belső égésű) technikával” – nyilatkozta Vérten Sándor, a Porsche Hungária kommunikációs igazgatója.

Kezdeti fázis

A szakember szerint az elektromos töltőállomások sorra épülnek az országban, jelenleg 600 körül lehet a publikus töltők száma. Ugyanakkor hozzátette, hogy továbbra is kezdeti fázisban járunk a töltőhálózat üzemeltetésében, számában és elhelyezkedésében. „Nem optimális a nagy DC (villámtöltésre alkalmas, rendszerint egyenáramú töltőtípus – a szerk.) töltők elhelyezkedése, nincs kiforrott koncepció az ország átjárhatóságával kapcsolatban. Segítséget jelent azonban a NEXT-E és az Ionity programok (nemzetközi projektek, amelyek töltőállomások létesítését forszírozzák – a szerk.) beindulása, amelyeknek elsősorban az átjárhatóság a célja. A 2021-ig tartó időszakig ezek a nagy töltőteljesítményű és befogadású hálózatok megvalósulnak, amelyek jelentős előrelépést fognak biztosítani” – fogalmazott.
Vérten kérdésünkre válaszolva elmondta, jelenleg a Porsche Hungária – amely a Volkswagen-csoport hazai importőre – autói 160–400 kilométeres hatótávúak, de ez nagyban függ a használattól és a külső hőmérséklettől.

Az elektromos autók tekintetében azt a problémát szokták a szakemberek felemlegetni, hogy ugyan nem kell fosszilis energiaforrásokat égetni, viszont ugyanúgy egy nyersanyagra, méghozzá a lítiumra támaszkodik az iparág. (Erről bővebben lásd Ötven év, és kifogyunk ebből is című keretes írásunkat.) Ez azt jelenti, hogy ha az e-járművek a jövőben felfutnak, akkor ugyanúgy keletkezik egy hiánycikk.
„A fejlesztések folyamatosak, ennek irányát nehéz megjósolni. Azonban azt biztosan állíthatjuk, hogy a piac ki fogja kényszeríteni, vagy az új anyagok alkalmazásával, vagy a meglévők hatékonyságának növelésével, hogy elegendő jármű kerüljön a piacra” – mondta Vérten Sándor.

Ötven év, és kifogyunk ebből is
Egyes tanulmányok szerint 2050-re egész Európa megújuló energián fog élni. Ugyanakkor ezzel az a probléma, hogy a jelenlegi készülékekben működő akkumulátorok legfontosabb anyaga a lítium, amiből már egyre kevesebb van a földön – írta meg a Qubit. Eleve egy ritkán fellelhető alkálifémről van szó, amelyet a mobiltelefonoktól kezdve a laptopokon át egészen a napenergia tárolásáig használnak. Michael Zimmerman, a Boston Tufts Egyetem professzora szerint könnyen elképzelhető, hogy a jelenlegi fejlesztésekkel már el is értük ennek a technológiának a határait. Ez viszont elég aggályos, hiszen ha újabb és újabb akkumulátorokat akarunk gyártani, akkor szükségünk lesz a megfelelő nyersanyagokra. A lítium mellett a kobalt is nélkülözhetetlen elem, viszont ennek a fémnek a bányászata felvet etikai és környezetvédelmi kérdéseket, hiszen a hatvan százaléka a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik, ahol silány körülmények között dolgoztatják az embereket. Összességében ez azt jelenti, hogy az akkumulátorok gyártásához szükséges lítiumból 2050-re kifogyunk, és ez az elemzés nem számol a kereslet növekedésével, így mindenképpen ez a terület lesz az elektromos autóipar (eddigi) legnagyobb kihívása.

Van itt más is

Az elektromos autók mellett van még egy ágazat, amely kiválthatja a fosszilis energiahordozókat: „minél előbb kötelezővé kellene tenni Magyarországon, hogy a forgalmazott motorbenzin 10 százaléka bioetanol legyen” – fogalmazott a Világgazdaságnak a Magyar Bioetanol Szövetség két vezetője. Héjj Demeter elnök és Hódos Ferenc alelnök emlékeztette a gazdasági napilapot arra, hogy azért sürgős haladni a kérdésben, mert a 2021-től életbe lépő uniós elvárások szerint 2030-ra minden tagországban legalább tíz százalék legyen az üzemanyagok bioetanol-tartalma. (Bővebben lásd a Belga–magyar áttörés című keretesünket.)
Ez azt jelenti, hogy a mostani öt százalék alatti arányt 2020 elejére kétszerezni kell, viszont annál magasabbra nem célszerű emelni, mert azt az unió nem engedi. A szakemberek szerint azért szigorít Brüsszel, mert a hétszázalékos korlát a takarmánynövényként is használható bioüzemanyagokra vonatkozik, a cél viszont az lenne, hogy a szabályozás által hulladéknak kategorizált anyagokból nyert bioüzemanyagok súlya nőjön. Ez a technológia azonban jóval drágább, az ipari mértékben történő alkalmazása nem is áll rendelkezésre.

Vérten Sándor úgy látja, hogy a bioüzemanyagok helyett a CNG technológia lehet a hibrid és az elektromos hajtás mellett egy újabb alternatíva a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, ebben a SEAT vezetésével komoly fejlesztések zajlanak a Volkswagen-csoportnál. A CNG használatát indokolja az európai töltőhálózat fejlettsége is, ami hazánkban is bővülő lehetőségeket teremt – állította.