Gondolattal irányítható elektronikus vezérlőket, úgynevezett agy-gép interfész rendszereket fejleszt egy budapesti startup, a Mindrove. Bár már vannak hasonló megoldások a piacon, az alapítók egyszerűbb, gyorsabb használatot és megbízhatóbb eredményeket ígérnek az eszköztől. Dr. Márton Gergellyel, Csipor Jánossal és Bohn Andrással beszélgettünk a fejlesztési megoldásokról és a lehetséges felhasználási területekről.

Agy-gép interfészek

A startup alapítói a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen találkoztak 2016-ban, amikor Csipor János és Bohn András a szakdolgozatuk témavezetőjének dr. Márton Gergelyt választották, akivel agy-gép interfészes témával kezdtek foglalkozni:

„megpróbáltak olyan eszközöket létrehozni, amelyekkel a felhasználó az izmai mozgatása nélkül, csak a gondolataival tudja vezérelni a gépeket”.

A sikeres szakdolgozat mellett a konzulens és a fiúk megalapították a Mindrove-ot. A csapat összekovácsolódásában segített, hogy beneveztek egy 48 órás nemzetközi hackathonra, ahol agy-gép interfészekkel (brain-machine interface, avagy BMI) kellett újdonságot alkotniuk. A 16 csapatból az első helyezést sikerült elérniük egy olyan fejlesztéssel, amely integrált egy robotkart, egy BMI-t és egy virtuálisvalóság- (VR-) szemüveget. „Egy EEG (elektroenkefalográf) headsettel lehetett a robotkart vezérelni, amelynek állapotát és a karon levő kamera képét a rendszer egy VR-szemüvegen keresztül visszavetítette a felhasználónak” – emlékezik vissza dr. Márton Gergely, aki kifejti, hogy korábban is voltak már próbálkozásaik az információs transzferráta (ITR) feljavítására. „Az alacsony ITR miatt nagyon kevés hasznos információt tudunk az agyból kinyerni azzal kapcsolatban, hogy éppen mire gondol a felhasználó. Éppen ezért ha az ember a számítógép billentyűzetét vagy az egeret használja, illetve ha beszél, egyelőre sokkal gyorsabban tud információkat közölni a gépekkel, mint a legmodernebb BMI segítségével” – magyarázza.  

 

Mint tudjuk, ennek a technológiának a fejlesztésével egyre több kutató és programozó foglalkozik, hiszen számos felhasználási területe van. A Business Class Magazin is írt már EEG technológiákon alapuló fejlesztésekről, mint például a Synetiqről, amely az idegtudományok felhasználásával méri a reklámok hatékonyságát, vagy a NowTechnologies kerekesszék-irányító rendszerről, amely a legsúlyosabb mozgássérültek életét is megkönnyíti. A Mindrove mégis tud újat mutatni a piacon: könnyű használatban, megbízhatóságban és sebességben.

Gyorsabb, könnyebb, megbízhatóbb

Ha most valaki agy-gép interfész fejlesztésére adná a fejét, két opció közül választhat. Az egyik a viszonylag nehezen használható géles EEG, amikor a felhasználó felvesz egy sapkaszerű eszközt a fejére, gélt nyom az elektródák alá, amely biztosítja a kontaktust az ezüst-klorid és a fejbőr között. Ez a gyakorlott technikusok segítségével is körülbelül húszperces-félórás procedúra, és utána hajat kell mosni – cserébe viszonylag jó jelek születnek. A másik út az újabban kifejlesztett headsetek, mint például a Muse alkalmazása, amelynek nagyon egyszerű a használata, hiszen csak fel kell rakni a fejre, és bekapcsolni – ellenben a jelminőségre csak nagyon érzéketlen alkalmazásokat tesz lehetővé. „Elég sokan használják még az EMOTIV-ot, amely a kettő között helyezkedik el: be kell áztatni 24 szivacselektródát, amelyeket szintén nehéz – segítség nélkül szinte lehetetlen – jól fölhelyezni, sok idő a beüzemelése, és a jelek sem teljesen megbízhatóak. Mi az egyszerű használatot próbáljuk megoldani, hogy az ember magának fel tudja rakni, és mégis jó jeleket biztosítson. Semi-dry (félszáraz) elektródának hívjuk” – magyarázza Gergely. Tehát vannak a nedves és a száraz elektródák, és elkezdődött az útkeresés a kettő között: a Mindrove olyan kompromisszumot próbál találni, amely egyszerű, gyors és mégis megbízható használatot eredményez. 2017 decemberében ennek a megvalósítására kaptak a Hiventurestől egy befektetést.

Miután elkészült a rendszer, elkezdték terjeszteni egy alfa tesztprogram keretében – a csapat itt tart jelenleg. „Az Input Programban megnyertük a 20 ezer dolláros amerikai piacra lépési csomagot. Ez épp jókor jött, mert most vagyunk abban a fázisban, hogy van egy termék, amelyet meg tudunk mutatni az érdeklődőknek, és most tudunk egy üzleti út keretében házalni” – mondja Gergely, aki a csapatban fejlesztő, marketinges és PR-os is egyben. Egyébként egy kicsit mindenki csinál mindent, ami nem meglepő, hiszen a legtöbb startupra ez a jellemző. Annyi biztos, hogy Bohn András felel a szoftverért, és Csipor János a hardverért. „Jelenleg van egy működő eszközünk, amely már több, mint prototípus, hiszen már megrendelhető a honlapról, és használják is páran: Koreában, Thaiföldön, az Egyesült Államokban és Hollandiában – leginkább kutatók, akiktől releváns visszajelzéseket kapunk” – tudjuk meg Jánostól. Ezek alapján fejlesztik tovább a rendszert és az arra épülő applikációkat. Az eszközök gyártása egyelőre teljesen manuálisan történik, ami rengeteg időt vesz igénybe, ezen is szeretnének a jövőben fejleszteni a fiúk. „Mindent saját kezűleg terveztünk: a 3D elemeket, az elektronikát és a szoftvert is. Mivel 3D nyomtatókat használunk, folyamatosan tudunk fejleszteni, gyorsan tudunk a visszajelzésekre és a legújabb kutatási eredményekre reagálni, illetve különböző igényekre tudjuk szabni a rendszert” – fejti ki.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin FÖLD,KALAND,ILYESMI című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!