Vajon hol tart ma a robotika? Kell-e aggódnunk a mesterséges intelligencia térnyerésén? Valós félelem-e, hogy a robotok egyszer átveszik az irányítást az emberi élet felett? A mesterséges intelligencia legfontosabb kérdéseiről Dr. Nepusz Tamást, az egyéni és csoportos, pilóta nélküli repülőeszközökkel és kapcsolódó alkalmazások fejlesztésével foglalkozó CollMot Robotics informatikai vezetőjét kérdeztük.

DRÓNOK, ROBOTKAROK, ANDROIDOK

Nepusz Tamás szerint meg kell különböztetnünk az ipari és a klasszikus robotikát: a robotikának van egy „hardveres”, ipari oldala, ahol az a lényeg, hogy hogyan rakjunk össze például egy robotkart úgy, hogy az egy adott feladatot el tudjon végezni (függetlenül attól, hogy végül ember vagy egy gépi intelligencia fogja vezérelni azt a kart). És létezik egy „szoftveres” oldala, ahol a tanulás, gondolkodás, következtetés folyamatának a „leprogramozása” a kihívás. Ipari, hardveralapú robotikával több magyar cég is foglalkozik (így például a KUKA Robotics Hungária Kft. vagy a FANUC Hungary Kft.), de ezek általában külföldi cégek magyar leányvállalatai, hiszen maga az ipari robotika elég tőkeigényes befektetés. Szoftveres oldalról Magyarországon többek között az AImotive-ot érdemes megemlíteni, ők az önvezető autókba építhető mesterséges intelligenciával foglalkoznak. A szakember azt mondta, hogy világszerte is egyre több cég foglalkozik az androidokkal és a mesterséges intelligenciával; az egyik legkomolyabb közülük a Google társcége, az Alphabet által finanszírozott Boston Dynamics, amely a klasszikus értelemben vett, humanoid formájú robotok fejlesztésével foglalkozik, de mindenképpen említést érdemel a Honda által fejlesztett ASIMO nevű robot is.
Nepusz Tamás kiemelte, hogy míg világszerte egyre több cég foglalkozik az androidokkal és a mesterséges intelligenciával, addig idehaza nem jellemző nagy előrelépés. Magyarországon ez egyelőre hiányzik, idehaza az ipari robotika a jellemző, ami gyártósoron dolgozik.” – foglalta össze a szakember.
A drónokkal foglalkozó robotika is kétfelé ágazik. Az egyik a szórakoztatást szolgálja ki, látványelemeket produkál, míg a másik egy tudományosabb irány, amit elsősorban a mezőgazdaságban próbálnak hasznosítani. „Felülről felvesszük a vetést egy speciális kamerával, így tisztán látszik, hogy tápanyagban mennyire ellátott az adott terület. Ez alapján lehet öntözési vagy táplálási tervet is készíteni attól függően, hogy hol érdemes trágyázni. Készítettünk vadkár felmérést is nemzeti parkoknak, de volt, hogy kócsagtelep számlálásra kértek fel minket” – foglalja össze Nepusz Tamás.

 

 

 

 

 

ROBOT VAGY EMBER?

Az egyik legfontosabb teszt a mesterséges intelligencia területén, a Turing-teszt, amit Alan Turingról, a számítástechnika egyik atyjának is tartott brit matematikusról neveztek el. A Turing-teszt egy gondolatkísérlet, amely arra hivatott, hogy megállapítsa, a tesztben résztvevő szereplők emberek vagy gépek. „Van egy bizottság, akik párhuzamosan beszélgetnek egy géppel és egy emberrel. A válaszokat papírról olvassák fel. Ha a bizottság nem tudja megmondani melyik választ adta az ember és melyiket a gép, úgy az adott gép intelligensnek mondható. Rendszeresen végeznek ilyen jellegű teszteket robotokkal. Volt például egy robot, amelynek sikerült elhitetnie a bizottsággal, hogy ember. Úgy építették fel a személyiségét, mintha egy 12 éves ukrán gyerek volna, aki nem beszél jól angolul. Ha valamilyen feladatot nem értett meg, akkor a korával és a rossz nyelvtudásával magyarázta meg, hogy miért nem tud válaszolni.

A JÖVŐ ROBOTJAI

Számtalan felhasználási területe van tehát a mesterséges intelligenciának. Nepusz Tamás szerint az lenne az optimális, ha olyan területen következne be a fejlődés, amely az emberiség számára is nagyon fontos. Ilyen lehet az orvosi technológia. „Amikor 2005-ben a diplomamunkámat készítettem a BME-n, folyt egy kutatás, amely egy gépi intelligenciát tanított arra, hogy mellrákszűrésnél beazonosítsa a gyanús területeket, csomókat. Jelenleg ugyanis radiológusok nézik vissza az összes felvételt, amelyet a paciensről rögzítenek, és ez fárasztó és időigényes feladat. A sok ezredik mintánál pedig fennáll a veszély, hogy nem veszik észre a hibát, az elváltozást. Ha lenne egy megbízható mesterséges intelligencia, amely megjelöli a gyanús részleteket, amiket érdemes közelebbről is megnézni, az nagyon sokat segítene ezeknek a szakembereknek.”
A másik ilyen nagyobb terület az önvezető autók. „Az autók önvezetése belátható időn belül megtörténik. A közúti balesetek többségét emberi hiba okozza. Ha mesterséges intelligenciával ki lehetne váltani az emberi tényezőt, a baleseti statisztikák és az utak áteresztő képessége is javulna. Hiszen az ember lehet fáradt, vagy állhat éppen alkoholos befolyásoltság alatt, amely komoly katasztrófához vezethet, ez pedig a mesterséges intelligenciával könnyen kiküszöbölhetővé válna. Ezek a gépek kommunikálhatnának is egymással, így akár gyorsabbá válhatna a haladás is. Ez a városok tömegközlekedését is átalakíthatná.” Majd a következő terület lehetne a drónok fejlesztése. „A drónok kapcsán én optimista vagyok, rengeteg civil alkalmazása van ugyanis. Például katasztrófahelyzetekben már 30 drónnal fel lehet térképezni, hogy hol lehetnek túlélők, így főleg a nehezen bejárható területeken lehet jól alkalmazni őket. Vagy akár a dugók feltérképezésére autópályáknál.”
Hogy milyen realitása lehet a robotok öntudatra ébredésének, az valóban nagy talány. Míg Nepusz Tamás inkább szkeptikus a kérdésben, addig például Elon Musk feltaláló, mérnök és vállalkozó 2014-ben azt nyilatkozta, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése olyan, mintha „szellemet idéznénk”, éppen ezért 2015 januárjában 10 millió dollárt adományozott 37 különböző kutatóprojektnek, hogy derítsék fel a mesterséges intelligencia fejlesztésével járó veszélyeket, hogy minél hatékonyabban tudjanak fellépni egy esetleges támadás ellen.
Ugyanígy Stephen Hawking elméleti fizikus professzor is arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség ellen fordulhat. „A teljes mesterséges intelligencia kiépítése az emberi faj végéhez vezethet.” – vallja a tudós.

(Forrás: BCM, Origo; fotó: IBM Watson: Forbes.com)

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin OKOS JÖVŐ című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!