A közúti közlekedési az ókorból eredeztethető, ám infrastruktúra a világ különböző pontjain jelenleg sem ugyanolyan szinten fejlett. Az egyre népszerűbb elektromos járművek töltési hálózata például még közel sem elegendő. Egyes vélemények szerint rövidesen fordulhat a kocka, és a repülés átveheti a hatalmat a közúti közlekedéstől, hiszen a kerekek nélküli repülő autók már a 80-as években is megjelentek filmeken, sci-fi történetekben. Ugyanakkor, amíg az ember nem tanul meg részecske szinten anyagot mozgatni a fénysebesség töredékével, addig a hajó lesz az az eszköz, amely a lehető legnagyobb tömegben és méretben képes áruszállításra. Alternatív hajtásokkal, alternatív fűtőanyagokkal, és a közlekedést kiszolgáló iparágak környezetszennyezésének párhuzamos csökkentésével. Ám egy biztos, a jövő repülni képes, önvezető, elektromos gépek már nem sokáig váratnak magukra, és jó nagy felfordulást okoznak majd a kezdetekben, azonban egy sokkal élhetőbb bolygó utópiáját vetítik előre.

Mit is nevezünk gyűjtőnevén közlekedésnek? 

A közlekedés alatt az utasok és anyagi javak szállítását, a közlekedési eszközöket és a közlekedési útvonalakat értjük.Tehát tulajdonképpen minden olyan tevékenységet és rendszert, amely hozzásegít, hogy A-ból B-be juss, vagy juttass másokat és mindent, amit az eszközödre vagy eszközödbe pakoltál.

Ez a fogalom egészen az ókorig nyúlik vissza, ugyanis e korból származnak az első útra utaló leletek. Helyileg a Perzsa Birodalomból, ahol természetesen még nem autón, hanem lovak, marhák, tevék hátán közlekedtek, a legprimitívebb ember által készített közlekedési eszközök pedig a szekér, csónak és taliga voltak. Természetesen ezek óta az eszközök óta – ahogy minden más -, a közlekedés és a közlekedő eszközök is rengeteget fejlődtek.

Az emberek úthálózatokat, légcsatornákat hoztak létre, rendszerbe szedték az egykori káoszt. A közlekedési rendszerek a közlekedési hálózatokból, azok kiszolgáló létesítményeiből, illetve a közlekedésben részt vevők lakóhelyéhez vagy telephelyéhez való eljutást segítő létesítményekből állnak.

Persze ehhez a komplex és bolygóméretű rendszerhez okos emberek szükségeltetnek, így egy teljes önálló kutatási- és fejlesztési ágat is hoztak létre. A közlekedéstudomány a közlekedési rendszereket általában az utak természete szerint ágazatokra bontja. A városok közlekedésének speciális személyszállításra való rendszere pedig a tömegközlekedés.

Közúton jutva el

A közlekedést négy nagyobb álágazatra bontjuk, ezek pedig a közúti, légi, vízi, és vasúti közlekedés. 2020-ban a legelterjedtebb és leghatalmasabb tömeget magába foglaló közlekedési forma a közúti közlekedés. Nem igen maradt már olyan pontja a földnek, ahol 100-km-es körzetben gyakorlatilag egyetlen járható út sincs. Természetesen ahol a hálózat a leghatalmasabb ott a legnagyobb az eszközök száma is.

A közúti közlekedés szereplői a kerekes, nem kötött pályán közlekedő járművek, tehát autók, buszok, motorok és ezek különböző verziói, valamint az egyre inkább terjedő, elektromos hajtású és leginkább csupán egy személy által használható eszközök, mint a roller, bicikli, segway, stb., melyekkel nem tudsz igazán hosszú távokat megtenni, de a városi közlekedésre tökéletesek.

A közúti közlekedési infrastruktúra a világ különböző pontjain nem ugyanolyan szinten fejlett. Az egyre népszerűbb elektromos járművek töltési hálózata például még közel sem elegendő, valamint vannak országok, ahol az útminőség és azok kiépített rendszere sem megfelelő. Ám jelenleg nem csak a személy-, de az áruszállítás tetemes része is közutakon folyik.

A leggyorsabb módszerrel

A következő nagy csoport a légi közlekedés, amely szintén érdekes fejlődésen esik át mostanában. Kezdetben az első repülésre képes járművek kényük kedvük szerint lebegtek fel és le, jobbra, balra és bármely irányban az égen. Nem voltak rádiókkal és radarokkal meghatározható légicsatornák, és természetesen nem nagyon volt esély arra sem, hogy két repülőgép véletlenül összeütközik a levegőben, hiszen a légi közeledés koránt sem volt oly mértékben elterjedt, mint jelenleg.

A nagyobb tömegű légiközlekedést a világháborúk hozták magukkal, mint ahogy rengeteg technikai vívmány ezeknek a szomorúságtól telt eseményeknek köszönhető. Ekkor főleg hadi célokra használták a repülőgépeket, de megalapozták a személy- és áruszállítás ezen formáját is. Mostanra sokszor olcsóbb egy fapados repülőjegyet megvásárolni, mint buszra, vonatra vagy autóba ülni és annak költségeit biztosítani. Nem mellesleg jelenleg ez a lehető leggyorsabb közlekedési forma a földön. Kevesebb, mint egy nap alatt körbeutazhatjuk a planétát repülőgépek segítségével.

A jelenlegi helyzet azonban kérdéses a repülést tekintve, egyre inkább tombol az elektromosítás; gyakorlatilag a repülőkön kívül már minden területen utazhatunk elektromos meghajtással is. Egyelőre az elektromotorok által hajtott repülőgépek csupán kísérleti fázisban vannak. Egy másik futurisztikus szempont szerint azonban rövidesen fordulhat a kocka, és a repülés átveheti a hatalmat a közúti közlekedéstől, hiszen a kerekek nélküli repülő autók már a 80-as években is megjelentek filmeken, sci-fi történetekben. A technológiai fejlődés még sosem látott méretekben tombol, szinte mindennap születik valami, ami már ebbe az irányba tereli a tudományokat. Ebből adódóan azonban az úthálózatok nagy részét légi csatornává kellene alakítani. 

Kötött pályán

A következő nagy csoport a vasúti közlekedés. Ebbe a kategóriába sorolunk minden olyan járművet, amely kötött pályás hálózatban szolgál személy, vagy áruszállításra. A vasúti közlekedés előnyei, hogy a kötöttpályás közlekedés miatt mondhatni alacsony a balesetek száma, és roppant tömegű személyt, árut lehet szállítani általa. Viszonylag gyors és kiszámítható közlekedési forma.

Az elnevezés megtévesztő, hiszen vannak olyan kötöttpályás eszközök is, melyek közvetlenül a közutak mellett, felett, vagy alatt közlekednek, előre megszabott időben és távon, mégsem vasútnak hívjuk őket. Ilyen például a villamos- és metróhálózat, vagy az Angliában DLR-nek nevezett „felszíni metró” szerelvények. Ezek minden esetben nagyvárosok eszközei, ahol elektromos áramot használva nagymennyiségű személyszállítást biztosítanak a nap szinte 24 órájában. Segítségükkel főleg időt és némi pénzt spórolhatunk meg. 

Ringatózva haladni

Az utolsó kategória a vízi közlekedés, mely a kezdetek kezdetén inkább volt személyszállító eszköz, mint ipari – mostanra azonban nagyot fordult a kocka e téren is. A hajózás egy rendkívül régi opció nagy távok megtételére, valamint ennek köszönhetően találtak egymásra a kontinensek népei. Gondoljunk csak a XVI. századi nagy feledzésekre, de akár a sokkal korábbi viking hajókra, és egyiptomi folyami cirkálókra, melyek segítségével addig még nem látott távokat tettek meg az emberek.

A személyszállítással együtt természetesen jött az áruszállítás is, építőanyagokat, ételt, luxuscikkeket hajóztattak az emberek szerte a világon, valamint a halászatot is tömegében növelték az egyre nagyobb, erősebb és hosszabb hatótávú hajók megjelenése. Van a hajózásnak azonban egy nagy hibája, mégpedig a sebessége. Hiába mondhatók már gyorsnak a mai motor hajtotta uszályok és hatalmas óceánjárók, az adott idő alatt megtett sebességük még mindig lassúnak számítanak.

Felmerül a kérdés, hogy akkor mégis miért a hajózás teszi ki a teherszállítás legnagyobb részét az egész világon?

A válasz egyszerű, amíg az ember nem tanul meg részecske szinten anyagot mozgatni a fénysebesség töredékével, addig a hajó lesz az az eszköz, amely a lehető legnagyobb tömegben és méretben képes áruszállításra. A több ezer konténert és sok millió tonnát szállítani képes hajók továbbra is egyeduralomnak örvendenek, hiszen semmi más közlekedési eszközzel nem lehet ekkora méreteket és mennyiséget szállítani. A már említett sebesség azonban személyszállítás szintjén visszaszorította a hajózást, az emberek a rövidebb távú kompokat leszámítva csupán szórakozás céljából szállnak hajóra.

Kalandnak, élménynek kezelik a 10 emeletes méretű és még annál is nagyobb óceánjáró luxuskomplexumokat, presztízsből vásárolnak jachtokat és sportjelleggel vitorláznak. Egyszóval a magánember számára a hajózás puszta élvezeti cikké butult, ám ezzel semmi gond sincs, hiszen rengeteg más alternatíva alakult ki az évek alatt, ami gyorsabb és akár kényelmesebb is.

Nyakunkon a jövő

Cikkem nem lenne egész, ha nem ejtenék szót a várható, várt, és tippelhető jövőről a közlekedés témájának kapcsán. Jelenleg a közlekedés változását leginkább befolyásoló tényező a környezetvédelem és az annak érdekében hozott szabályozások.

Ennek a két dolognak köszönhetően nem csupán hajtás szinten, de strukturálisan is következnek be változások. Az első és legkézenfekvőbb dolog, hogy alacsonyabb káros anyag-kibocsájtásra lenne szükség a közlekedés minden területén. Hogyan érhetjük ezt el? Alternatív hajtásokkal, alternatív fűtőanyagokkal, és a közlekedést kiszolgáló iparágak környezetszennyezésének párhuzamos csökkentésével. Minden valószínűség szerint a szén és olaj alapú rendszer nem sokáig lesz már működőképes. Itt jön képbe az elektromosság, jelenleg csak Európának három millió elektromos töltőoszlopra lenne szüksége, ha mindenki elektromos autókat használna.

Nos, ebből pillanatnyilag olyan 200 ezer darab létezik, és közel sem jár mindenki villanyos járművekkel. Ennek elég nyomós oka, hogy a technika jelen pillanatban még mindig rettentően drága, valamint az olaj lobbi nem fogja hagyni a robbanásszerű terjedést addig a pontig, amíg tényleg el nem fogy az összes kőolaj a földről. Nos tehát a várt opció egyelőre nem teljesen fedi az igazságot. Tovább is lépek a reálisan várható lehetőségre, ahol a hibrid hajtásokat látom a legjobb opciónak. 

Megfizethetőbb és egyelőre fenntarthatóbb, mint a tisztán elektromos közlekedés, valamint a struktúrát sem kellene teljes mértékben felrúgni, hiszen a meglévő benzinkút hálózatok és a töltők kielégítő arányban vannak, valamint sok hibrid modell magát tölti vissza.

Ezen nincs is nagyon mit fejtegetni, egyszerűen jelenleg a világ erre tudna a leginkább berendezkedni.

El is érkeztem a tippelhető jövőhöz, ahol vissza kell, hogy kanyarodjak a teljesen elektromos autókhoz, de muszáj megemlítenem ismét a földtől és kerekektől való elrugaszkodást is. Erre a célra már vannak lelkes fejlesztők és jelentkezők, akik igyekeznek tiszta és jobb gépeket megálmodni, amelyek elhagyják a kerekek adta gátakat és elemelkednek a földtől, még ha nem is túl magasra. Bár az ilyen járművek a belátható 5-10 éven belül nem valószínű, hogy megjelennek az utcákon, ennek lehetősége mégsem tűnik már olyan távolinak, amibe bele illik a már nagyon is valóság közeli autonóm járművek témája.

Jelenleg öt szintet határozunk meg az önvezető gépek között, a legokosabb kiadás pedig 4-es szintű tulajdonságokkal rendelkezik, azaz képes önállóan parkolni, autópályán közlekedni, vészfékezni és helyzet felismerni. Sajnos erkölcsi alapon dönteni és teljesen önállóan közlekedni még nem tudnak az autók, minden esetben szükség van sofőr jelenlétére.

Érdekesség, hogy a kötött pályás rendszereknél azonban már nagyon sok önállóan mozgó gép van, vegyük példának a budapesti 4-es metrót, amely már vezető nélküli. Egy biztos, a jövő repülni képes, önvezető, elektromos gépek már nem sokáig váratnak magukra, és jó nagy felfordulást okoznak majd a kezdetekben, azonban egy sokkal élhetőbb bolygó utópiáját vetítik előre.

A cikk eredetileg a Business Class Magazin 2020/01. számában jelent meg. Ha szeretné megvásárolni a lapot vagy előfizetne, akkor mindezt megteheti a Dimagon.