A webkereskedelem helyzetbe kerüléséről Nagy Sándorral, az Ecommerce Hungary elnökével beszélgettünk. 

A tavalyi év azonos időszakához képest 21 százalékkal nőtt a rendelések száma márciusban. Volt valaha ekkora terhelés alatt az e-commerce szektor?

Több piaci szakértővel egyetértünk abban, hogy az április lett az új december. Ebben a hónapban akkora terhelést kellett elbírnia a piacnak, mintha a Black Friday-t összevontuk volna a karácsonnyal. Ezt a logisztikai cégek is megerősítik. Egyébként a hazai webkereskedelem mértéke az európai átlag alatt volt a járványt megelőzően, ugyanis a kiskereskedelmi forgalom 6-6,2 százaléka bonyolódott le digitális csatornán 2019-ben. A mostani helyzet különlegessége, hogy ugyan a nyomás nem elviselhetetlen, de asszimetrikus. Az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek – a szerk.)piaca nagyon alulreprezentált nálunk akár európai, akár világviszonylatban nézve is. Most nagy pofont kapott ez a szektor. A hat szolgáltató körülbelül 400 autójára jött rá az a terhelés, amit a „Maradj otthon!”kampány tett rá. Rögtön felugrott 10-14, később 20 napra a rendelések átfutási ideje. 

Miért volt ennyire alulreprezentált nálunk az FMCG?

Több oka is van ennek. 26 évet dolgoztam korábban a GRoby-nál, 20 évig vezettem a társaság online szupermarketét. Mi voltunk Magyarország első online élelmiszer áruháza. 2000-ben indultunk és 15 évig légüres térben tudtunk dolgozni, senki nem kapcsolódott be. A nagyok közül a TESCO is csak 2015-ben érkezett meg, ráadásul a terveik egy éven belül beleálltak a földbe. Kevés autószámmal dolgozott a cég, nem sikerült a megyékben elterjednie. A SPAR is csak tavaly indult.

Magyarországot a nagy vállalatok „teleszórták” fizikai boltokkal, nem igen van indíttatásuk online csatornát használni.

Továbbá a vásárlók a webkereskedelem hajnalán szocializálódtak az ingyenes kiszállításra, ami az elektronikai, ruházati cikkek esetében még rendben lenne, de az élelmiszerek tekintetében elképzelhetetlen. A legnagyobb probléma viszont az volt, hogy a piacon lévő szolgáltatók, főleg a nagyok, nem tudták megteremteni az a hozzáadott értéket, ami alapján a vásárlók őket választották volna a versenyben. Az első valamire való szolgáltató, aki képes volt újat húzni, az a tavalyi induló Kifli.hu volt: 2-3 órás időablakon belül szállítanak és viszonylag nagy kínálatból lehet választani. 

Hosszú távon mennyit tud profitálni a járványhelyzetből az e-commerce? Most jó pár hónapig kénytelenek az emberek a rendelésekre hagyatkozni. 

Mesterséges kereslet növekedésnek vagyunk szemtanúi. Az eddigieknél „kicsit” aktívabban próbálják ki az online csatornákat. Helyzetbe hozza az online kereskedőket és a bizalom is erősödik. Magyarországon sok esetben volt visszatartó erő, hogy vajon megkapják-e az árut a fogyasztók, pontosan érkeznek-e meg, az érkezik-e, amit rendeltek…

Tehát nincs meg a bizalom. 

Már kiépült a bizalom, viszont egy kis fenntartás még megmaradt az emberekben. 6-7 éve a bankok nem tudták elérni, hogy online fizessenek, viszont tavaly az egész szektor 16 százalékos növekedést ért el, a külföldi webáruházakban pedig 500 milliárd forint volt a bankkártyás kifizetések összege. Azt lehet mondani, hogy ma már rendelnek, de ha tehetik, még inkább a fizikai vásárlást választják. Most erre nincs lehetőség, ezért szerintem sokan fognak áttérni a járvány lefutása után is erre a vásárlási formára. 

Kik a nagy vesztesei ennek a helyzetnek?

2020-ban a teljes kiskereskedelmi forgalom csökkeni fog, ezt nem ússzuk meg. Nagyon sok család került nehéz helyzetbe, fölélték a tartalékaikat, elveszítették a munkájukat. Az online kereskedelmi forgalom 6,2 százalékról egészen biztos növekedni fog, ugyanis még előttünk van a decemberi időszak is. A vesztesek azok, akik magasabb árujú, prémium és élvezeti kategóriába sorolható termékeket árulnak. Pedig a tavalyi év két nagy nyertese a fashion és a home dekor volt. Most nem fogják megvenni a huszonötödik nadrágot, és a negyvenkettedik kaspót azok, akiknek össze kell húzniuk a nadrágszíjat. Akik az elmúlt években csak ezekre a termékekre építettek, azok nagy bajba kerülhetnek. 

Kik lesznek a nyertesek?

A nagyok. Az eMag és a Jófogás óriásit tud növekedni. Minden eddiginél jobban. Nem véletlenül házasodott össze az Extreme Digital és az eMag tavaly. Sokkal válságállóbbak, mert olyan termékkínálat érhető el náluk. Lehet, hogy kevesebb home dekor eszközt vesznek az emberek, ettől még a lapos tévék fogyhatnak szép számban, vagy éppen a mosószerek, tisztítószerek. A meglévő logisztikájukkal magas színvonalat tudnak biztosítani.

A nagyobbak még nagyobbak lesznek, így azok döntöttek helyesen, akik tavaly a termékválaszték szélesítése mellett tették le a voksukat.

Illetve a speciális termékek forgalmazóik is jó helyzetbe kerülhetnek, ha jobb cikkeket tudnak árulni a multiknál.  

Mi lesz a kicsikkel? A kkv-k bedőlnek?

A cégek „digitális lábkinövesztése” sajnos nagy számban elmaradt. A kkv-szektor szűk részt tud magának kinyerni a rendelésekből. Ez az élelmiszer-forgalmazókra nem vonatkozik. Azok a cégek, akiknek egy-két boltja van a városban valószínűleg már lehúzták a rolót. Két hónap alatt előre menekülni egy online megoldásba, valljuk be, viszonylag nehéz. A kkv-szektor felső csoportja kerül igazi bajba, aki abban bízott, hogy van 10-20 üzlete, és az neki éppen elég. Rájuk most rászakad a veszteség. 

Sok ilyen cég van?

Csípőből erre nem tudok válaszolni. Ha vissza áll a rend, akkor lehet esélyük. A vásárlás egy picit szociális, társasági tevékenység, szabadidős program. Ennek van értéke. A plázaüzemeltetőknek, és a nagy láncoknak is érdekében áll, hogy visszatérjenek a vásárlók. Nagy kérdés, hogy kinek mekkora tartaléka van. Érdemes lesz megfontoltnak lenni a jövőben, hogy létrehozzanak egy online lábat azok, akik eddig ezt még nem tették meg. 

Erre rá is vannak kényszerülve a cégek, ugyanis akár október-novemberig is elnyúlhat a járvány. 

Ezért mondtam azt, hogy aki még a járvány előtt elindult online, az jól döntött. Az viszont nem tesz így, aki elkapkodja a dolgokat, és hirtelenjében felépít egy webáruházat. Az középtávon is rossz. 

Mi a helyzet a külföldi rendelésekkel? Hogyan alakul ezeknek a száma ebben az időszakban?

Két különböző kutatócég két különböző mérést közölt ezzel kapcsolatban. Nekem az volt az érzésem, hogy csökkeni fog. Egyrészt a költségtakarékosság miatt, másfelől pedig sokan attól tartanak, hogy bejön a csomagokkal a vírus. Egy intézet is erre a következtetésre jutott, egy másik szerint viszont nem változott a rendelések száma. 

Azt viszont tudjuk, hogy a járvány előtt sokan rendeltek külföldről. 

Nagyjából egálban volt a külföldi-belföldi rendelések száma. 

Térjünk vissza egy pillanatra a prémium termékekhez. Az emberek ebben a helyzetben mennyire hajlandóak például minőségi élelmiszereket vásárolni?

Egyértelműen látszik, hogy amíg tavaly mindenki a jobb minőségűeket vette, addigra most ez is megváltozott. Az elektronikai áruházak is a csúcsok csúcsát verdesték. Monitor, note book, számítógép – mindent vásároltak az emberek. Ne felejtsük el, hogy 2018-19-ben nagyon meglódultak a mikrohitelezések, ezért sok vásárló lehet, aki úgy került rosszabb helyzetbe, hogy még visszafizetendő hitele is van, ők pláne visszafogják majd a költéseiket. 

Az előző év kiemelten jónak számít?

Tavaly összességében egy nagyon jó év volt. Sok volt az új becsatlakozó, az embereknek nőtt a vásárlási kedve. Több pénzük volt, többet költöttek. Nőtt a fizetésük, ezért erre megvolt a lehetőségük. Rendeződött a piac. Mindenki arra gondolt, hogy ezek a folyamatok tovább tudnak menni. Ha valaki most hitelt vett fel, az duplán van bajban. A teljes kiskereskedelem stagnálni fog, az online viszont nőni, de a tavalyi 6 – 6,2 százalékos részesedés szerintem maximum 10 százalékig megy fel.

Jönnek az enyhítések a korlátozó intézkedéseken. Mire számít?

Ez egy jó kérdés. Mi lesz a kifutása ennek az egésznek? Elengedjük az otthonülősdit? Vagy visszaszigorítanak majd egyszer csak? Nagyon nehéz kiszámolni, hiszen a kereskedelem mindig attól függ, hogy mire van kereslet. Az biztos, ha lesznek újabb belépők, akkor az sok mindenen változtathat: ha sok az eszkimó, akkor kevesebb fókát lehet fogni. 

A cikk eredetileg a Business Class Magazin 2020/05. számában jelent meg. Ha szeretné megvásárolni a lapot vagy előfizetne rá, akkor azt megteheti a Dimagon keresztül.